Aukciós tétel adatai
Budapest, 1926, Magy. Kir. Hadtörténelmi Levéltár (Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó Rt., Bp.), 226 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Az 1914. évi osztrák-magyar-szerb-montenegrói hadjárat. A Tábori akták és egyéb levéltári anyag felhasználásával. Írta: Doberdói Breit József ny. altábornagy.
A címlapon a szerző, Doberdói Breit József tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Nagyméltóságú Gróf Bethlen István miniszterelnök úrnak őszinte igaz tisztelettel Breit altábornagy".
A dedikáció címzettje, Bethlen István (Gernyeszeg, 1874. október 8. – Moszkva, 1946. október 5.) jogász, mezőgazdász, politikus. Kezdeményezésére alakult meg az ellenforradalmi Nemzeti Egyesülés Pártja. A Tanácsköztársaság kikiáltása után Bécsbe emigrált, ahol a szegedi kormány képviselőjeként az ellenforradalmi komité egyik vezetője lett. 1921 és 1931 között Magyarország miniszterelnöke volt. Miniszterelnökként rendeleti úton leszűkítette a választójogot, és a nagyobb városok kivételével visszaállította a nyílt szavazás rendszerét. Lemondását követően továbbra is jelentős szerepet játszott mint a kormányzó egyik tanácsadója. Az 1939. évi választások után a felsőház örökös tagjává nevezték ki.
Szerzői előszóval és részletes tartalomjegyzékkel ellátott hadtörténeti tanulmány. A kiadói címfedélen színes ceruzával írt számjelzések, a címlapon ragasztott címke látható. A kötetet a Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó Rt. nyomtatta Budapesten.
Könyvkötői fűzött kemény papírkötésben lévő példány, feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, az eredeti, feliratozott, kiadói papír címfedél és hátlap megtartásával, körbevágatlan belívekkel, új előzéklapokkal.
A különálló, mappában kiadott 5 db térképmelléklet (Az 1914. évi osztrák-magyar-szerb-montenegrói hadjárat térképei.) hiányzik a tételből.
Breit Az 1914. évi osztrák-magyar-szerb-montenegrói hadjárat c. kötete a harctéri eseményeket a hadüzenettől kezdve 1914. december 15-ig tárgyalja. Potiorek táborszernagy — mint Breit kimutatja — a hadjárat kezdetén egyik hibát a másik után követte el. Könyve elején kimutatja, hogy Potiorek táborszernagy haditervei már kezdetben hibás számításon alapultak. Potiorek táborszernagyról a laikusok is tudták, hogy legfőbb hadvezetőség képességeivel arányban nem álló, nagy feladattal bízták meg. Breit altábornagy most a hadtörténeti kritika tárgyilagos szemléletében mutatja ki, hogy a bécsi udvar és a kormányok kegyeltje kapkodásával, hozzá nem értésével és tehetségtelenségével hogyan idézte elő az osztrák-magyar hadsereg katasztrófáját.
A kötet szerzője: Doberdói Breit József (Lugos, 1863 - Budapest, 1945) K.u.K. ezredes, hadtörténész, hadtörténeti szakíró. Autodidakta hadtörténészként számos tudományos igényű, a modern feldolgozásokban is forrásértékűként számon tartott mű szerzője. Elsősorban magyar hadtörténelemmel foglalkozott. Az 1890-es évek második felében megírta az 1848–49-es szabadságharc katonai történetét. A tényanyagában minden korábbinál gazdagabb munka az első hasonló jellegű mű, amelyet nem a szabadságharc résztvevője vagy kortársa írt. A tudományos igényű műben Breit a katonai kérdésekre koncentrál, szinte teljes egészében mellőzve a politikatörténeti fejtegetéseket. 1911-től haláláig segédtagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Hadtörténeti Bizottságának, és rendes tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak. Az 1925. február 10-én megalakult 'Magyar Katonai Írók Köre' alapító tagja, 1929. december 17-től 1940. március 13-ig elnöke, attól kezdve 1944-ig tiszteletbeli elnöke volt. Huszonnégy kötetes, A magyar nemzet hadtörténelme című műve máig a magyar hadtörténetírás egyik legkiemelkedőbb teljesítménye.
Előszó
A világháború eseményei és azok keretén belül az osztrák-magyar-szerb-montenegrói hadjárat még sokkal közelebb állnak hozzánk, semhogy az azokra vonatkozó forrásanyag teljes egészében a történetíró rendelkezésére állhatna. Ha az események általános nagy vonásáról és lefolyásáról majdnem teljes tiszta képünk is van már, egyes részleteket, kivált a szerb és montenegrói hadműveleteket, még mindig homály fedi, sőt - miután az azokra vonatkozó hivatalos akták és korhű eljegyzések az egész országát elvesztett ellenség sokszor gyors és fejnélküli visszavonulása folytán nagyobbára biztosan elvesztek, illetve elkallódtak - nem valószinű, hogy a bizonyára nagyon sok érdekes és tanulságos részletet fedő homályt és ködöt egyáltalában valaha fellebbenteni lehessen...
Vissza