Ignácz Rózsa: Erdély lelke (A kötetből 1 képtábla hiányzik.)
A hazatért Erdély nagy, képes emlékalbuma
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1940], Dante Könyvkiadó (Pesti Lloyd-Társulat könyvnyomdája, Bp.), 208 p. + [47] t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Erdély lelke. A hazatért Erdély nagy, képes emlékalbuma. Szerkesztette: Ignácz Rózsa. A bevezetést írta: Zilahy Lajos.
47 fekete-fehér, egy kivételével kétoldalas képtáblán Erdély városait, természeti szépségeit, műkincseit, népművészetét és népi életét bemutató fotót tartalmazó képtáblával, tartalom- és képjegyzékkel. Nyomtatta a Pesti Lloyd-Társulat könyvnyomdája Budapesten. A kötetből 1 képtábla hiányzik.
Könyvkötői fűzött kemény papírkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel.
A kötet szerkesztője Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. január 25. – Budapest, 1979. szeptember 25.) színésznő, író, műfordító. Első írását Benedek Elek közölte a "Cimborában". 1943-ban a Petőfi Társaság tagjai közé választották. 1945-1947 között lektor a Fővárosi Kiadónál, majd a Református Élet szerkesztője. 1947-től tíz évnyi hallgatásra kényszerült, újabb munkái csak 1957 után jelenhettek meg. Könyvei a moldvai, bukovinai, erdélyi magyarság történelmi viszontagságairól és színháztörténetünk nagy alakjairól szólnak. "Erdély lelke a címe ennek a gyönyörű kiállítású, hatalmas képes emlékalbumnak, amely a legkiválóbb erdélyi írók és költők tollából, közel száz mélynyomású képtáblán mutatja be Erdély kultúráját, népművészetét, népéletét, természeti szépségeit, embereit, városait." (Uj Nemzedék, 1940/287. sz., 6.)
47 fekete-fehér, egy kivételével kétoldalas képtáblán Erdély városait, természeti szépségeit, műkincseit, népművészetét és népi életét bemutató fotót tartalmazó képtáblával, tartalom- és képjegyzékkel. Nyomtatta a Pesti Lloyd-Társulat könyvnyomdája Budapesten. A kötetből 1 képtábla hiányzik.
Könyvkötői fűzött kemény papírkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel.
A kötet szerkesztője Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. január 25. – Budapest, 1979. szeptember 25.) színésznő, író, műfordító. Első írását Benedek Elek közölte a "Cimborában". 1943-ban a Petőfi Társaság tagjai közé választották. 1945-1947 között lektor a Fővárosi Kiadónál, majd a Református Élet szerkesztője. 1947-től tíz évnyi hallgatásra kényszerült, újabb munkái csak 1957 után jelenhettek meg. Könyvei a moldvai, bukovinai, erdélyi magyarság történelmi viszontagságairól és színháztörténetünk nagy alakjairól szólnak. "Erdély lelke a címe ennek a gyönyörű kiállítású, hatalmas képes emlékalbumnak, amely a legkiválóbb erdélyi írók és költők tollából, közel száz mélynyomású képtáblán mutatja be Erdély kultúráját, népművészetét, népéletét, természeti szépségeit, embereit, városait." (Uj Nemzedék, 1940/287. sz., 6.)
Előszó
Szülőföldem Ütött az óra, a szívszakadva várt pillanat, de nincs emberi szó, amely köszönteni tudná Észak-Erdély visszatérését és nekem sincs méltó szavam, hogy köszöntsem szülőföldemet,... TovábbElőszó
Szülőföldem Ütött az óra, a szívszakadva várt pillanat, de nincs emberi szó, amely köszönteni tudná Észak-Erdély visszatérését és nekem sincs méltó szavam, hogy köszöntsem szülőföldemet, köszöntsem szép határát, amelynek minden bokrát ismerte gyermekkorom. A napmelegtől égő kopár sziket, a tikkadt szöcskenyájakat, estetájt a feketén bólongató eperfák lombját, a földekről hazaballagó embereket, kapával, kaszával a vállukon, akik nemcsak az én képzeletemben, de néha a valóságban is Arany János arcát viselték, az egy vér, egy fajta csodálatos hasonlóságával. Milyen szavakkal köszöntselek, Szalonta? Hogyan mondjam el, mit adtál nekem útravalónak az életben, hogyan mondjam el, mit jelent nekem és mindenkinek ezen a világon a szülőföld, az anyanyelv, az emberi élet legelső, legmélyebb és legtisztább emlékei, e rejtelmes erők irányításai minden cselekedetünkben, bárhová és bármily messzire vet is bennünket a sors. Te adtad nekem Szalonta az életet, s ebben az életben egy másik, lelki életet: a magyarságomat. Te adtad nekem a tudatot, közelről és arcomba lehelve az igézetet, már gyermekkorom első, eszmélő pillanataiban és később is, mikor már át tudtam tekinteni a magyar élet őserdejének körvonalait, a tudatot, a hitvallásszerű érzést, hogy a magyarság legnagyobb tartóoszlopa a nép, a nép roppant szellemi ereje. Szavak, amelyek most túlságosan időszerűen hangzanak, de én ezt az érzést Szalontárói hoztam, ahol nekünk Arany Jánost nem az iskoláskönyv tanította, hanem a szülőföld titkos és kifejezhetetlen hangjai, amelyek mélyre süllyednek a szívben és örökre megmaradnak. Köszöntelek Szalonta, ki utcáiddal, tágas piacoddal, melegpárájú artézi kutaddal, amelynek bronz angyalai mindig nedvesen csillognak, aki zsibongó hetivásáraiddal, csöndes utcáid porfellegében a szekérzörgésekkel, aki Kossuth-szobroddal és gőzmalmoddal olyan voltál, mint a többi kis alföldi város: része a magyar életnek, a magyar táj igazi arcának, ősi csonkatornyod és Arany János bölcsője mégis kiemelt a névtelenségből, te voltál a nevezetes város, szabad hajdufészek, benne lakván háromszáz vitézek, de aztán jött egy nap a világháború után, és attól kezdve huszonkét éven át, mind a mai napig, egy történelmi szerencsétlenség szakadékába lökve Salonta-Mare néven viselted sorsodat. VisszaTartalom
| Zilahy Lajos: Szülőföldem | 5 |
| Erdély versekben | 9 |
| Bevezetés | 11 |
| Vilmányi Libécz Mihály: Corrector pio lectori | 11 |
| Szeőke Ambrus dala | 12 |
| Sicilicidium | 12 |
| Kazinczy Ferencz: A szabad Erdély - a török elüzetése után | 13 |
| Kölcsey Ferencz: Szép Erdély | 14 |
| Czuczor Gergely: Gegő Elek emléke | 14 |
| Petőfi Sándor: Erdélyben | 15 |
| Tompa Mihály: Kun Kocsárd | 17 |
| Mentovich Ferencz: Únió dalaiból | 19 |
| Szentiványi Mihály: Háromszékben | 20 |
| Tiboldi István: Nyikó mellett | 20 |
| Tarcsafalvi Albert: A székely fiatalsághoz | 21 |
| Ady Endre: A Kalota partján | 23 |
| Babits Mihály: Erdély | 24 |
| Juhász Gyula: Testamentom | 24 |
| Bartalis János: Ha a kosályi fák | 25 |
| Berde Mária: Az én apám | 26 |
| Erdélyi József: Gyimesi emlék | 27 |
| Reményik Sándor: Benéz a Havas | 28 |
| Jékely Zoltán: A marosszentimrei templomban | 29 |
| Erdélyi élet | 31 |
| Szentimrei Jenő: Harmadosztályon | 33 |
| Laczkó Géza: Kolozsvári színházak, színészek | 43 |
| Gróf Haller Alfréd: Vadászélet Erdélyben | 51 |
| Barabás Gyula: Párbaj a Nagyközben | 61 |
| Szépművészet - népművészet | 67 |
| Grandpierre Edit: Fatornyos hazánk | 69 |
| Tüdős Klára: Cserge, szőttes, varrottas | 85 |
| Erdélyi alakok | 97 |
| Jékely Zoltán: Tséri Verestói György, XVIII. sz.-beli erdélyi órátor | 99 |
| Trócsányi Zoltán: Heltai Gáspár, a szász-magyar főlelkipásztor | 111 |
| Barabás Gyula: Blága Mária csütörtökje | 119 |
| Hunyadi Sándor: A nyomor Kolozsváron | 125 |
| Török Sándor: A komédiás | 131 |
| Hosszu Zoltán (Danibá'): Kárujval bévivők a nyulat | 135 |
| Egyed Zoltán: Csirkevonat | 141 |
| Ignácz Rózsa: Erdélyi alakok | 147 |
| Vadrózsafa | 155 |
| Bevezetés | 157 |
| Kriza János vadrózsái | 159 |
| Mailand Oszkár feljegyzései | 165 |
| Benedek Elek ballada-gyüjtése | 167 |
| Néhány új hajtás a székely vadrózsafáról | 173 |
| Székely szótár töredék | 175 |
| Nevető Erdély | 177 |
| Tompa Sándor anekdotái | 179 |
| Diószeghy Miklós adomái | 184 |
| Sala Domokos tréfás históriái | 187 |
| Hosszu Zoltán anekdota-gyüjtéséből | 192 |
| Hosszu Zoltán: Danibá' a rádigóról | 199 |
| Képek jegyzéke | 205 |
Tétel sorszám:
139
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
8.700 Ft
Licitek száma: 16
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |