Déry Tibor: A befejezetlen mondat 1-2. (A Száznegyvenegy perc a befejezetlen mondatból című film bemutatója alkalmából Déry Tibor és Fábry Zoltán által aláírt példány)
Szépirodalmi Könyvkiadó
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon kötés , 1.116 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 1.116 oldal
| Sorozatcím: | Déry Tibor munkái |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 12 cm |
| ISBN: | 963-15-0061-6 |
| Aukció vége: |
2023-10-22 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1974, Szépirodalmi Könyvkiadó (Kossuth Nyomda, Bp.), 521 p. + [1] p. + [1] t.: ill., 595 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
A szerző és Fábry Zoltán magyar filmrendező által aláírt példány. Déry Tibor Munkái - Életmű Sorozat c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű.
A befejezetlen mondat I-II. (egységes külön kötetekben). Regény. Írta: Déry Tibor.
Az előlapon a szerző, Déry Tibor és a regényből született játékfilm rendezője, Fábry Zoltán tollal beírt aláírása olvasható.
Ötödik kiadás. A borító-, kötésterv és tipográfia Pintér László munkája. A címlapképen a szerző fekete-fehér, egész oldalas portréja, az előlapon a "A száznegyvenegy perc a befejezetlen mondatból" című film bemutatója alkalmából készült bélyegzőlenyomat látható. Nyomtatta a Kossuth Nyomda Budapesten.
Kiadó egészvászon kötésben lévő kötetek feliratos címfedéllel, aranyozott feliratos, elszíneződött könyvgerinccel, hiánytalan, jó állapotban, két színnel feliratozott, fülszöveges, a szerző az Életmű Sorozatban eddig megjelent köteteinek a listájával ellátott, kiadói borítófedélben.
Déry Tibor (Budapest, 1894. október 18. – Budapest, 1977. augusztus 18.) író, költő, műfordító. Írói pályája az 1910-es években indul, számos írása megjelent a "Nyugat" lapjain. "Lia" című kisregényével elnyerte az "Érdekes Újság" irodalmi pályázatát. Az első világháború után, 1918-1919 fordulóján a Kommunista Párt tagja lett. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején beválasztották a Tanácsköztársaság Íródirektóriumába. A Tanácsköztársaság bukását követően Bécsbe emigrált és a "Bécsi Magyar Újság" munkatársa lett. Szilasi Vilmos segítségével a bajorországi Feldafingba költözött és a bécsi "Ma" és a berlini "Sturm" munkatársaként dolgozott. Később az olaszországi Perugiában megírta "Az óriáscsecsemő" c. művét, ami a magyar avantgárd kiemelkedő és meghatározó darabja. 1934-ben Bécsben részt vett a Schutzbund felkelésében, s elkezdte írni "A befejezetlen mondat" c. monumentális regényét, amit 1937-ben fejezett be, de csak sokkal később egy évtized múlva jelenhetett meg. 1956 júniusában a Petőfi köri sajtóvitában a pártvezetést egyoldalúan bíráló felszólalása után kizárták a pártból. 1956–1957 telén a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ellen lépett föl, ezért 1957-ben kilencévi börtönbüntetésre ítélték. Büntetését 1961-ben felfüggesztették és, majd teljes amnesztiát kapott. 1963-ban egy színvonalas novellagyűjteménnyel (Szerelem) térhetett vissza a magyar irodalmi életbe. A nyarakat a balatonfüredi Tamás-hegyi házában töltötte. Regényeire az intellektuális feszültség, a finom lélekábrázolás, a letisztult irodalmi stílus jellemző. Költészetét a finom áthallások, a meditatív hangulatok, a mély humánum jellemzi.
Fábri Zoltán /szül. Furtkovits Zoltán/, (Budapest, 1917. október 15. – Budapest, 1994. augusztus 23.) háromszoros Kossuth-díjas film- és színházi rendező, színész, díszlettervező. A Színművészeti Főiskolán végzett, majd 1941-től színészként, díszlettervezőként és játékmesterként dolgozott a Nemzeti Színháznál. Később a Vígszínház és a Művész Színház tagja lett. 1948-tól egy évadon keresztül a Nemzeti Színház rendezője, utána az Úttörő Színház igazgatója volt. Később kinevezték a Hunnia Filmgyár művészeti igazgatójának, 1952-től filmrendezőként tevékenykedett, ezt követően pedig megválasztották a Magyar Film- és Televízióművészeti Szövetség elnökének. Déry Tibor "A befejezetlen mondat" c. regényéből filmet készített "A száznegyvenegy perc a befejezetlen mondatból" címmel.
A befejezetlen mondat I-II. (egységes külön kötetekben). Regény. Írta: Déry Tibor.
Az előlapon a szerző, Déry Tibor és a regényből született játékfilm rendezője, Fábry Zoltán tollal beírt aláírása olvasható.
Ötödik kiadás. A borító-, kötésterv és tipográfia Pintér László munkája. A címlapképen a szerző fekete-fehér, egész oldalas portréja, az előlapon a "A száznegyvenegy perc a befejezetlen mondatból" című film bemutatója alkalmából készült bélyegzőlenyomat látható. Nyomtatta a Kossuth Nyomda Budapesten.
Kiadó egészvászon kötésben lévő kötetek feliratos címfedéllel, aranyozott feliratos, elszíneződött könyvgerinccel, hiánytalan, jó állapotban, két színnel feliratozott, fülszöveges, a szerző az Életmű Sorozatban eddig megjelent köteteinek a listájával ellátott, kiadói borítófedélben.
Déry Tibor (Budapest, 1894. október 18. – Budapest, 1977. augusztus 18.) író, költő, műfordító. Írói pályája az 1910-es években indul, számos írása megjelent a "Nyugat" lapjain. "Lia" című kisregényével elnyerte az "Érdekes Újság" irodalmi pályázatát. Az első világháború után, 1918-1919 fordulóján a Kommunista Párt tagja lett. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején beválasztották a Tanácsköztársaság Íródirektóriumába. A Tanácsköztársaság bukását követően Bécsbe emigrált és a "Bécsi Magyar Újság" munkatársa lett. Szilasi Vilmos segítségével a bajorországi Feldafingba költözött és a bécsi "Ma" és a berlini "Sturm" munkatársaként dolgozott. Később az olaszországi Perugiában megírta "Az óriáscsecsemő" c. művét, ami a magyar avantgárd kiemelkedő és meghatározó darabja. 1934-ben Bécsben részt vett a Schutzbund felkelésében, s elkezdte írni "A befejezetlen mondat" c. monumentális regényét, amit 1937-ben fejezett be, de csak sokkal később egy évtized múlva jelenhetett meg. 1956 júniusában a Petőfi köri sajtóvitában a pártvezetést egyoldalúan bíráló felszólalása után kizárták a pártból. 1956–1957 telén a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ellen lépett föl, ezért 1957-ben kilencévi börtönbüntetésre ítélték. Büntetését 1961-ben felfüggesztették és, majd teljes amnesztiát kapott. 1963-ban egy színvonalas novellagyűjteménnyel (Szerelem) térhetett vissza a magyar irodalmi életbe. A nyarakat a balatonfüredi Tamás-hegyi házában töltötte. Regényeire az intellektuális feszültség, a finom lélekábrázolás, a letisztult irodalmi stílus jellemző. Költészetét a finom áthallások, a meditatív hangulatok, a mély humánum jellemzi.
Fábri Zoltán /szül. Furtkovits Zoltán/, (Budapest, 1917. október 15. – Budapest, 1994. augusztus 23.) háromszoros Kossuth-díjas film- és színházi rendező, színész, díszlettervező. A Színművészeti Főiskolán végzett, majd 1941-től színészként, díszlettervezőként és játékmesterként dolgozott a Nemzeti Színháznál. Később a Vígszínház és a Művész Színház tagja lett. 1948-tól egy évadon keresztül a Nemzeti Színház rendezője, utána az Úttörő Színház igazgatója volt. Később kinevezték a Hunnia Filmgyár művészeti igazgatójának, 1952-től filmrendezőként tevékenykedett, ezt követően pedig megválasztották a Magyar Film- és Televízióművészeti Szövetség elnökének. Déry Tibor "A befejezetlen mondat" c. regényéből filmet készített "A száznegyvenegy perc a befejezetlen mondatból" címmel.
Fülszöveg
"A befejezetlen mondat-ot - emlékezik Déry Tibor - 1933 karácsony estéjén kezdtem el Bécsben, a Café de France-ban, az egyetlen kávéházban, amely aznap nyitva volt. Folytatásán Malorca szigetén... TovábbFülszöveg
"A befejezetlen mondat-ot - emlékezik Déry Tibor - 1933 karácsony estéjén kezdtem el Bécsben, a Café de France-ban, az egyetlen kávéházban, amely aznap nyitva volt. Folytatásán Malorca szigetén dolgoztam, 1934-ben, aránylag nyugodt körülmények között, egy kamranagyságú kis szobában és a hozzá tartozó tetőteraszon, szigorú vegetariánus koszton, azaz narancson és feketekávén. Utolsó fejezeteit már polgári viszonyok között írtam, újra idehaza, Pesten."Déry Tibor regényóriása nem jelent meg a 30-as években: egyetlen magyar kiadó sem vállalkozott publikálására. Barátai olvashatták csak, köztük Illyés Gyula, aki nyomban lelkesen számolt be róla a Nyugat-ban: "A regény nemcsak a legidőszerűbb társadalmi és lélektani kérdésekről nyújt hatalmas kompozíciót, tükre egyúttal egy sereg stílusproblémának is, a regényírás új útjainak... Úgy tudom, három gépelt példány van belőle. Ismerünk műveket, melyekből évszázadokig csak egy volt." A befejezetlen mondat csak 1947-ben jelent meg; azóta több kiadásban látott napvilágot, franciára, németre is lefordították, a kritika Déry Tibor egyik főművének, a modern európai irodalom remekének tekinti. "Déry regényét - írja Lukács György - az emeli világirodalmi színvonalra, hogy rendkívüli ember-, probléma- és helyzet-érzékenysége ugyancsak rendkívüli evokatív erővel párosul." Vissza
Tétel sorszám:
035
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
28.000 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |