Csukás István által dedikált példány. Első kiadás. Magyarnak lenni No.:CVIII.
Csak a derű óráit számolom. Csukás István költővel beszélget Simon Erika.
A kötet címlapján Csukás István névre szóló dedikációja olvasható: "T. B.-nak barátsággal, Csukás István 2013.szept. 16.".
A könyvet a Kairosz Nyomda nyomta, Debrecenben.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány feliratozott, Csukás István fekete-fehér fotójával illusztrált címfedéllel, feliratozott könyvgerinccel, rövid ismertetőt tartalmazó, fekete-fehér fényképpel illusztrált hátlappal, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet dedikálója: Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. – Budapest, 2020. február 24.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, író, ifjúsági szerző, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Csukás István már fiatalon, a zene szeretete mellett mély ragaszkodással vonzódott az irodalomhoz, verseket, prózákat kezdett írni. Később beküldte egyik művét a Rádió diákpályázatára, amit aztán az ifjú Csukás meg is nyert. Miután az egyik lapban versei megjelentek, és meglátta kinyomtatva a nevét, dőlt el számára, hogy milyen életpályán kell elindulnia. Onnantól kezdve már tudatosan akart költő lenni, mert szerinte kettőt együtt nem lehet művelni: zenészként interpretálni és költőként alkotni.
Csodálatos meséinek földön túli világában az elmúlást is varázslatos egyszerűséggel jelenítette meg. Határozott véleménye volt, hogy a személyiség már a gyermekkorban kezd kialakulni, amiben nagy szerepe van a meséknek. Hitte és vallotta: a mese, a gyerekirodalom kihagyhatatlan az ember életéből! Fontosnak tartotta, hogy a gyermekkor minden szakaszában megkapja a neki szóló meséket, mert az segít bírtokba venni a világot, ráadásul hősöket is választhat magának. Ez az egyetlen műfaj, amely teljes egészében le tudja festeni a képzeletbeli világot.
Az ifjú Csukásból nemes, egyszerű, ugyanakkor zseniális alkotóművész lett, aki mindig tudta honnan jött, és azt is, hova tart!