Féja Géza: Régi magyarság (dedikált példány)
A magyar irodalom története a legrégibb időktől 1772-ig/Védőborítós példány
Magyar Élet
(Budapest)
,
Kiadói tűzött papírkötés , 242 oldal
Kiadói tűzött papírkötés , 242 oldal
| Sorozatcím: | Magyar Élet könyvek |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2023-10-22 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1943, Magyar Élet (Popper Ernő Könyvnyomdája, Monor), 242 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Régi magyarság. A magyar irodalom története a legrégibb időktől 1772-ig. Írta: Féja Géza.
Az előlapon a szerző, Féja Géza tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Ifj. B. A.-nak szeretettel. Szárszó, 1944. aug. 18. Féja Géza".
Harmadik kiadás. Az író arcképe (a borítólapon) Zsögödi Nagy Imre festőművész rajza. A második kiadáshoz írt előszóval, utóhanggal és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A borítófedélen ragasztott címkék, a hátlap belső oldalán ragasztott címke maradványa látható. Nyomtatta Popper Ernő Könyvnyomdája, Monoron.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, hátlappal és könyvgerinccel, néhány oldalon ceruzás jelöléssel, hiánytalan állapotban, feliratozott, illusztrációval ellátott, fülszöveges, kiadói borítófedélben (rajta apróbb sérülésekkel).
A kötet szerzője, Féja Géza (Léva-Szentjánospuszta, 1900. december 19. – Budapest, 1978. augusztus 14.) József Attila-díjas író, újságíró, szerkesztő, tanár. Első versét a Nyugat közölte. Az 1920-as években egyik kezdeményezője a falukutatók mozgalmának, később a népi írókat tömörítő Válasz című folyóirat munkatársa. Kapcsolatban állt Bajcsy-Zsilinszky Endre körével, valamint a Márciusi Front szellemi-politikai mozgalomhoz tartozó értelmiségiekkel (pl: Bibó István). 1937-ben jelent meg a Viharsarok c. szociográfiája, ami után a tájegység is kapta a nevét. Könyvéért nemzetgyalázás címén perbe fogták, majd elítélték, tanári állásából elbocsátották. 1945 és 1956 között Békéscsabán élt, kirekesztődött az irodalmi életből, könyvtárosként dolgozott. Miután visszatért Budapestre, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnál helyezkedett el. Politikai nézetei miatt 1945-től 1957-ig nem jelenhetett meg könyve.
Az előlapon a szerző, Féja Géza tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Ifj. B. A.-nak szeretettel. Szárszó, 1944. aug. 18. Féja Géza".
Harmadik kiadás. Az író arcképe (a borítólapon) Zsögödi Nagy Imre festőművész rajza. A második kiadáshoz írt előszóval, utóhanggal és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A borítófedélen ragasztott címkék, a hátlap belső oldalán ragasztott címke maradványa látható. Nyomtatta Popper Ernő Könyvnyomdája, Monoron.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, hátlappal és könyvgerinccel, néhány oldalon ceruzás jelöléssel, hiánytalan állapotban, feliratozott, illusztrációval ellátott, fülszöveges, kiadói borítófedélben (rajta apróbb sérülésekkel).
A kötet szerzője, Féja Géza (Léva-Szentjánospuszta, 1900. december 19. – Budapest, 1978. augusztus 14.) József Attila-díjas író, újságíró, szerkesztő, tanár. Első versét a Nyugat közölte. Az 1920-as években egyik kezdeményezője a falukutatók mozgalmának, később a népi írókat tömörítő Válasz című folyóirat munkatársa. Kapcsolatban állt Bajcsy-Zsilinszky Endre körével, valamint a Márciusi Front szellemi-politikai mozgalomhoz tartozó értelmiségiekkel (pl: Bibó István). 1937-ben jelent meg a Viharsarok c. szociográfiája, ami után a tájegység is kapta a nevét. Könyvéért nemzetgyalázás címén perbe fogták, majd elítélték, tanári állásából elbocsátották. 1945 és 1956 között Békéscsabán élt, kirekesztődött az irodalmi életből, könyvtárosként dolgozott. Miután visszatért Budapestre, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnál helyezkedett el. Politikai nézetei miatt 1945-től 1957-ig nem jelenhetett meg könyve.
Előszó
Részlet a könyvből: A honalapító magyarság hosszú keleti út után tért a Kárpátok medencéjébe. Az ómagyarság lelkialkatát és kultúráját úgy érthetjük meg, ha ennek a keleti útnak belső történetét... TovábbElőszó
Részlet a könyvből: A honalapító magyarság hosszú keleti út után tért a Kárpátok medencéjébe. Az ómagyarság lelkialkatát és kultúráját úgy érthetjük meg, ha ennek a keleti útnak belső történetét szemügyre vesszük. Összefüggő és bőséges nyomaink s adataink nincsenek, részletes és végső értékű képet ezen a téren még nem várhatunk; óvakodunk attól, hogy a turánista képzelgés szellemi lejtőjére kerüljünk. Annyit azonban kétségtelenül megállapíthatunk, hogy a honfoglaló magyarság műveltsége magasrendű volt és ennek a műveltségnek körvonalait is megrajzolhatjuk. Az eredeti ugor magyarságot talán még őshazájában, de vándorútján mindenesetre és többízben ótörök hatás érte. A Kárpátok medencéjében török és törökös törzseket is talált, s a honfoglalás után is fogadott be török népelemet. Hosszú ideig, valószínűleg még a honfoglalás idején is az ómagyarság két nyelvet beszélt, a törököt és a magyart. A magyar nyelv győzött, ami annak a jele, hogy bármennyire színt és képességet is kaptunk a törökségtől, az ugor elem volt nemzetünk emberi húmusza. A hosszú vándorút folyamán a magyarság természetesen keletről és délkeletről érkező kultúrákat fogadott magába. Az ugor-magyarság, midőn először találkozott a török rajokkal, már fejlett műveltséggel rendelkezett, halászó, vadászó és pásztorkodó lovas nép volt, színvonala semmiesetre sem hasonlítható nyelvi szempontból legközelebbi rokonainak mai, lesüllyedtnek és visszafejlődöttnek tekinthető színvonalához... VisszaFülszöveg
A régi magyarsággal, irodalmunknak 1772-ig terjedő korszakával még a közelmúltban is igazságtalanul szűkmarkúan bánt az irodalomtörténet. A múlt század második felében igen sok felszínesen... TovábbFülszöveg
A régi magyarsággal, irodalmunknak 1772-ig terjedő korszakával még a közelmúltban is igazságtalanul szűkmarkúan bánt az irodalomtörténet. A múlt század második felében igen sok felszínesen asszimilált elem nyomult szellemi életünkbe s minden igyekezetével rontani próbálták a magyar ősiség becsületét és jelentőségét. Tagadták multunk értékeinek eredetiségét, hogy a saját gyökértelenségüket palástolják. A régi magyarság feltámasztásra és igazolásra várt, ezt a munkát kezdte meg Féja Géza „Régi magyarság" c. könyve, mely elsőnek tárja fel rendszeresen régi irodalmunk gazdagságát és eredeti világképét, tehát egy eddig alig ismert gazdag világot.A régi magyarság az ómagyarsággal kezdődik s a középkor, a protestáns kor, az ellenreformáció és a XVIII-ik század irodalmával foglalkozik. A mű széleskörű hatását bizonyítja, hogy rövid idő alatt már a harmadik kiadás kerül forgalomba, tehát sikerült egyetemes érdeklődést keltenie kultúránk alapvető élményei, a magyarság szellemi ősképei iránt. Vissza
Tartalom
| Előszó | 5 |
| Az ómagyarság | 15 |
| A keresztény középkor | 21 |
| A kolostori irodalom | 21 |
| A Beszéd és a Siralom | 23 |
| Legendák és példák | 26 |
| Magyar szentek legendái | 28 |
| Eredeti írói törekvések | 31 |
| Halábori Bertalan | 34 |
| Szemelvény az Énekek éneké-ből | 35 |
| Világi irodalom | 37 |
| A Névtelen jegyző | 37 |
| A második reformátor | 40 |
| Attila-reneszánsz és a népfelség elve | 43 |
| Kálti Márk krónikája | 47 |
| Szemelvények a "Képes Króniklá"-ból | 49 |
| A mezei magyarság | 50 |
| Világi költemények | 54 |
| Temesvári Pelbárt | 57 |
| Az első magyar biblia és a paraszti reneszánsz | 60 |
| A reneszánsz és a humanizmus | 65 |
| Pannoniai János | 67 |
| Mátyás király | 70 |
| Szerémi György | 74 |
| Dózsa-eposz | 79 |
| A protestáns kor | 81 |
| XVI. század | 81 |
| Ószövetség zsoltárok, tragikus pátosz | 86 |
| Prédikátorok | 90 |
| Bornemissza Péter | 90 |
| Három périkátor | 100 |
| Heltai Gáspár | 104 |
| A társadalmi lírikus | 108 |
| A históriás ének | 114 |
| Tinódi Lantos Sebestyén | 114 |
| Társadalmi epika | 119 |
| Az ős-Toldi | 120 |
| A széphistória | 124 |
| A XVI. század drámája | 126 |
| Balassa Bálint | 133 |
| A katolikus ellenreformáció kora | 142 |
| A XVII. század | 142 |
| Pázmány Péter, az ellenforradalmár | 148 |
| A protestáns Kalauz | 154 |
| Zrínyi, a költő | 157 |
| Négy bújdosó | 165 |
| Gyöngyösi István | 177 |
| Névtelen költők | 180 |
| A kuruc költészet | 189 |
| Az erdélyi emlékirat | 201 |
| A XVIII-ik század | 213 |
| II. Rákóczi Ferenc, az író | 216 |
| Mikes Kelemen | 226 |
| Az iskoladrámák | 231 |
| Három költő | 234 |
| Utóhang | 238 |
Tétel sorszám:
045
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
45.200 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |