Bozzay Margit: Magyar asszonyok lexikona
Nagyasszonyok a magyar történelemben
(Budapest) ,
, Kiadói félbőr kötés
, 533 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2023-09-24 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1931, Dajkovich Sándor (Stephaneum Nyomda R.-T., Bp.), VI p. + [4] p. + 1066 h. + [1] p., ill. + 1 mell (hibajegyzék)
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Magyar asszonyok lexikona. A szerkesztő-bizottság által beszerzett adatokból összeállította, előszóval és történelmi résszel ellátta: Bozzay Margit.
Címlapképen nagybányai vitéz Horthy Miklósnét ábrázoló, fekete-fehér, egész oldalas fotográfiával, valamint további számos, fekete-fehér, szövegközti fotóval illusztrált kiadvány. A történelmi rész életrajzaihoz részben forrásul szolgált Takáts Sándor: Magyar Nagyasszonyok (Genius kiadás), valamint Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története (Athenaeum kiadás) c. munkája. A könyvet a Stephaneum Nyomda R.-T. nyomtatta Budapesten. A kötethez tartozó mellékletként egy a sajtóhibák helyreigazítását közlő, különálló nyomtatvánnyal.
Kiadói félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, színes kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerkesztője Bozzay Margit (1893-1942) író, újságíró, 1924-39-ig a Pesti Hírlap"asszonyrovatának" szerkesztője, a Párisi Divat, a Reggeli Magyarország és a Kincses Ujság munkatársa. A szerkesztésében megjelent Magyar asszonyok lexikona c. kiadvány leginkább a megjelenése körüli botrányokról és perekről vált ismeretessé. A lexikont kiadó Dajkovich Sándor ügyvéd ugyanis felbérelt ügynökökkel, személyes megkeresés útján gyűjtette össze a lexikonban szereplő hölgyek életrajzi adatait, akik ekkor "beleegyezési ívet" írtak alá személyes adataik átadásáról. Később derült ki, hogy ezek az ívek egyben előfizetési kötelezettséget is jelentenek, amiből a könyv megjelenése után hatalmas botrány kerekedett, Dajkovich pedig beperelte a megtévesztő és tisztességtelen üzleti módszer ellen tiltakozó, fizetni nem akaró "uriasszonyokat." A könyv mindezek után igen lesújtó kritikát kapott: "nevetséges könyv" és "teljesen értéktelen munka, amely kizárólag a pénzszerzés célját szolgálja." (lásd bővebben: Magyarság, 1931/288. sz., 4.)
Címlapképen nagybányai vitéz Horthy Miklósnét ábrázoló, fekete-fehér, egész oldalas fotográfiával, valamint további számos, fekete-fehér, szövegközti fotóval illusztrált kiadvány. A történelmi rész életrajzaihoz részben forrásul szolgált Takáts Sándor: Magyar Nagyasszonyok (Genius kiadás), valamint Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története (Athenaeum kiadás) c. munkája. A könyvet a Stephaneum Nyomda R.-T. nyomtatta Budapesten. A kötethez tartozó mellékletként egy a sajtóhibák helyreigazítását közlő, különálló nyomtatvánnyal.
Kiadói félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, színes kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerkesztője Bozzay Margit (1893-1942) író, újságíró, 1924-39-ig a Pesti Hírlap
Előszó
A könyv, melyet az olvasó itt Magyar Asszonyok Lexikona címmel a kezébe kap, egészen új jelenség a lexikonok sorában: kizárólag nőknek van szentelve. Hogy van-e a külön női lexikonnak... TovábbElőszó
A könyv, melyet az olvasó itt Magyar Asszonyok Lexikona címmel a kezébe kap, egészen új jelenség a lexikonok sorában: kizárólag nőknek van szentelve. Hogy van-e a külön női lexikonnak létjogosultsága a napról-napra szaporodó lexikonok rengetegében, igazán nem lehet kétséges, ha meggondoljuk, milyen szerepet tölt be a modern nő a család körében való ősi hivatásán kívül a mai, erősen megváltozott viszonyok között. Annál is inkább, mert míg más országokban csak az utolsó félszázadban jutott ilyen általánosabb szerephez a nő, Magyarországon, a magyar nép körében a nő helyzete - bár sokan tagadják - ősidőktől fogva eltért a többi nemzetek asszonyaiétól. A magyar asszony már a magyar történelem kezdetén több volt, mint más népek asszonyai: férjének nemcsak hitvese, gyermekeinek anyja, házatájának parancsolója, hanem élettársa, tanácsadója, sőt a harcokban fegyvertársa is. Nem véletlen, hogy van a magyar nyelvben és csak a magyar nyelvben egy szó, melyhez fogható a világ egyetlen más nyelvében sem fordul elő s amely mindennél jobban kifejezi a magyar asszony helyzetét, családi és társadalmi állását, jogviszonyait. Feleség. Ez a magyar asszony elnevezése a férjéhez való mindennemű kapcsolatában. Vagyis már nyelvtani értelemben is fele, vagy felese az urának jogban és kötelességben, gondban és jólétben, békében és veszedelemben. A régi magyaroknak ugyanis nem volt szükségük nőmozgalmi eszmékre, megteremtődött ott az asszony méltó helyzete a faj józan gondolkozásában és a való élet helyes szemléletében. A nyelvi kifejezésekben kikristályosodott felfogás a nő egyenrangúságáról végigvonul a magyar nép egész történetén úgy jogi, mint társadalmi vonatkozásban és megteremtett egy másik olyan magyar szót, amely szintén csak a magyar nyelvben van meg s amelynek más nyelvben ugyancsak nincsen párja. Vissza
Tétel sorszám:
067
Kikiáltási ár:
16.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
20.200 Ft
Licitek száma: 4
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |