Weiss Manfred lőszer,- acél- és fémmüvei részvénytársaság által Petz Jolán kisasszony részére kiállított hivatalos bizonyítvány.
A Petz Jolán részére kiállított bizonyítvány igazolja, hogy a gazdasági-osztályban 1917. január hó 16-tól 1919. augusztus hó 15-ig mint csomagolónő volt alkalmazva, és hogy a beállott munkahiány miatt távozott. Kelt Csepelen, 1919. október hó 14-én. A dokumentumot aláírásával hitelesítette a részvénytársaság egyik munkatársa.
A dokumentum szövege:
"Bizonyitvány.
Alulirottak ezennel bizonyitjuk, hogy Petz Jolán kisasszony csepeli gyárunk gazdasági-osztályában 1917. január hó 16.-tól 1919. augusztus hó 15.-ig mint csomagolónő volt alkalmazva s ezen idő alatt teljesitett szolgálataival megelégedésünket mindenkor a legnagyobb mértékben kiérdemelte.
Petz kisasszony gyárunkból a beállott munkahiány miatt távozott.
Csepel, 1919 október hó 14.-én."
Géppel írt, hajtogatott, a Weiss Manfred lőszer,- acél- és fémmüvei részvénytársaság fejlécével és bélyegzésével, valamint egy 1 koronás illetékbélyeggel ellátott, hiánytalan okirat, a hajtások mentén apróbb sérülésekkel, a hátlapon ceruzával írt számjelzésekkel.
"...Weiss Manfréd Bertold bátyjával 1882-ben alapította meg az első magyar konzervgyárat. 1886-tól tölténytárakat, később lőszereket is gyártottak. Egy üzemi robbanás után, 1892-ben az alig lakott Csepel-szigetre költöztették a gyárat. Az első világháborús konjunktúrában a Weiss Manfréd Vas- és Fémműves Rt. a Monarchia második legnagyobb hadiüzemévé nőtte ki magát. A csepeli üzemeket 1948-ban államosították. Először WM Acél- és Fémművek Nemzeti Vállalatként, majd 1950 és 1956 között Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek néven, 1956-tól Csepel Vas- és Fémművek néven működött. Számos átszervezés után a hatvanas években megalakult a Csepel Művek Tröszt, amely tíz-egynéhány tagvállalatot fogott össze. A trösztöt 1983-ban megszüntették, a vállalatok önállóvá váltak..." - (Magyar Hírlap, 2008. július 19./41. évfolyam/
168. szám).