Klapka György autográf levele. [kézirat]
A levél végén
Klapka György honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
A levél szövege:
"Valentiny volt honvéd tiszt úrat egészsége helyreállítása végett és szegénysége tekintetéből ajánlom a hazai gyógyintézeteinknek kegyes felvételre - 's minden honfinak pártfogásába.
Pest nov. 2. 67.
Klapka György"
Kézzel írt, keltezéssel (Pest, nov. 2. 67.) és viaszpecséttel ellátott, a sarkoknál és hajtások mentén megerősített levél, hátlapon tollal és ceruzával írt feljegyzéssel.
A levelet írta,
Klapka György (Temesvár, 1820. április 7. – Budapest, 1892. május 17.) honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter. 1847-ben a 12. határőrezredben főhadnagy, a szabadságharc kitörése után a 6. honvédzászlóaljban százados volt, később táborkari őrnagy, a bánsági sereg táborkari főnöke, majd a hadügyminisztérium osztályfőnöke lett. 1849. május 5-én kinevezték hadügyminiszter helyettesnek, május 21-én a komáromi vár és várőrség parancsnokának. A világosi fegyverletétel után még másfél hónapig tartotta Komárom erődjét, ezidő alatt megállapodást kötött a vár átadásának feltételeiről, aminek értelmében a helyőrség tagjai minden későbbi üldözéstől mentesítő papírt kaptak. Ezt követően Klapka Törökországba emigrált, majd Olaszországban és Svájcban is élt. A Magyar Nemzeti Igazgatóság tagja volt az 1859-i osztrák–olasz–francia háború folyamán, ezenkívül részt vett az olaszországi Magyar Légió megszervezésében, valamint támogatta Garibaldi Ausztria elleni fegyveres akciójának előkészületeit. A kiegyezés után visszatért Magyarországra és Tisza Kálmán balközép pártjában megválasztották az illavai kerület országgyűlési képviselőjének.