Feszty Árpád aláírt, autográf magánlevele, a Feszty körképpel kapcsolatos dokumentum. (A Feszty-körképet bemutató, korabeli ismertetőfüzettel.)

Feszty Árpád aláírt, autográf magánlevele, [2] p. + 1 mell. (ismertetőfüzet)

Feszty Árpád aláírt, autográf magánlevele.
Feszty Árpád festő tollal írt és aláírt, keltezés nélküli, autográf levele „Nagyságos uram!” megszólítással, 2 oldal terjedelemben, levélpapíron. A kéziratos dokumentum betűhív átirata a következő:

”Nagyságos uram!

Felszólítását megkaptam. Nem csodállom hogy házi uram türelmetlen, mert csakugyan régen eleget kellett volna tennem kötelezettségemnek.
Azonban egy nagy ügyem minden eszközbeni és anyagi erőmet igénybe vette –
t. i. a Magyarok bejövetele körképem Tarsulatának megalapítása.
Végre tető alá jut – és f. hó 29én lesz az alakuló közgyűlés – a mely után én olyan helyzetbe jutok hogy minden kötelezettségemnek eleget tehetek és megköszönhessem mindazon szívességét a mért irántam eddig türelemmel lenni szívesek voltak.
Arra kérem tehát, szíveskedjék ezen rövid ideig türelemmel lenni, az említett terminus után első dolgom lesz hogy ezen ügyemet rendezzem.
Szíves türelmét kérve maradok kiváló tisztelettel

Feszty Árpád”

A levél címzettje Feszty közelebbről meg nem nevezett „házi ura”, akinek pontos személyét nem ismerjük. A levél keletkezési idejének hozzávetőleges megállapításához a szövegben szereplő, éppen alakulóban levő és A magyarok bejövetele című körkép vonatkozásában létrehozandó „Társulat” említése segít hozzá minket. A roppant költségekkel járó művészi vállalkozás pénzügyi alapjainak biztosítására Feszty Árpád és bátyja, Feszty Gyula építész 1892-ben hozta létre a „Feszty-féle magyar körkép (betéti) társaságot”, amelyet hivatalosan 1892. szeptember 5-én jegyeztek be a kereskedelmi társascégek jegyzékébe. Ennek értelmében a levél nagy valószínűséggel 1892 kora őszén keletkezett, amikor Feszty éppen a társaság alakuló közgyűlésére készült.

A levél utolsó, üres oldalán színes ceruzával írt számjelzet látható.
Papír dokumentum hajtásnyomokkal, a hajtások mentén apróbb sérülésekkel, hiánytalan állapotban.

Különálló, egyedi mellékletként:
A magyarok bejövetele. A nemzet Árpád vezénylete alatt elfoglalja a hazát ezer év előtt. Feszty Árpád körképe. Bp., 1894. Magyar Körkép-Társaság (Légrády Testvérek, Bp.), 23 p. „Ideiglenes kiadás.” A magyarok bejövetele c. körképet ismertető, korabeli kiadvány.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratos címfedéllel és hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.

A levél írója Feszty Árpád (Ógyalla, 1856. december 21. – Lovran, 1914. június 1.) festőművész, az 1896-os milleniumi évfordulóra készített, A magyarok bejövetele című, utóbb Feszty-körkép címen ismertté vált monumentális panorámakép festője. Mint ismeretes, Fesztyben 1891-ben fogant meg a körkép festésének gondolata, majd testvérével, Feszty Gyulával közösen 1891 decemberében kötött szerződést a Fővárosi Tanáccsal a nemzeti panoráma felállításra, amely magában foglalta az azt befogadó épület, a későbbi városligeti Rotunda helyének bérbevételét és annak megépítését is (ez a mai Szépművészeti Múzeum helyén épült fel). Feszty Gyula 1892 nyarán, az akkor jogi értelemben még nem is létező társaság nevében adott hivatalos megbízást öccsének, hogy az „vászonra egy olajban festendő körképet készítsen, melynek tárgyát a magyarok ezer év előtti bejövetele képezze, s a magyarok diadalmas győzelmét és az ország elfoglalását tegye szemlélhetővé.” A körképnek az eredeti vállalás szerint 1893. augusztusára kellett volna elkészülnie, de végül csak a következő év tavaszára nyerte el végleges formáját, és 1894. május 13-ától volt látogatható. A panoráma később többször áthelyezésre, a második világháború után pedig restaurálásra került; 1995 óta az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban tekinthető meg.

(Felhasznált irodalom: Kovács Ákos: A Feszty-kép. In: Mozgó Világ, 1995/7., 19-93.)

Képzőművészet
Kéziratok, gépiratok
Magyarság
Művelődéstörténet
Történelem, politika