Marx, Karl: A Tőke I-II.

Tartalom

A magyar kiadás előszava 5
Karl Marx: Előszó az első kiadáshoz 11
Karl Marx: Utószó a második kiadáshoz 16
Karl Marx: Elő- és utószó a francia kiadáshoz 26
Friedrich Engels: A harmadik kiadáshoz 28
Friedrich Engels: Előszó az angol kiadáshoz 31
Friedrich Engels: A negyedik kiadáshoz 36

ELSŐ KÖNYV
A TŐKE TERMELÉSI FOLYAMATA

ELSŐ SZAKASZ
ÁRU ÉS PÉNZ
Első fejezet. Az áru 43
1. Az áru két tényezője: használati érték és érték (értékszubsztancia, értéknagyság) 43
2. Az árukban megtestesült munka kettős jellege 50
3. Az értékforma vagy a csereérték 56
A. Egyszerű, egyes vagy véletlen értékforma 58
1. Az értékkifejezés két pólusa: a viszonylagos értékforma és az egyenértékforma 58
2. A viszonylagos értékforma 59
a) A viszonylagos értékforma tartalma 59
b) A viszonylagos értékforma mennyiségi meghatározottsága 63
3. Az egyenértékforma 66
4. Az egyszerű értékforma egészben véve 72
B. Teljes vagy kifejlett értékforma 74
1. A kifejlett viszonylagos értékforma 74
2. A különös egyenértékforma 75
3. A teljes vagy kifejlett értékforma hiányosságai 76
C. Általános értékforma 77
1. Az értékforma megváltozott jellege 77
2. A viszonylagos értékforma és az egyenértékforma fejlődésének viszonya 80
3. Átmenet az általános értékformából a pénzformába 81
D. Pénzforma 82
4. Az áru fétisjellege és ennek titka 83
Második fejezet. A cserefolyamat 98
Harmadik fejezet. A pénz vagy az áruforgalom 108
1. Értékmérő 108
2. Forgalmi eszköz 118
a) Az áruk átalakulása 118
b) A pénz forgása 129
c) Az érme. Az értékjel 139
3. Pénz 145
a) Kincsképzés 145
b) Fizetési eszköz 150
c) Világpénz 158

MÁSODIK SZAKASZ
A PÉNZ ÁTVÁLTOZÁSA TŐKÉVÉ
Negyedik fejezet. A pénz átváltozása tökévé 163
1. A tőke általános formulája 163
2. Az általános formula ellentmondásai 173
3. A munkaerő vétele és eladása 184

HARMADIK SZAKASZ
AZ ABSZOLÚT ÉRTÉKTÖBBLET TERMELÉSE
Ötödik fejezet. Munkafolyamat és értékesítési folyamat 195
1. Munkafolyamat 195
2. Értékesítési folyamat 205
Hatodik fejezet. Állandó tőke és változó tőke 219
Hetedik fejezet. Az értéktöbblet rátája 233
1. A munkaerő kizsákmányolási foka 233
2. A termék értékének kifejezése a termék arányos részeiben 242
3. Senior „utolsó órája" 245
4. A többlettermék 251
Nyolcadik fejezet. A munkanap 252
1. A munkanap határai 252
2. Farkasétvágy a többletmunkára. Gyáros és bojár 257
3. A kizsákmányolás törvényes korlátja nélkül dolgozó angol iparágak 266
4. Nappali és éjjeli munka. A váltási rendszer 281
5. A normálmunkanapért vívott harc. Kényszertörvények a munkanap meghosszabbítására a XIV. század közepétől a XVII. század végéig 289
6. A normálmunkanapért vívott harc. A munkaidő kényszer-törvényekkel való korlátozása. Az angol gyári törvényhozás 1833-tól 1864-ig 304
7. A normálmunkanapért vívott harc. Az angol gyári törvényhozás visszahatása más országokra 327
Kilencedik fejezet. Az értéktöbblet rátája és tömege 333

NEGYEDIK SZAKASZ
A RELATÍV ÉRTÉKTÖBBLET TERMELÉSE
Tizedik fejezet. A relatív értéktöbblet fogalma 343
Tizenegyedik fejezet. Kooperáció 354
Tizenkettedik fejezet. A munka megosztása és a manufaktúra 370
1. A manufaktúra kettős eredete 370
2. A részmunkás és szerszáma 373
3. A manufaktúra két alapformája - a különnemű manufaktúra és a szerves manufaktúra 377
4. Munka megosztása a manufaktúrán belül és munka megosztása a társadalmon belül 387
5. A manufaktúra tőkés jellege 396
Tizenharmadik fejezet. Gépi berendezés és nagyipar 407
1. A gépi berendezés fejlődése 407
2. A gépi berendezés által a terméknek átadott érték 424
3. A gépi üzem legközvetlenebb hatásai a munkásra 433
a) Pótlólagos munkaerők elsajátítása a tőke által. Női és gyermekmunka 433
b) A munkanap meghosszabbítása 442
c) A munka intenzívebbé tétele 449
4. A gyár 459
5. Harc a munkás és a gép között 470
6. A kiegyenlítési elmélet a gépi berendezés által kiszorított munkásokra vonatkozóan 481
7. Munkások taszítása és vonzása a gépi üzem fejlődésével. A pamutipar válságai 492
8. A manufaktúra, a kézművesség és az otthonmunka forradalmasítása a nagyipar által 506
a) A kézművességen és a munka megosztásán nyugvó kooperáció megszüntetése 506
b) A gyár visszahatása a manufaktúrára és az otthonmunkára 508
c) A modern manufaktúra 509
d) A modern otthonmunka 513
e) A modern manufaktúra és otthonmunka átmenete a nagyiparba. E forradalom meggyorsítása a gyári törvényeknek ezekre az üzemmódokra való alkalmazása által 518
9. Gyári törvényhozás. (Egészség- és nevelésügyi záradékok.)
Általánossá válása Angliában 530
10. Nagyipar és mezőgazdaság 554

ÖTÖDIK SZAKASZ
AZ ABSZOLÚT ÉS A RELATÍV ÉRTÉKTÖBBLET TERMELÉSE
Tizennegyedik fejezet. Abszolút és relatív értéktöbblet 559
Tizenötödik fejezet. A munkaerő árának és az értéktöbbletnek nagyságváltozásai 571
I. A munkanap nagysága és a munka intenzitása állandó (adott), a munka termelőereje változó 572
II. A munkanap állandó, a munka termelőereje állandó, a munka intenzitása változó 576
III. A munka termelőereje és intenzitása állandó, a munkanap változó 578
IV. Egyidejű változások a munka tartamában, termelőerejében és intenzitásában 580
Tizenhatodik fejezet. Különböző formulák az értéktöbblet rátájára 584

HATODIK SZAKASZ
A MUNKABÉR
Tizenhetedik fejezet. A munkaerő értékének, illetve árának átváltozása munkabérré 589
Tizennyolcadik fejezet. Az időbér 598
Tizenkilencedik fejezet. A darabbér 607
Huszadik fejezet. A munkabérek nemzeti különbözősége 617

HETEDIK SZAKASZ
A TŐKE FELHALMOZÁSI FOLYAMATA
Huszonegyedik fejezet. Egyszerű Újratermelés 625
Huszonkettedik fejezet. Az értéktöbblet átváltoztatása tőkévé 640
1. Tőkés termelési folyamat bővített szinten. Az árutermelés tulajdontörvényeinek átcsapása a tőkés elsajátítás törvényeibe 640
2. A politikai gazdaságtan téves felfogása a bővített újratermelésről 650
3. Az értéktöbbletnek tökére és jövedelemre való megosztása. Az önmegtartóztatási elmélet 654
4. Körülmények, amelyek az értéktöbblet tőkére és jövedelemre való megosztásának arányától függetlenül meghatározzák a felhalmozás terjedelmét: A munkaerő kizsákmányolásának foka - A munka termelőereje - Növekvő különbség az alkalmazott és az elfogyasztott tőke között - Az előlegezett tőke nagysága 663
5. Az úgynevezett munkaalap 674
Huszonharmadik fejezet. A tőkés felhalmozás általános törvénye 678
1. A munkaerő iránti kereslet növekedése a felhalmozással, a tőke változatlan összetétele esetén 678
2. A változó tőkerész viszonylagos csökkenése a felhalmozás és az azt kísérő koncentráció folyamán 688
3. Viszonylagos túlnépesség, illetve ipari tartaléksereg fokozódó termelése 696
4. A viszonylagos túlnépesség különböző létezési formái. A tőkés felhalmozás általános törvénye 709
5. A tőkés felhalmozás általános törvényének szemléltetése 718
a) Anglia 1846-1866 718
b) A brit ipari munkásosztály rosszul fizetett rétegei 725
c) A vándornép 736
d) A válságok hatása a munkásosztály legjobban fizetett részére 741
e) A brit mezőgazdasági proletariátus 747
f) Írország 776
Huszonnegyedik fejezet. Az úgynevezett eredeti felhalmozás 795
1. Az eredeti felhalmozás titka 795
2. A falusi népesség megfosztása a földtől 799
3. Véres törvényhozás a kisajátítottak ellen a XV. század végétől. Törvények a munkabér leszorítására 816
4. A tőkés bérlők keletkezése 826
5. A mezőgazdasági forradalom visszahatása az iparra. A belső piac kialakítása az ipari tőke számára 829
6. Az ipari tőkés keletkezése 834
7. A tőkés felhalmozás történelmi tendenciája 846
Huszonötödik fejezet. A modern gyarmatosítási elmélet 850

FÜGGELÉK
Jegyzetek 863
Mutató 885
Tárgymutató 949
Súlyok, mértékek és pénznemek 973


A magyar kiadás előszava 5
Friedrich Engels: Előszó 9
Friedrich Engels: Előszó a második kötethez 29

MÁSODIK KÖNYV
A TŐKE FORGALMI FOLYAMATA

ELSŐ SZAKASZ
A TŐKE METAMORFÓZISAI ÉS KÖRFORGÁSUK
Első fejezet. A pénztőke körforgása 33
I. Első stádium. P-Á2 34
II. Második stádium. A termelőtőke funkciója 43
III. Harmadik stádium. Á'-P' 47
IV. A teljes körforgás 58
Második fejezet. A termelőtőke körforgása 71
I. Egyszerű újratermelés 72
II. Felhalmozás és bővített újratermelés 86
III. Pénzfelhalmozás 91
IV. Tartalékalap 93
Harmadik fejezet. Az árutőke körforgása 96
Negyedik fejezet. A körforgási folyamat három figurája 111
Ötödik fejezet. A forgalmi idő 134
Hatodik fejezet. A forgalmi költségek 143
I. Tiszta forgalmi költségek 143
1. Vételi és eladási idő 143
2. Könyvvitel 147
3. Pénz 150
II. Tárolási költségek 151
1. Készletalkotás egyáltalában 152
2. Tulajdonképpeni árukészlet 158
III. Szállítási költségek 164

MÁSODIK SZAKASZ
A TŐKE MEGTÉRÜLÉSE
Hetedik fejezet. Megtérülési idő és megtérülési szám 169
Nyolcadik fejezet. Állótőke és forgótőke 174
I. A formakülönbségek 174
II. Az állótőke alkotórészei, pótlása, javítása, felhalmozása 187
Kilencedik fejezet. Az előlegezett tőke teljes megtérülése. Megtérülési ciklusok 202
Tizedik fejezet. Elméletek az álló- és a forgótőkéről. A fiziokraták és Adam Smith 209
Tizenegyedik fejezet. Elméletek az álló- és a forgótőkéről. Ricardo 240
Tizenkettedik fejezet. A munkaperiódus 255
Tizenharmadik fejezet. A termelési idő 266
Tizennegyedik fejezet. Á forgalmi idő 278
Tizenötödik fejezet. A megtérülési idő hatása a tőkeelőleg nagyságára 288
I. A munkaperiódus és a forgalmi periódus egyenlő 298
II. A munkaperiódus nagyobb a forgalmi periódusnál 303
III. A munkaperiódus kisebb a forgalmi periódusnál 308
IV. Eredmények 312
V. Árváltozások hatása 318
Tizenhatodik fejezet. A változó töke megtérülése 328
I. Az értéktöbblet évi rátája 328
II. Az egyedi változó tőke megtérülése 343
III. A változó tőke megtérülése társadalmi szempontból tekintve 347
Tizenhetedik fejezet. Az értéktöbblet forgalma 355
I. Egyszerű újratermelés 361
II. Felhalmozás és bővített újratermelés 382

HARMADIK SZAKASZ
A TÁRSADALMI ÖSSZTŐKE ÚJRATERMELÉSE ÉS FORGALMA
Tizennyolcadik fejezet. Bevezetés 389
I. A vizsgálat tárgya 389
II. A pénztőke szerepe 392
Tizenkilencedik fejezet. A tárgy korábbi ábrázolásai 398
I. A fiziokraták 398
II. Adam Smith 402
1. Smíth általános szempontjai 402
2. A csereérték Smith-féle feloldása v+m-re 410
3. Az állandó tőkerész 414
4. Tőke és jövedelem A. Smithnél 419
5. Összefoglalás 427
III. A későbbiek 432
Huszadik fejezet. Egyszerű újratermelés 435
I. A kérdés feltevése 435
II. A társadalmi termelés két osztálya 439
III. A két osztály közötti csere: I(v+m) átváltása IIc-re 442
IV. A II. osztályon belüli csere. Szükséges létfenntartási eszközök és luxuscikkek 446
V. A csereműveletek közvetítése a pénzforgalom által 457
VI. Az I. osztály állandó tőkéje 468
VII. Változó tőke és értéktöbblet a két osztályban 472
VIII. Az állandó töke a két osztályban 476
IX. Visszapillantás A. Smithre, Storchra és Ramsayre 481
X. Tőke és jövedelem: változó töke és munkabér 485
XI. Az állótőke pótlása 498
1. A kopási értékrész pótlása pénzformában 502
2. Az állótőke in natura pótlása 507
3. Eredmények 518
XII. A pénzanyag újratermelése 521
XIII. Destutt de Tracy újratermelési elmélete 534
Huszonegyedik fejezet. Felhalmozás és bővített újratermelés 544
I. Felhalmozás az I. osztályban 547
1. Kincsképzés 547
2. A pótlólagos állandó tőke 552
3. A pótlólagos változó tőke 557
II. Felhalmozás a II. osztályban 558
III. A felhalmozás sematikus ábrázolása 563
1. Első példa 567
2. Második példa 572
3. IIc átváltása felhalmozás esetén 579
IV. Kiegészítés 582

FÜGGELÉK
Jegyzetek 587
Mutató 591
Tárgymutató 603
Súlyok, mértékek és pénznemek 631 Vissza