Czobor Béla, Dr./Szalay Imre: Magyarország műkincsei I-II.
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1897-1903, Magyar Könyvkereskedő Részvénytársaság (Hornyánszky Viktor cs. és kir. udvari könyvnyomdája), 200 p. + [1] p. + I-XL t. (számozott, részben színes), [201]-470 p + [1] p. XLI-XC t. (számozott, részben színes), ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Magyarország Műkincsei I-II. (egységes külön kötetekben). Szerkesztették: Dr. Czobor Béla Magyar Tud. Akadémia tagja (I. rész) és Szalay Imre a M. N. Múzeum igazgatója (II. rész).
I. kötet: Budapest, 1897-1901, 200 p. + [1] p. + I-XL t. (számozott, részben színes), ill.
II. kötet: Budapest, 1902-1903, [201]-470 p + [1] p. XLI-XC t. (számozott, részben színes), ill.
Összesen 90 színes és fekete-fehér, számozott, hártyapapírral védett képtáblával (az I-XL. táblák az I. kötetben, a XLI-XC. táblák a II. kötetben találhatóak), illetve szövegközti, színes, egyszínű és fekete-fehér képekkel illusztrált, valamint bevezetéssel, a műmellékletek jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. A II. kötet egyik képtáblájának hártyapapírja hiányzik. Nyomatott Hornyánszky Viktor cs. és kir. udvari könyvnyomdájában. A könyv kötészeti munkálatai Gottermayer Nándor Kötészeti Műintézetében készültek Budapesten.
Kiadói bőr Gottermayer díszkötésben lévő kötetek, aranyozott feliratozású, aranyozással gazdagon díszített, színes címerpajzsokkal ellátott címfedéllel, aranyozott feliratozású, gazdagon díszített, sérült könyvgerinccel, színes, mintás előzéklapokkal, aranyozott felső lapélekkel, a dombornyomott keretezéssel ellátott hátlapon a kötészet feltűntetésével.
Az egyik szerkesztő, Czobor Béla István (Székesfehérvár, 1852. május 9. – Budapest, 1904. január 13.) művészettörténész, művészeti szakíró, szerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Egyházi pályára lépett, majd 1875-ben pappá szentelték. A Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának segédőre, a nagyváradi Püspöki Papnevelő Intézet igazgatója és az egyházi archeológia hivatalos tanára volt. 1889-től a Műemlékek Országos Bizottságának előadója lett. Ezenkívül az "Egyházművészeti Lapok" főszerkesztőjeként is dolgozott. Számos önálló dolgozata, értekezése és könyvbírálata jelent meg.
I. kötet: Budapest, 1897-1901, 200 p. + [1] p. + I-XL t. (számozott, részben színes), ill.
II. kötet: Budapest, 1902-1903, [201]-470 p + [1] p. XLI-XC t. (számozott, részben színes), ill.
Összesen 90 színes és fekete-fehér, számozott, hártyapapírral védett képtáblával (az I-XL. táblák az I. kötetben, a XLI-XC. táblák a II. kötetben találhatóak), illetve szövegközti, színes, egyszínű és fekete-fehér képekkel illusztrált, valamint bevezetéssel, a műmellékletek jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. A II. kötet egyik képtáblájának hártyapapírja hiányzik. Nyomatott Hornyánszky Viktor cs. és kir. udvari könyvnyomdájában. A könyv kötészeti munkálatai Gottermayer Nándor Kötészeti Műintézetében készültek Budapesten.
Kiadói bőr Gottermayer díszkötésben lévő kötetek, aranyozott feliratozású, aranyozással gazdagon díszített, színes címerpajzsokkal ellátott címfedéllel, aranyozott feliratozású, gazdagon díszített, sérült könyvgerinccel, színes, mintás előzéklapokkal, aranyozott felső lapélekkel, a dombornyomott keretezéssel ellátott hátlapon a kötészet feltűntetésével.
Az egyik szerkesztő, Czobor Béla István (Székesfehérvár, 1852. május 9. – Budapest, 1904. január 13.) művészettörténész, művészeti szakíró, szerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Egyházi pályára lépett, majd 1875-ben pappá szentelték. A Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának segédőre, a nagyváradi Püspöki Papnevelő Intézet igazgatója és az egyházi archeológia hivatalos tanára volt. 1889-től a Műemlékek Országos Bizottságának előadója lett. Ezenkívül az "Egyházművészeti Lapok" főszerkesztőjeként is dolgozott. Számos önálló dolgozata, értekezése és könyvbírálata jelent meg.
Előszó
Nagy és ritka ünnep virradt a magyar nemzetre: a honfoglalás dicső tényének ezeréves emlékünnepe, melynek méltó megünneplése czéljából néhai Baross Gábor kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1891.... TovábbElőszó
Nagy és ritka ünnep virradt a magyar nemzetre: a honfoglalás dicső tényének ezeréves emlékünnepe, melynek méltó megünneplése czéljából néhai Baross Gábor kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1891. október 31-én nyújtotta be a magyar képviselőházhoz az 1895-ben tartandó «országos nemzeti kiállítás»-ra vonatkozó törvényjavaslatát. A magyar törvényhozás mindkét háza egy szívvel és lélekkel emelte azt törvényerőre. A miniszter indokolásából kimagaslik a következő tétel: «Az ezredik évforduló nemzeti ünnep, az ünneplésnek is nemzetinek kell lenni s így a kiállítás se legyen más. Tanuja fog lenni annak az egész művelt világ, de az, a mit felmutatni tudunk és fogunk, legyen a miénk, a mi saját erőnkből eredett. - Egyesült erővel, benső lelkesedéssel fogjuk ezt a kiállítást rendezhetni, hogy megmutassuk minden kérkedés nélkül, miszerint annyi balsors után a közgazdaság terén is haladtunk és tudunk felmutatni annyi eredményt, a mennyi a szebb és jobb jövőbe vetett bizalmat megszilárdítani képes.» Ámbár Baross javaslata minden ízében magyar és nemzeti volt, az igényeket még sem elégítette ki. Az ő felfogásából és az általa megindított előmunkálatokból ugyanis kizártnak látszott a kiállítás retrospektív része, tehát épen az, mely az egy idő óta sűrűn rendezett kiállításoknak kiváló érdeket, műkincseivel fényt és hatványozott vonzóerőt kölcsönözhetett. E lényeges hiányt felismerte, a Baross halálával örökébe lépő utóda Lukács Béla miniszter, a ki a szélesebb körű előmunkálatok eszközölhetése végett, 1893. január 7-én beadott törvényjavaslatában egy millió forint biztosítékalap megszavazását s egyúttal a kiállításnak 1896-ra való elhalasztását kérte. A törvényhozás mindkét javaslatához készséggel hozzájárult. VisszaFülszöveg
A kereskedelemügyi m. kir. minister támogatásával szerkesztették: az első részt: Dr. Czobor Béla a Magyar Tud. Akadémia tagja, a második részt: Szalay Imre a M. N. Muzeum igazgatója.Az I.... Tovább
Fülszöveg
A kereskedelemügyi m. kir. minister támogatásával szerkesztették: az első részt: Dr. Czobor Béla a Magyar Tud. Akadémia tagja, a második részt: Szalay Imre a M. N. Muzeum igazgatója.Az I. kötet nyomatott Hornyánszky Viktor cs. és kir. udv. könyvnyomdájában Budapesten az 1897-1901. évek alatt.
A II. kötet nyomatott Hornyánszky Viktor cs. és kir. udv. könyvnyomdájában Budapesten az 1902-1903. évek alatt. Vissza
Tartalom
AZ ELSŐ RÉSZ TARTALMA:BEVEZETÉS.
Bevezetés. Irta: Dr. Czobor Béla 1
ÁRPÁDOK KORA.
Politikai és társadalmi fejlődés. Irta: Dr. Csánki Dezső 13
A román épületcsoport. Irta: Dr. Czobor Béla 27
Hadtörténeti leletek és emlékek. Irta: Dr. Szendrei János 33
Építőművészeti és szobrászati emlékek. Irta: Gerecze Péter 40
Egyházi emlékek. Irta: Dr. Czobor Béla 51
Érmeink. Irta: Dr. Réthy László 71
Irodalmi emlékek. Irta: Dedek Crescens Lajos 74
Az oktatásügy állapota. Irta: Dr. Békefi Remig 79
VEGYESHÁZI KIRÁLYOK KORA.
Politikai és társadalmi fejlődés. Irta: Dr. Csánki Dezső 85
A csúcsíves épületcsoport. Irta: Dr. Czobor Béla 118
Hadtörténeti emlékek Nagy Lajos és Zsigmond korából. Irta: Dr. Szendrei János 134
Építőművészeti és szobrászati emlékeink. Irta: Gerecze Péter 140
Egyházi emlékeink a XIV. századból. Irta: Dr. Czobor Béla 153
Mátyás korának hadi emlékei. Irta: Dr. Szendrei János 171
AZ ELSŐ RÉSZ MŰMELLÉKLETEINEK JEGYZÉKE:
I. A történelmi főcsoport épületei a tó felől 2
II. és III. A magyar szent korona élőiről és hátulról nézve 16
IV. A román keresztfolyosó bejárata ... 24
V. A román keresztfolyosó belseje 30
VI. A jászberényi elefántcsont-kürt. (Lehel kürtje) 36
VII. és VIII. A koronázási palást és annak byssus másolata 40
IX. Szent István király házi sapkája és byzanczi ereklyetartó ládácska 52
X. Az esztergomi lipsanotheka 54
XI. A zágrábi dóm elefántcsont-táblája 56
XII. Részletek a zágrábi dóm Szent László miseruhájáró! 58
XIII. A koronázási eskükereszt 64
XIV. Románkori egyházi szerek 66
XV. A «Sancti Pauli epistolae ad Romanos» X. századi codex czímképe 76
XVI. A gyulafejérvári Codex Aureus egyik czímképe 78
XVII. Részlet Hunyadi János czímerleveléből 80
XVIII. Részlet Perényi Imre özvegye, Kanizsai Dorottya czímerleveléből 96
XIX. A csúcsíves épületcsoport, főbejáratával 98
XX. A csúcsíves épületcsoport udvara 102
XXI. Castriota György, Skander bég sisakja 110
XXII. Szent Simeon ezüst sarcophagja elülről 112
XXIII. Szent Simeon ezüst sarcophagjának két keskeny oldala 114
XXIV. Szent Simeon ezüst sarcophagja hátulról 118
XXV. Evangelisterium és ereklyetartó kereszt 120
XXVI. Szent László ereklyetartó mellszobra 128
XXVII. Szentelt olajtartó szaru 132
XXVIII. Szentelt olajtartó szaru 140
XXIX. Szentelt olajtartó szaru 144
XXX. Suky Benedek kelyhe. Kehely a XV. századból 148
XXXI. 3 kehely a XV. századból 156
XXXII. Szentgyörgyi és Bazini György gróf és Szapolyai Imre nádor síremlékei 160
XXXIII. 2 pásztorbot a XV. és XVI századból 164
XXXIV. 2 kehely, 1 hólyagos pokál és 2 sárgaréz tál . . 172
XXXV. Csatavilla a XVI. századból 180
XXXVI. Zrínyi Miklós sisakja 184 ,
XXXVII. Szoborcsoportozat (Atyaisten és kiszenvedett Krisztus) . 186
XXXVIII. Anjou-kori hártyacodex 188
XXXIX. Hunyadi Mátyás király misekönyve 192
XL. Hunyadi Mátyás király trónszőnyege 196
II. RÉSZ.
VEGYESHÁZI KIRÁLYOK KORA (folytatás).
A Mátyás-kori művészet. Irta: Radisics Jenő 203
A Corvin kalvária. Irta Mihalik József - 209
Irodalmi emlékek az Árpádok kihaltától a mohácsi vészig. Irta: Varjú Elemér 212
Érmek a vegyesházi királyok korából. Irta: Dr. Réthy László 226
A csúcsíves műízlés ötvösművészetének emlékei. Irta: Mihalik József 228
Az oktatásügy állapota (1301-1526). Irta: Dr. Békefi Rémig 247
Városi életünk emlékei. Irta : Dr. Schönherr Gyula 254
HABSBURGOK KORA.
Politikai és társadalmi fejlődés. Irta: Dr. Csánki Dezső 263
A renaissance épületcsoport. Irta: Szalay Imre 285
Építészeti és szobrászati műemlékeink a Hunyadiak kora óta. Irta: Gerecze Péter . . .291
Az ötvösművesség emlékei a renaissancetól a XVIII. század végéig. Irta: Mihalik József 301
Egyházi öltönyeink a XV-XVIII. századból. Irta: Radisics Jenő 324
Az oktatásügy állapota (1525-1867). Irta: Dr. Békefi Remig . . . 333
A XVI. és XVII. század hadtörténelmi emlékei. Irta: Dr. Szendrei János 344
II. Rákóczy Ferencz kora. Insurrectio. 1848/49-iki szabadságharcz 382
Irodalmunk a mohácsi vésztől a kiegyezésig. Irta: Varjú Elemér 391
A magyar művészi ipar az ezredéves kiállításon. Irta: Radisics Jenő 403
Zene- és színművészetünk. Irta: Benkő Henrik . 418
Emlékérmeink. Irta: Gohl Ödön 428
Habsburgkori magyar és erdélyi folyó érmek. Irta: Dr. Réthy László 430
Czéhemlékeink a XVII. és XVIII. századból. Irta: Dr. Schönherr Gyula 432
ŐSFOGLALKOZÁSOK.
Az ősfoglalkozások bevezetése. Irta: Herman Ottó 437
I. A halászat 439
II. A pásztorkodás 442
A vadászat a magyarságnál. Irta: Nagy Géza .451
ZÁRSZÓ.
Zárszó. Irta: Szalay Imre 463
MŰMELLÉKLETEK jegyzéke.
II. RÉSZ.
XLI. Mátyás korabeli 2 serleg 206
XLII. A Corvin Kalvária 210
XLIII. A Trapesuntius Corvin Codex czímlapja 220
XLIV. 6 kehely a XV-XVI. századból 234
XLV. 3 gótstilű szentségtartó 240
XLVI. A bolognai egyetem statútumainak első lapja 250
XLVII. Bártfa szab. kir. város XV. századi számadáskönyve 256
XLVIII. II. Rákóczy Ferencz arczképe 268
XLIX. Mária Terézia magyar koronázó díszben 272
L. Mária Terézia arany bullája 274
LI. A renaissance épület főhomlokzata 286
LII. A Bakács-kapolna 288
LIII. XV. századbeli föveg alakú tiara 294
LIV. Magyar ékszerek a XV-XVIII. századig 304
LV. Püspöki mellkeresztek 310
LVI. Szelepchényi érsek pacificaléja 312
LVII. 3 szentségtartó a XVIII. századból 314
LVIII. Rákóczy-ereklyék 316
LIX. és LX. 2-2 püspöksüveg a XIV-XVI. századból , ... 320
LXI. Misemondó-ruha Mária mennybemenetelével 326
LXII. 2 misemondó-ruha Mária életével 326
LXIII. Diptychon Jézus és Mária képével 328
LXIV. Misemondó-ruha. Krisztus a keresztfán 328
LXV. 2 misemondó-ruha. Krisztus a keresztfán 330
LXVI. Vethési veszprémi püspök misemondó-ruhája 330
LXVII. 5 magyar hímzésű misemondó-ruha 334
LXVIII. Görög keleti szentsírtakaró 336.
LXIX. 2 püspöksüveg a XIV. és XV. századból 338
LXX. A budai egyetem újjászervezési ünnepélye 340
LXXI. Báthory István pánczélja 362
LXXII. A Pálffy-serleg 370
LXXIII. Fegyverek a török háborúk idejéből 378
LXXIV. Magyar zománczos díszű keleti nyereg 382
LXXV. Kurucz vitéz 386
LXXVI. Magyar ónmázas és holicsi edények 404
LXXVII. Emléktárgyak az erdélyi fejedelmek korából 408
LXXVIII. XVII. századi magyar férfi és női öltönyök 410
LXXIX. XVII. századi magyar lakószoba 414
LXXX. XVI. századi játékkártyák 420
LXXXI. Emlékérmeink 428
LXXXII. Habsburgkori magyar és erdélyi folyó érmek 430
LXXXIII. Czéhedények és bemondó táblák a XVII-XVIII. századból ... 432
LXXXIV. Sótartók, tükörfák, gyújtótartó 438
LXXXV. Pásztorbalták és kések 442
LXXXVI. Magyar karikás-ostorok 442
LXXXVII. Magyar pásztor-készségek 446
LXXXVIII. Magyar felföldi pásztoredények 446
LXXXIX. Nagy-Lajos korabeli magyar vitézek 452
XC. Medvevadász a XVI-XVII. században 458
Vissza
Tétel sorszám:
062
Kikiáltási ár:
60.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
80.000 Ft
Licitek száma: 31
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |