Lezárt aukciók


Szekfű Gyula: A magyarság és a szlávok

Szerző
Hadrovics László
Fügedi Erik
Gunda Béla
Gogolák Lajos
Kniezsa István
Zsirai Miklós
Thim József
Trócsányi Zoltán
Lukinich Imre
Divéky Adorján
Szerkesztő
Szekfű Gyula
Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Karának Magyarságtudományi Intézete-Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda (Budapest) ,
Kiadói varrott papírkötés , 278 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Aukció vége:
2024-07-21 20:00

Aukciós tétel adatai

Budapest, 1942, Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegy. Bölcsészeti Karának Magyarságtudományi Intézete – Franklin-Társulat, 278 p. + [1] p. + [4] térk. + [2] t., ill.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Első kiadás. A magyarság és a szlávok. Szerkesztette: Szekfű Gyula. Írták: Divéky Adorján, Fügedi Erik, Gogolák Lajos, Gunda Béla, Hadrovics László, Kniezsa István, Lukinich Imre, Thim József, Trócsányi Zoltán, Zsirai Miklós.
4 fekete-fehér térképvázlattal és 2 fekete-fehér fotókat tartalmazó képtáblával. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája, Budapesten. Az előlapon ceruzával írt, régi tulajdonosi bejegyzés látható.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratos címfedéllel, könyvgerinccel és hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban, színes, feliratos, fülszöveggel ellátott, sérült, hiányos kiadói borítófedélben.
A kötet szerkesztője Szekfű Gyula (Székesfehérvár, 1883. május 23. – Budapest, 1955. június 28.) történész, egyetemi tanár, az MTA tagja, a kora újkori magyar történelem kutatója. Életművéből leginkább a Három nemzedék c. történelmi szakmunka ismert, amely a Horthy-rendszer egyik fő ideológiai alapkövévé vált. Mindezek ellenére szakmai pályafutása 1945 után sem szenvedett csorbát. Bár történetírói munkássága elismerésre méltó, közéleti szerepvállalásai, politikai kurzusokat kiszolgáló írásai miatt megítélése máig ellentmondásos.
"Amint Szekfű tömör előszavában találóan megjegyzi, az előadások, illetve tanulmányok egyik része a szlávságról általában, az egyes szláv népek őshazájáról, életmódjáról, ősi kultúrájáról, legtöbbnyire nem önkéntes vándorlásairól és végleges letelepedéséről, egyszóval e népek történeti fejlődéséről szól. Az előadások, illetve tanulmányok másik része viszont a magyarok és egyes szláv népek közt az évszázadok folyamán kialakuló és gyakran változó érintkezéseket, a nyelvi, irodalmi és néprajzi, sőt gazdasági téren is kimutatható kölcsönhatásokat ismerteti." (Magyar Szemle, 43. kötet, 1942/7-12. sz., 255.)

Előszó

A Magyarságtudományi Intézet, mely a Pázmány Péter-Tudományegyetem bölcsészeti karának egyik kutatóintézete, 1942 március havában harmadszor rendezte meg közérdekű előadássorozatát, melynek... Tovább

Előszó

A Magyarságtudományi Intézet, mely a Pázmány Péter-Tudományegyetem bölcsészeti karának egyik kutatóintézete, 1942 március havában harmadszor rendezte meg közérdekű előadássorozatát, melynek látogatottsága igazolta az ezévi előadások tárgyválasztását. A magyarság és a szláv népek egymáshoz való viszonya minden vonatkozásban érdekelte közönségünket. S ez nem csoda, hiszen a német és török népet kivéve egyik népcsoporttal sem voltak a magyarságnak oly régi és állandó érintkezései, mint a szlávsággal. Viszont ezekkel a szoros kapcsolatokkal fordított arányban van irodalmunknak és benne tudományos irodalmunknak feltűnő szegénysége szláv vonatkozásokban és azok magyarázatában. Ebben a helyzetben a Magyarságtudományi Intézet szükségesnek látta, hogy a magyar-szláv kapcsolatokat illető lényegesebb tudnivalókat előbb előadássorozatban, utána nyomtatásban is közölje az érdeklődőkkel. Ez a kötet, melynek szerkesztésével a Magyarságtudományi Intézet engem, mint egyik tagintézetének vezetőjét bízott meg, a márciusban elhangzott előadásoknak többé-kevésbbé bővített szövegét adja, irodalmi utalásokkal és jegyzetekkel megerősítve. Az előadások a dolog természete szerint két csoportra oszlanak. Az egyikbe tartozók a szlávságot általában és a minket érdeklő szláv népeket közelebbről jellemzik, a felrajzolják a szláv őshaza, ősi kultúra, szétvándorlás kérdésétől kezdve, a szláv történet és műveltség minden jelentősebb mozzanatát, természetesen mindenkor tudományos színvonalon, hiszen szerzőink, kik kérésünkre vállalták az előadások tartását, mindnyájan tudósok, tárgyuknak elismert legjobb szakemberei, akik emellett az aktuális vonatkozásoktól elvből is tartózkodnak. A másik csoportbeli tanulmányok a magyar-szláv érintkezések pozitív leírását adják, nyelvi, irodalmi, néprajzi téren különösen. Hozzáértők maguktól is észre fogják venni, hogy mind az első, mind a második csoportbeli tanulmányok nagy része magyarul még egyáltalában nem érintett kérdéseket taglal - a szlávoknak a magyarságra, de még inkább a magyarságnak a szlávságra való hatása, s ennek tényei eddig jóformán teljességgel ismeretlenek voltak, a kötetünkben először tárgyaltatnak. Vissza

Tartalom

Előszó5
Kniezsa István: A szlávok őstörténete7
Zsirai Miklós: Oroszok és finnugorok41
Fügedi Erik: A nyugati szláv néphatár története58
Lukinich Imre: Orosz-ukrán történet75
Trócsányi Zoltán: Az orosz műveltség kialakulása93
Divéky Adorján: Lengyelország történelmi fejlődése111
Hadrovics László: A déli szláv népek kultúrája132
Gogolák Lajos: A pánszlávizmus150
Kniezsa István: Magyar-szláv nyelvi érintkezések189
Gunda Béla: Magyar szláv néprajzi kapcsolatok205
Thim József: A horvátok és a hazai szerbség a magyar történetben227
Gogolák Lajos: A szlovákok és ruszin nemzetiség története253
Vissza
Tétel sorszám:
299

Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
12.100 Ft Licitek száma: 32



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!