Buckle, H. Tamás [Buckle, Henry Thomas]: Anglia müvelődésének története I-X. (Teljes sorozat!)

Tartalom

I. KÖTET
Buckle Henrik Tamás III -VIII.
ELSŐ FEJEZET.
A történet buvárlat segédforrásainak jelen helyzete. Az emberi cselekedetek törvényszerűségének kimutatása. Ezen cselekedetek szellemi és természeti törvényei; mindkét irány vizsgálatának szükségessége. Természettudomány nélkül nincs történelem.
A történetírás tárgya 1
A történészek korlátolt ismerete 3
A jelen munka feladata 5
Ha az emberi cselekedetek nem határozott törvények kifolyásai, úgy a véletlentől vagy természetfölötti befolyástól kell függniök 8
A szabadakarat és elővégzet tanainak valószínű eredete 10
Az elővégzet hittani és a szabadakarat alapbölcsészeti alapja 12
Az ember cselekedeteit az előzmények határozzák meg, melyek vagy az emberi szellemhez vagy a külvilághoz tartoznak 15
A történelem tehát nem más, mint a természet behatása az emberre és az ember behatása a természetre 15
A statisztika az emberi cselekedetek rendszeressége mellett tanúskodik gyilkosság és más bűnök tekintetében 16
Ugyanannak bebizonyítása az öngyilkosságok 20
Az évenként kötött házasságok 25
És a cimzet nélkül feladott levelek tekintetében 25
A történésznek ki kell kutatnia, vájjon a szellem vagy a természet gyakorolt-e nagyobb befolyást az emberi cselekedetekre. Természettudomány nélkül nincs történelem 26
MÁSODIK FEJEZET.
A természet befolyása a társadalmi rendre és az egyén jellemére.
Az ember természeti befolyások alatt áll, melyek: az égalj, táplálék, talaj és természettünemények általában 29 Azok hatása a vagyon felhalmozódására 30
Ugyanannak eloszlására 37
Ez elvek bebizonyítása Irland által 44 India által 47
Aegyptom által 53
Középamerika által 58
Mexikó és Peru által 59
A természettörvények hatása Brazíliában 62
A természettünemények befolyása a képzelemre és értelemre általában 72
A természet uralma az ember felett és az ember uralma a természet felett 74
Az első esetben inkább a képzelem van felkeltve, mint az értelem; és ide tartozik minden régi müvelődés 75
Földrengés és tűzhányók fölkeltik a képzelmet 75
Szintúgy a veszély általában 77
Nemkülönben az egészségtelen égalj, mivel bizonytalanná teszi az életet 78
Ezért az Európán kivüli művelődésekre főleg a képzelem, az európaiakra az értelem gyakorolt befolyást 79
E tétel magyarázása India és Görögország összehasonlítása által 80
Továbbá Középamerika által 90
HARMADIK FEJEZET.
Az alapbölcselők szellemi törvények fölfedezésére alkalmazott rendszereinek bírálata.
Az előbbi fejezetben kimutattuk azon két. kiváló körülményt, melyek Európát a világ minden más részétől megkülönböztetik 92
Innen kiviláglik, hogy Európa történelmére nézve a szellemi és természeti törvények két osztálya közül a szellemiek a fontosabbak 95
Mindkét alapbölcseleti irány szellemi törvényeket általánosító módszerének birálata 97
E módszerek sikertelensége 100
JEGYZETEK
Első fejezet 103
Második fejezet. 118
Harmadik fejezet 172

II. KÖTET
NEGYEDIK FEJEZET.
A szellemi törvények részint e kölcsiek, részint értelmiek. A kőt nem összehasonlítása Miként hat mindkettő az ember társadalom haladására
A szellemi törvények tanulmányozásánál a történelmi módszer helyesebb, mint az alapbölcseleti 3
A társadalom haladása kétféle: erkölcsi és értelmi 6
Az erkölcsi és értelmi elem ősszehasonlitása 7
Semmi sem bizonyitja, hogy az ember természeti képességei növekednének 8
A haladás tehát azon körülmények javulásától függ, a melyek közt a képességek érvényesülnek 9
Az emberi cselekedetek mérve minden időben változott, és igy azok okai is változnak 9
De az erkölcsi igazságok soha sem változtak 10
Az érteim igazságok folyton változnak 11
Az értelmi igazságok képezik a haladás okait 11
Tudatlan emberek oly méretben ártalmasak, mint amily tiszták szándékaik 13
Példák Róma és Spanyolország történetéből 15 A vallási üldözések hanyatlása a tudomány haladásának köszönhető 18
A harcias szellem hanyatlása ugyanazon oknak tulajdonitandó 19
Példák Orosz- és Törökország történetéből 22
A művelődés haladásával tehetséges emberek kerülik a katonaságot 23
Példák a régi Görögország s a modern Európa történetéből 21
A három főkörülmény, mely által a tudomány haladása a harcias szellemet meggyöngítette 29
Először a puskapor feltalálása 29
Másodszor a nemzetgazdászok fölfedezései 33
Harmadszor a gőznek közlekedési célokra való alkalmazása 40
A társadalom haladására vonatkozó, ebből eredő következtetések 45
ÖTÖDIK FEJEZET.
A vallás, Irodalom és államkormányzás befolyásának vizsgálata.
Az előbbi érvek ismétlése 48
Az erkölcsi érzület befolyást gyakorol az egyesre, de nem a társadalomra 49
Minthogy a történészek ezt mindeddig nem ismerték föl, nem is gyűjtöttek még a történetírásra alkalmas anyagot 51
Miért szorítkozik a jelen történet Angliára? 52
Anglia történetének összehasonlitása Franciaország történetével 55
Németország történetével 57
Amerika történetével 59
Szükséges, hogy az értelmi haladás alaptörvényeit kikutassuk 61
Miért kell emiatt Németország, Amerika, Francia,- Spanyol- és Skótország történetét is tanulmányozni? 62
A vallás befolyása a társadalom haladására 70
Példák a misszionáriusok törekvéseiből 72
A héberek történetéből 74
A kereszténység legkorábbi életéből 76
Svédország és Skócia történeteiből 78
Az irodalom befolyása a társadalom haladására 83
Az államkormányzás befolyása a társadalom haladására 88
Példák a gabnatörvény visszavételéből 89
A legjobb törvényhozás eltörli a régi törvényhozások müveit 91
Az államférfiak beavatkozása a kereskedelembe megkárosította azt 92
A törvényhozók idézték elő a csempészetet és a vele járó bűnöket 95
És előmozditották a szinlést és esküszegést 97
Az uzsora elleni törvényekkel előmozdították az uzsorát 99
Más törvényekkel megakadályozták a tudomány haladását 100
Angliában kisebb volt a beavatkozás mint más nemzeteknél, és ezért volt ott a fejlődés kedvezőbb 102
JEGYZETEK.
Negyedik fejezet 104
Ötödik fejezet 125

III. KÖTET
HATODIK FEJEZET.
A történelem eredete és a történelmi irodalom állapota a középkorban.
Következtetések az eddigi fejtegetésekből 3
A történelmi kezelésmódszerek változásainak kutatása világot fog vetni a társadalmi változásokra 3
A legrégibb történelem balladákból állott 7
A történelmi tévedések egyik oka az irás mesterségének feltalálása 9
A vallásváltoztatás által is megromlik az országok őstörténelme 12
Legnagyobb befolyással birt erre a papi kaszt 15
A megromlás következtében létrejött absurdumok 17
Példa erre Nagy Károly története Turpintól 22
S a brittek történelme Geoffreytöl 24
A történelem első javulása a 14-ik és 15-ik században kezdődik 27
De a könnyenhivőség még uralkodó volt, mint Cominesnél látszik 28
S Stöffler jóslataiból az özönvízről 31
Dr. Horst művéből az arany fogról 32
HETEDIK FEJEZET.
Az angol szellem történelmének vázlata a XVI. századközepétől a XVIII. század végéig.
A történelem különösségei a korszellem természetes kifolyásai voltak 34
A kétkedés szelleme a javulás szükséges előzménye 35
A scepticismus nagy fontossága 36
A vallásos türelem eredete Angliában 39
Ös3zehasonlitás Hooker és Jewel közt 40
Scepticismus s kutatási szellem más tekintetben 43
Chillingworth iránya 45
Chillingworth összehasonlítva Hooker s Jevellel 46
Más tények ezen irányban s a nevekvő közönyösség a theologiai kérdések iránt 48
E mozgalom nagy haszna 51
I. Jakab s I. Károly alatt ezen ellenszegülés a tekintély ellen politikai jelleget nyert 52
II. Károly alatt az udvarnál frivol jelleget vett fel 54
E szellem befolyása Browne Tamásra 55
Boylera 57
Ez hozta létre a királyi társaságot 60
Buzdítás a természettudományokra s a papság ellenszegülési kísérletei 60
A papság természetes ellene a természettudományoknak, mert hatalmokat kissebbiti 61
Megmagyarázása ezen tételnek a hajósok s földmivesek babonáival, összehasónlitva azt a katonáknál s mesterembereknél uralkodókkal 62
Javulások a törvényhozásban II. Károly uralkodása alatt, daczára a politikai elnyomásnak 64
Ezeket a scepsis s a kutatás szellemének lehet köszönni 68
Elősegittettek a király bűnei által 69
S gyűlölete által az egyház iránt 70
Gyámolította Hobbest s elhanyagolta a legkitűnőbb napokat 72
A papság, hogy hatalmát visszanyerje, II. Jakabbal szövetkezik 73
E szövetség megbomlása a türelmi parancs által 76
A papság erre a dissenterekkel egyesül s előidézi az 1688-ki forradalmat 77
A forradalom fontossága 81
A papság megbánja magaviseletét 82
Viszálkodások III. Vilmossal 83
Viszály az egyházban 83
Az elősegíti a scepticismust 84
A zsinatok először megvettetnek s azután eltöröltetnek 84
A forradalom után a legjelesebb fők világi pályára adják magokat s kerülik az egyházat 85
A klérus elveszti világi hivatalát, s számra kevesebb lesz a parlament mindkét házában 85
Anna alatt rövid időre ismét megerősödik az egyház .86
De meggyengül Wesley s Whitefield dissenterek által 87
A vallás és erkölcs különválasztatik 88
A sceptieus viták gyors következményei 90
Az ismeretek elterjednek s népies irányt vesznek 91
Politikai népgyűlések s a parlamenti viták nyilvánossá tétele 92
A személyes képviseltetés tana s a függetlenség tudata 92
Megfelelő változás az irók irmodorában 93
Mindennek folytán beállott nagy reformok 94 A dolgok folyása I. György s II. György tehetetlensége által elősegittetik 96
Zavar áll elő III. Györgynél, ki alatt veszélyes politikai reactio kezdődik 97
III. György tudatlansága 98
Pitt föltétlen meghodolása 99
Más államférfiak képtelensége s a király gyűlölete a nagy férfiak iránt 100
A lordok házának hanyatlása 101
Bürke tehetségei s előnyei 104
Fellépése III. György nézetei ellen 3 ezért elhanyagolása 108
Bürke későbbi őrültsége s erőszakodásai 112
A királyi kegy most áradt reá 118
III György politikája Amerika ellen 119
Ennek visszahatása Angliára 121
Politikája Francziaország ellen 123
Ennek hatása Angliára 125
Zsarnoki törvényeket hoz létre Anglia szabadságai ellen 127
Melyek az államkormány által erőszakosan hajtattak végre 130
Szomorú politikai kilátások Angliára nézve a 18-ik század végén 133
Azonban az ismeretek elterjedése által ellen-reactio jött létre 134
Ennek s a közvélemény nagy hatalmának köszönheti Anglia a 19-ik század nagy reformjait 138
Jegyzetek :
Hatodik fejezet 142
Hetedik fejezet 165
Hibaigazítás.
A 142-ik lapon felül „Negyedik fejezet" áll hibásan „Hatodik fejezet" helyett.

IV. KÖTET
Nyolcadik fejezet.
A francia szellem történelmi vázlata a tizenhatodik század közepétől egészen XIV. Lajos trónráléptéig.
Fontos az a kérdés, váljon a történetíró a társadalom rendes, vagy pedig rendkívüli jelenségeit tanulmányozza-e előbb 3
Az egyház Franciaországban nagyobb hatalommal bír, mint Angliában 4
Miért is Franciaországban a XVI. században minden dolog nagyobb mérvben volt theologiai színezetű, mint Angliában 6
Minek folytán Franciaországban lehetetlen volt a türelem 8
De a XVI. század vége felé Franciaországban a kétkedőség és evvel együtt türelmesség kezdett mutatkozni, mint azt a nantesi ediktum tanúsítja 10
Az első kételkedő nem Rabelais volt, hanem Montaigne 11
A mozgalom folytatása Charron által 14
IV. Henrik biztatja a protestánsokat 16
Még a kormányzó királyné által is XIII. kiskorúsága alatt türetnek 17
A türelmesség irányában a legnevezetesebb lépést Richelieu teszi, ki az egyházat érzékenyen megalázza 20
Világi kormányrendszere ellentétben áll a régibb egyházival 22
A protestánsokat szabadelvű bánásmódban részesíti 29
Világi vezéreik elhagyják őket; a párt uralma a papság kezére kerül 33
Minek folytán a francia protestánsok türelmetlenebbekké válnak a katholíkusoknál, kiket államférfiak vezettek 35
A francia protestánsok szükkeblüsége 39 Polgárháborút keltenek, mely azonban inkább osztályharc, mintsem vallásküzdelem volt 55
Richelieu a zendiilést elfojtja, de ínég mindig nem üldözi a protestánsokat 57
A kormány e szabadelvű politikája csak része egy sokkal terjedtebb mozgalomnak 58
Annak egyik példája Descartes bölcsészete 59
Analógia Descartes és Richelieu között 69
Ugyanazt a theologiaellenes szellemet kortársaik is mutatják 71
Mazarin is 72
Valamint a fronde küzdelmei 74
Mindazonáltal nagy különbség volt Franciaország és Anglia között; és a gyámkodó szellem túlnyomó hatalma gátlá a franciákat szabadságuk kivivásában 79
Kilencedik fejezet.
A gyámkodó szellem története és annak összehasonlítása Franciaország és Angolhonban.
A XI. század körül a kutatás szelleme gyöngíteni kezdé az egyházat 84
Evvel egyidejűleg fellép a hübérrendszer és az örökös arisztokratia . 85
A nemesek kiszorítják a papságot és a nőtlenséggel szemben fellép a rang örökölhetősége 86
Angliában a nemesség nem volt oly hatalmas, mint Franciaországban 87
Es örömest szövetkezett a néppel a korona ellen 88
Minek folytán oly független népszellem fejlődött ki, minőt Franciaországban, hol a nemesség sokkal hatalmasb, semhogy a nép segélyére szoruljon, nem ismertek 89
A két ország ebbeli különbségének hatása a XIV. században . 91
A központosítás Franciaországban természetes következménye a hübérnendszernek 96
A francia nemesség hatalma 98
Bizonyítékok a lovagság történetéből 100
Valamint a franciák hiúságából és az angolok büszkeségéből 103
Analógia a reformáció a XVII. századbeli forradalmak mutatják közt 104
Mindkettőt ellenezte a papság és nemesség. E két osztály természetes szövetkezése 105
Mindkét rend Erzsébet uralma alatt gyöngittetik 106
És I. János meg I. Károly hasztalan törekedtek azo hatalmát visszaállítani 111
Jegyzetek.
A VIII. fejezethez 113
A XI. 158

V. KÖTET
Tizedik fejezet.
A gyámkodó szellem hatalma Franciaországban megmagyarázza a frortde bukását. A fronde és az egyidejű angol forradalom egybehasonlitása.
A fronde és a nagy angol forradalom közötti különbség 3
Az angol forradalom osztályharc vala 4
De Franciaországban a gyámkodás szelleme és a nemesség hatalma lehetetlenné tevé az osztályharcot 10
A francia nemesség hiúsága és tehetetlensége 12
Az ily emberek lévén a fronde vezérei, e forradalom természetesen meghiusult 17
De az angol forradalom sikert aratott, mert demokratikus volt és a nép emberei állottak élén 22
Tizenegyedik fejezet.
XIV. Lajos a gyámkodás szellemét átülteti az irodalomba. Az értelmi és uralkodó osztály olt közti eme szövetkezés eredményeinek vizsgálata
A gyámkodás szellemét, mely Franciaországban e politikai bajok előidézője, XIV. Lajos alatt átvitték az irodalomba, miáltal ez utóbbi szövetkezett a kormánynyal 24
A szolgaiasság XIV. Lajos uralma alatt 25 Az irodalmi férfiak hálaérzete XIV. Lajos irányában 29
Pártfogásának káros hatásai 30
Első hatása a tudományos haladás megakasztása 34
Még a mechanicai ágakban sem mutatkozik eredmény 37
Az élettan, bonctan és orvostudomány hanyatlik 38
Hasonlóképen az állattan és vegytan 40
A növénytan sem mutat haladást 40
A XIV. Lajos alatt beállott értelmi hanyatlás a gondolkodás minden ágában mutatkozott és csak természetes következménye pártfogóságának 43
Felvilágosító példák a francia művészet történetéből 47
És az irodalom minden ágából 50
Franciaország ált. hanyatlása XIV. kormányzásának utolsó felében 51
Tizenkettedik fejezet
XIV. Lajos halála. Visszahatás a gyámkodás szelleme ellen és előkészülés a francia forradalomra.
Az angol irodalmat Franciaországban XIV. Lajos uralma alatt nem ismerik 54
De halála után kezdték azt tanulmányozni és a kiválóbb franciák meglátogatták Angolhont. Ez idézte elő a francia és angol szellem szövetkezését 63
Angolhon csodáltatása a franciák által 64
Az ebből származó szabadelvű nézeteket a francia kormány elnyomni iparkodott 65
Az irodalmi férfiak üldöztetése a francia kormány részéről 66
A kormány erőszakoskodása 67
A francia irodalom képezé a szabadság utolsó eszközét 79
Annak indokolása, hogy miért támadták meg az irodalmi emberek először az egyházat, nem pedig a kormányt 80
Ez vezetett a kereszténység megtámadására 83
De a politikai intézmények XIV. Lajos uralkodásának közepéig megmenthetők voltak volna; ezután minden veszve volt 91
Jegyzetek
A tizedik fejezethez 94.
A tizenegyedik fejezethez 105
A tizenkettedik fejezethez 120

VI. KÖTET
TIZENHARMADIK FEJEZET.
A történeti irodalom állapota Francziaországban a XVI. század végétől a XVIII. század végéig,
A történelmi irodalom Francziaországban a XVI. század vége előtt 3— 7
Javulás a történetírás módszerében a XVI. század vége felé 7—8
Ujabb haladás a XVII. század kezdetén 8—30
Mit világosabban mutat Mézeray történelme 1643-ban 10—12
Hanyatlás XIV. Lajos alatt 12—17
Mutatja ezt Audigier munkája 17—20
És Bossuet müve 20-27
Nagy javulás, melyet Voltaire idéz elő 27—44
Munkája XII. Károlyról 28—30
Munkája XIV. Lajosról 31—31
Munkája a népek erkölcseiről, szokásairól és jelleméről 31—32
Fölfogását elfogadják Mailet, Mably, Velly, Villaret, Duclos és Henault 32—34
Hajlama nagy általános nézpontokhoz 34—35
Egy ily megjegyzését elfogadja Constant 35
Szól a szabadkereskedés mellett 36
Megelőzi Malthust 36
Megtámadja a középkort 36—37
S az antiquitás pedáns bámulóit 37
Megingatja a scbolastikusok ós theologusok tekintélyét 38
Kik elismételték a leggyermekesebb képtelenségeket Róma korai történelme felől 39—40
A kiknek megtámadásában Voltaire megelőzi Niebuhrt 41-44
Tudatlan előítélet iránta Angliában 44
Nagy munkáit elősegíti Montesquiey 44—45
Montesquieu művei és módszerének értéke 45—50
Turgot munkái s azok befolyása 50—52
Mindez siettette a franczia forradalom bekövetkezését 52
TIZENNEGYEDIK FEJEZET.
A franczia forradalom legközelebbi okai a XVIII. század második félében.
Az előbbi nézetek összefoglalása 53—55
A különbség bizonyosság és határozottság közt 55—57
A franczia értelem megtámadja az államot 1750 körül 57 — 58
A közgazdasági irók fölmerűlése 58—59
Rousseau befolyása 59
Ugyanazon időben a kormány megtámadja az egyházat 59—62
S kedvez a vallási türelemnek 62 -63
A jezsuiták eltörlése 63—65
A calvinismus demokratikus, az arminianismus aristokratikus 65—69
A calvinismussal összefüggésbe álló jausenismus föléledése Francziaországban kedvez a demokratikus mozgalomnak és biztosítja a jezsuiták elűzését, kiknek tanai arminianusok 69—71
A jezsuiták bukása után a franczia clerus romlása kikerülhetetlen 71—73
De egyidőre elhalasztja azt az a körülmény, hogy egy ideig a legkiválóbb francziák nem az egyház, hanem az állam ellen irányozzák támadásaikat 73-74
E mozgalom összefüggése az atheismussal 74—77
Hasonló irányt mutat Helvétius 77—81
És Gondilláé 81—83
A legtehetségesebb francziák a külvilágra fordítják figyelmöket 83—85
Ennek hatása a hő, fény és villamosság tudományára 85-88
Valamint a vegytanra és földtanra 88—93
Angliában ugyanazon időben hiányzottak nagy
gondolkozók 93— 96
De Francziaországban Cuvier és Bichat nagy lökést adnak az állattannak 96— 99
Richat nézetei a szövetekről 99—101
E nézetek összefüggése a későbbi felfödözésekkel 101—102
A feltalálás, felfödözés és módszer egymáshoz való viszonyai és Bichat módszerének roppant jelentősége 102—106
Bichat munkája az életről 106 — 110
A francziák nagy és sikeres törekvései a növénytan terén 110—113
Delisle és Haüy törekvései az ásványtanban 113—115
Hasonság ezek és Pinel munkája közt a tébolyról 115 Mindezen nagy eredmények közreműködtek a franczia forradalom előidézésére 115—117
A természeti tudományok lényegesen demokratikusak 117—120
Ugyanazon demokratikus irány mellett tanúskodik
a ruházatban mutatkozó változás 120—121
S a klubbok keletkezése 121—124
Az amerikai forradalom befolyása 124—125
A franczia forradalom okainak összefoglalása 125—128
Általános gondolatok 128—132
JEGYZETEK.
Tizenharmadik fejezet 132
Tizennegyedik fejezet 156
TIZENÖTÖDIK FEJEZET.
A spanyol szellem történetének vázlata az V. századtól a XIX. század közepéig.
Az előbbi kötetekben négy vezérelv állapíttatott meg 3
Melyeknek igaz volta a spanyol történelem tanulmányozásából még jobban ki fog derülni 4
Spanyolországban a babonát a természeti tünemények segítették kifejtem 5
Hasonlókép a Francziaországgal folytatott arriánus háború 8
S később a mohamedánok ellen vívott harcz 10
Ez a három ok hatott főképen Ferdinánd és Izabella politikájára 13
V. Károly és II. Fülöp folytatják ezen politikát 14
II. Fülöpöt minden visszataszító tulajdonságai daczára nemzete mégis szerette 17
Iránta való szeretete általános okokból fakadt, melyek a spanyolokat több évszázadon át Európa legloyalisabb népévé tették 19
A spanyol loyalitás eredete és annak bizonyítékai . 19 Loyalitás és előítélet egyesülnek és megerősítik egymást 19
Egyesülésök következtében nagy hóditások történnek és harczias szellem fejlődik ki 23
De az ily baladás túlságosan függ az egyéntől és azért nem tarthatja magát 26
Ellenben Anglia haladása a nemzet tetterejétől függ és azért mindig tovább balad a maga utján, akár tehetségesek-e egyes uralkodói vagy sem 27
Spanyolországban az uralkodó oszályok kerekedtek felül, a nép pedig nem is számított; azért ama nagyság, melyre Spanyolországot jelentékeny uralkodói a 16. században fölemelték, 17. századbeli gyenge uralkodói által csakhamar leszállittatott 28
Spanyolországnak 17. századbeli bukását a papi hatalomnak növekvő emelkedése kisérte 31
Az alkalom, melynél a papság hatalmát érvényesítette, a mórok elözetése volt 39
Ezen kiűzetés befolyása Spanyolország elszegényedésére 45
A gyárak s a népesség csökkenése, a szegénység gyarapodása 46
1700, midőn az ügyek már a lehető legroszabbul állottak, az osztrák dynasztiára a Bourbonoké következett 52
Ekkor Spanyolország idegeneket uralt 52
Ők az országon az egyház hatalmának gyöngitése által akartak segíteni 58
De az egyház hatalma a nép szellemét annyira meggyöngítette, hogy a nép tudatlanságba sülyedve, tétlen maradt 59
A kormány megkisérlette ezen tudatlanságon idegenek segítségével lendíteni 64
A idegenek befolyása mutatkozott 1767-ben Spanyolországban a jezsuiták elüzetése alkalmával 71
Továbbá az inquizitió ellen intézett támadásokban 71
Ugyszinte a külügyi politikában 73
Mindezt előmozdította III. Károly tekintélye és jelentős jelleme 75
De mitsem használt; mert a politikusok semmire sem mehetnek, ha a népszellem velők ellenkezik 76
III. Károly mégis nagy javításokat eszközölt, melyektől felületesen tekintve állandó hasznot is lehetett volna várni 78
Áttekintse annak, a mit a spanyol kormány a 18. század folyamán felmutathat 78
De ezen javítások ellenére voltak a nemzeti jellemnek, s így a reakcziónak be kellett következnie 89
Ez 1788-ban kezdődött, midőn IV. Károly trónra lépett. 0 igazi spanyol volt 90
A 19. században politikai reformok még egyszer megkísértették Spanyolhon megjavítását 93
De a már felsorolt okoknál fogva fáradozásuk hiábavaló volt, daczára a már rég fennálló községi jogoknak és a népképviseletnek 94
Így uralkodnak mindenkor általános okok egyes tényeken 96
Ezen általános okok az országot a babonára szánták és egyes emberek nem boldogulhattak velők szemben 96
Az előítéletet csak a tudomány csökkentheti 100
Ezen kudarcz annál érdekesebb; mert Spanyolország nagy természeti előnyöket élvez 101
Voltak nagy politikusai és törvényhozói 102
Azonkívül a spanyolok régóta hiresek becsületszavokról; bátorság, mértékteletesség, emberség és vallási őszinteség voltak jelzőik 102
De a nép haladására mindezen szép tulajdonok mitsem érnek, mig a tudatlanság oly nagy és általános 103
Ez választja el Spanyolországot a többi czivilizáln világtól, a babona szellemét ébren tartja, valamint az ős idők iránti tiszteletet és vak s szolgai alázatosságot, mely addig a mig tart, minden javulást lehetetlenné tesz, s a melynek mindaddig el kell tartania, mig csak a tudatlanságot útjából el nem takarították 105
Jegyzetek 112
TIZENHATODIK FEJEZET.
(Skóthon állapota a tizennegyedik századnak végéig).
Skóthon és Spanyolország nagyon különböznek loyalitás tekintetében 4
De feltűnően hasonlók az előítéletekre nézve 5
A skótok politikai szabadsággal vallási szolgaságot kötnek össze. Ez a legtöbbre kiható és legfontosabb tény az ő történetökben s a munka hátralévő fele ennek okaival foglalkozand 6
A földrajzi fekvés befolyása 8
A rómaiak betörése 9
Az irek berontása 11
A norvégok berohanása 12
Az angolok hódoltsága 13
Skóthonnak ezen pusztulásai megakasztották a városok virágzását és ezáltal előmozdították a nemesség hatalmát 17
A nemesség hatalmát még inkább előmozdították a föld viszonyai és a korona gyöngesége 18
Mindezen okoknál fogva hatalma a 14. század vége előtt roppantul felemelkedett. A korona, általa egészen háttérbe szorulván, nem talált szövetségesre a városokban; mert a fentebbi okoknál fogva városok egyáltalán nem voltak 19
Mert a polgári ipar lehetetlen vala és a legközönségesebb ügyesedettségek (üveg, szappan) ismeretlenek voltak 21
Bizonyítékok a skót városok csekély számú népessége mellett 24
Sokkal gyengébbek és jelentéktelenek voltak, semhogy hatóságaikat képesek lettek volna maguk kebeléből választani 24
A városi elemnek ezen tökéletlen alakja mellett, a korona egyetlen szövetségesét az egyház képezhette, innen való tehát az egyház és a trón szövetsége a nemesség ellen 25
A papság volt az egyedüli testiüet, mely a nemességnek ellentállhatott. Nagy befolyásának okai 32
TIZENHETEDIK FEJEZET.
(Skóthon állapota a XV. és XVI. században).
Már a 15. század elején világos volt, hogy a trón kezet fogott az egyházzal a nemesség ellen 33
I. Jakab megtámadta a nemességet és pártolta az egyházat, miáltal azt remélte, hogy utóbb a trónt mindakettő fölé sikerülend fölemelnie 33
De politikája hajótörést szenvedett; mert ellentétben állott általános okok működésével 35
Nemcsak hajótörést szenvedett, de őt magát is eltemette 37
A Douglasok hatalma, kik délen a nemesség élén állottak 37
II. Jakab elvesztette ezen család fejeit 38
A koronának nemességellenes törekvéseit a papság ugyancsak segitette és a 15. század közepe táján a nemesség és papság már tökéletesen elidegenedtek egymástól 39
III. Jakab ép ugy mint I. és II. Jakab a papsággal szövetkezett a nemesség ellen; de annak hatalma sokkal biztosabb alapon állott, semhogy a király megingathatta volna és 1488-ban a nemesek a királyt kivégeztették 41
IV. Jakab mégis mindezen ismételt kudarczok daczára, elődeinek politikáját folytatta 41
Hasonlókép tőn V. Jakab. A nemesség ezért be is börtönözte, a papságot pedig az összes állami hivatalokból kilökte 42
1528-ban Jakab megszökött börtönéből; trón és korona ismét felülkerekedtek és a legelőbbkelő nemesek száműzettek azóta a nemesség jobban gyűlölte a papságot mint valaha és ezen gyűlölet hozta létre a reformácziót 43
A kormány rendszabályai a nemesek ellen 43
Melyekért azok az által boszulták meg magukat, hogy a reformált vallásra tértek 44
Ezzel szemben V. Jakab egészen a papság karjai közé menekült 45
Minthogy a nemesség a másik párton állott, a népnek pedig jelentősége és befolyása egyáltalán nem volt, Skóthonban a reformáczió el vagy el nem terjedése egyáltalán azon fordult meg, hogy a nemesség hatalma felülkerekedik-é vagy pedig kudarczot fog-é vallani 47
1542-ben a nemesek V. Jakabtól nyiltan eltagadták engedelmességüket és ez az eljárás életének ily kritikus pillanatában megrepesztette a király szivét 48
Mihelyt meghalt, a népszerű nemesség ismét kormányra jutott. A papokat kiszorították és intézkedtek a protestantizmus javára 49
1546-ban Beaton érseket meggyilkolták, egyúttal pedig Knox megkezdette pályáját 52
Későbbi lépések Knox részéről 53
Mialatt Knox külföldön, a nemesek otthon megalapították a reformácziót 54
Midőn ő hazatért, a harcznak már jóformán vége volt 54 1559-ben az uralkodó királynőt letették, a nemesség kormányra került és 1560-ban az egyház tönkre volt téve 55
Mihelyt ezen forradalom véget ért, a nemesek és prédikátorok kaptak hajba az egyházi javakon 59 A nemesek azt hitték, hogy nekik járnak és mindjárt el is foglalták 59
Erre a protestáns prédikátorok kijelentették, hogy a nemeseket erre az ördög birta 60
Morton, ki a nemesség élén állott, a papság ezen eljárásán elkeseredett és üldözte azt 63
Mi által a két rend között utoljára tökéletes szakadás jött létre 63
A papok, a kik látták, hogy az uralkodó osztály megveti őket, egész lélekből szövetségre léptek a néppel és demokratikus elveket hangoztattak 63 1574-ben Melville lett vezérökké ; és az ő idejében kezdődött a nagy küzdelem, mely mindaddig véget nem ért, mig csak 60 évvel később az I. Károly elleni lázadás be nem következett 64
Ezen lázongó szellem első tüneménye a püspökök ellen intézett támadás volt, mely 1755 ben kezdődött 65 1580-ban már megszüntették az episkopátust 66
De a nemesség segítségére volt a püspökségnek; mert ép oly előszeretettel viseltetett az egyenlőtlenség, mint a minőt a papság az egyenlőség iránt tanúsított 66
A felsőbb osztályok küzdelme a papsággal az episkopátus tárgyában 67
1582-ben VI. Jakabot bebörtönözték. A papság ezen intézkedést igazolni törekedett és nyíltan kimondotta demokratikus nézeteit 69
A papság heves kifakadásai a király és a nemesek ellen. 71
Vezérök Melville szemtől szembe megsértette a királyt és nagyon valószinü, hogy az 1600-ik évi Gowrie-féle összeesküvés a papság tudtával történt 72
Mindazáltal a papság, kelletlen viselete daczára a szabadság szellemének ápolása és épségben tartása által Skóthonnak a lehető leghasznosabb szolgálatot tette 75
TIZENNYOLCZADIK FEJEZET.
(Skóthon állapota a XVII. és XVIII. században).
Az 1603. évben Skóthon királya egyszersmind Anglia királyává lőn és elhatározta, hogy uj segédeszközeit a papság megalázása és megfenyitésére fogja használni 78
Kegyetlensége a papokkal szemben 82
1610-ben Jakab Angliának hatalma által rákényszeri-tette Skóthonra az episkopátust. Ugyszinte magasb törvényszékek is állitattak fel 84
A püspökök zsarnok magaviselete 85
Időközben elkészül a visszahatás 86
1637-ben napfényre jut és 1638-ban megbuktatja a püspököket 89
A mozgalom lényegileg demokratikus, tehát itt meg nem állapodhatik, hanem gyorsan átszáll az egyházról az államra. 1639-ben a skótok fegyvert ragadnak T. Károly ellen, megverik és eladják az angoloknak, a kik kivégzik 90
Mielőtt a skótok beleegyeztek, hogy II. Károlyt megkoronázzák, előbb arra kény szeritették, hogy magát megalázza és saját, valamint családja bűneit bevallja 91 De midőn II. Károly a trónra lépett, birt annyi hatalommal, hogy a skótokat leverhette, hatalmát pedig még nagyobb elnyomásra használta, mint a minőt elődei gyakoroltak 91
Ámde a szabadság szelleme már elég erős volt, hogy az állandó zsarnokság helyreállítására irányult kísérleteit meghiúsíthatta 92
De a válság azért mégis szörnyű volt és a nép és papok minden lehető üldöztetésnek ki voltak téve 93
A püspökök ismét segítségére voltak a kormánynak Skóthonnak rabszolgaságra döntését czélzó törekvésében. Gyűlöltek lévén a nép szemében, szövetségre léptek a koronával és a legmelegebb ragaszkodást tanúsították II. Jakab iránt, a kinek kormánya alatt oly kegyetlenkedéseket követtek el, minőket eddig soha 93
1688-ban még egyszer kitört a visszahatás, mely által a skótok még egyszer megszabadultak elnyomóiktól 97
Ezen romlott kormánynak leghatalmasabb barátai a hegyi skótok valának 98
Miért voltak a skótok hajlandók a Stuartok mellet fellázadni 99
1715. és 1745. évi lázadásaikat korántsem okozta túlságos és módfeletti loyalitás 100
1745. után a hegyi skótok teljes jelentéktelenségre sülyedtek le és Skóthon fejlődése szakadatlanul folytatta menetét 101
A kereskedelmi szellem első csirái 102
Összefüggése az örökös bíráskodásnak 1748-ban történt eltörlésével. Ezen eltörlés következménye volt a nemesség hanyatló hatalmának, nem pedig oka 103
Skóthon nemessége hatalmi hanyatlásának egyik jele az Angliában való egyesség volt 1707-ben 104
Másik oka az 1745. évi lázadás meghiúsulása 106
Miután a nemesség ennyire meggyöngült volt, könnyen sikerült tőlük a törvényhatóságot megvonni; és igy elvesztették régi hatalmuknak utolsó jelét is 107
Ezen nagy demokratikus és felszabadító mozgalom a kereskedő és iparüző mozgalmak gyarapodása által segittetett elő 109
Ezeknek gyarapodása pedig viszont előmozditóra talált Skóthonnak Angliával való uniójában 110
Az iparüző osztályos: gyors felvirágzásának bizonyítékai a 18. század első felében. 112
Időközben Skótországban ujabb és fényes irodalom támadt 118
De szerencsétlenségre ezen fényes irodalom, daczára merész kutató szellemének, nem volt képes az uralkodó babonát csökkenteni 120
A történetirónak kötelessége ezen meghiusulás okait felismeini, ha erre képtelen, nem érti a skót történelmet 122
A történetiró első és leglényegesebb tulajdonsága az, hogy ama nagy tudományos tant megértse, melynek neve törvény. De a ki ezen tanra a történelem egész folyamát akarja alkalmazni és ennek segitségével az ügyek menetét és lefolyását magyarázni, oly akadályokba ütközik, melyeket egyes szellem képtelen legyőzni 123
Jegyzetek a tizenhatodik fejezethez 128
Jegyzetek a tizenhetedik fejezethez 152
Jegyzetek a tizennyolezadik fejezethez 195
TIZENKILENCZEDIK FEJEZET.
(A skót szellem vizsgálata a XVII. században).
A kötet befejezése még közelebbi kutatást fog tartal mázni ama kettős ellenmondást illetőleg, mely Skótország történetében mutatkozik, nevezetesen: 1. hogy ugyanazon nép szabadelvű a politikában, de nem szabadelvű a vallásban, és 2. hogy a szabad gondolkodású és skeptikus irodalom, melyet a 18. század termett, vallási rabságát csökkenteni képes nem volt. 4 Vallási rabsága ama nagy hatalomnak következménye volt, melylyel papsága a 17. században rendelkezett. Ezen hatalom okaival e fejezet behatóbban foglalkozik 5
Irodalmának kudarcza, melyet ezen alárendeltség csökkentése iránt folytatott küzdelemben vallott, ama különös rendszer következményét képezte, melyet a skót búvárok használtak. Ezen rendszer általános elterjedéseinek okai, annak lényege és következményei, nem ezen, hanem a következő fejezetben (mely egyúttal e kötet utolsó fejezetét képezi), fognak vizsgálat alá kerülni 5
Oly körülmények, melyek a 17. század folyamában a skót papság befolyásának kedveztek 7
Mig az I. Károly ellen viselt háború angol részről lényegében politikai volt, addig a skótok csaknem kizárólag vallási okoknál fogva viselték 8
Ez ugyan következménye volt a skót babonának, de viszont növelte is azt 10
Ennélfogva a 17. században világi érdekek elhanyagoltattak és vallásiak léptek előtérbe. A nép csak ugy buzgott a prédikácziókért, melyek néha rendkívül gyakoriak és roppant hosszúak voltak; igy tehát életének legnagyobb részét ügynevezett vallási gyakorlatokban töltötte 11
A papok ezt hatalmuk kiterjesztése és megerősítésére használták föl 12
Hatalmuk legerősebb emeltyűje a zsinatok voltak. Ezen zsinatok mindenbe avatkozása és zsarnoksága 14
A papság hallatlan igényei 15
Esetek, a hol az általános vélemény azt tartotta, mintha ezen igények csodatételeken alapulnának. 16
A papok fenhéjazókká lesznek és követelőleg lépnek föl 20
Azt állítják, hogy az ő érdekükben, sőt néha egyenesen rajtuk is szoktak csodák történni 22
Ezen eljárásnak hatása a skót szellemre 23
Hogy a népre ráijesszen és fölötte tökéletesen uralkodjék, a skót papság szörnyű képzeteket kelt föl és éleszt gonosz szellemekről és pokolbeli büntetésekről 25
Még borzasztóbbakat az istenségről, melyet szenvedélyes, kegyetlen és vérszomjas lénynek ábrázol 28
Még a legártatlanabb, sőt némely egyenesen jutalomra méltó tetteket is bűnösöknek ítéltek a papok és az istenségnek haragjával fenyegetőztek 35
Hogy az ily képzelt bűnöket megakadályozzák, a papok önkényesen intézkedtek és önalkotta törvényeik megszegőit megkorbácsolással, megbélyegzéssel és más egyébbel büntették meg 39
A klérus által töltaláltbűnök 40
Így ölték meg Skóthonban a vidám kedélyt, ez ártatlan vigalmat, a szerencsének minden kifejezését és jóformán minden érzéki élvezetet 41
Ezáltal a nemzeti jellem is megcsonkíttatott. Mert az érzéki gyönyörök ép úgy kiegészítő részét képezik az életnek és ép oly szükségesek, mint a szellemi élvezetek 42
De a papság kikel a szellemi élvezetek ellen és az által minden országban tehetségéhez képest csökkenti az ott lehetséges boldogság fokát, melyre az emberiség képes és melyet élvezni joga van 44
Egyetlen protestáns országban sem vitte a papság ezen szűkkeblű, társadalomellenes nézeteit oly meszszire, mint épen Skótországban 50
Mi több, némely tekintetben a skót papság asketikusabb volt a katholikus egyháznál az egy spanyol klérus kivételével; mert a szeretetet merte megölni és & családnak legszentebb kötelékeit elszakitni 51
HUSZADIK FEJEZET.
(A slcót szellem, vizsgálata a 18. században.)
A 18. századnak skót nyelvű bölcseleti és természettudományi irodalma nem volt egyéb reaktiónál a 17. század theológiai szelleme ellen 55
De lényeges sajátsága mégis az, hogy induktio eljárás helyett deduktiv módon jár el 56
Ezen körülmény nagy figyelmet érdemel ; mert az induktív módszer lényegileg theologia-ellenes természetű és igy azt kellett volna várni, hogy a theologiai szellem ellenségei majd ezen módszert követendik . 56
De a theologiai szellem máris annyira elhatalmasodott a skótok fölött, hogy az induktív módszernek lehetetlen volt érvényesülni 61
Azért a 18. század világi tudománya és bölcselete uj lehetett ugyan és uj is volt eredményeiben, de nem a módszerre nézve, a mely által ezen eredményeket elérte , 63
E tekintetben a skótok hasonlitnák Németországhoz és külömböznek Arigolországtól 63
Főkülönbség inductio és deductio között 64 Az egész skót bölcselet, a physikus ép ugy, mint a metaphysikus lényegében deduktiv 66
Hutcheson bölcselete 66
Eredményei és végczélja 67
Módszere 70
Smith Ádám 76
Az ő két müve az „Erkölcsi érzelmek elméletéről" és a „Népek gazdagságának okairól" egy és ugyanazon tárgynak két különálló részét képezi, melynek egyikét a másika nélkül megérteni lehetetlen 77
Az ő deduktív módszere az előföltételek (praemissumok) elhagyásán alapszik 77
Az „Erkölcsi érzelmek elméletének" áttekintése 82
Az ő „Nemzetgazdaságtanának" áttekintése 87
Hume bölcselete 102
Képzelő erőben való gyöngesége 102
Tanainak ujsága és jelentős volta 104
Az ő módszere egészen deduktív volt; és ő maga ép ugy, mint Smith Ádám keveset törődött a tapasztalással ; innen Bacoval szemben tanúsított igaztalansága, kinek módszere az övével homlokegyenest ellenkezett 106
Az ő nagy müve „a vallások természetes történetéről" 110
Ezen munka módszerének összehasonlítása Cudworth módszerével 114
Reid bölcselete 115
Félénkségből a speculativ tanok irányára és következményeire tekintett a helyett, hogy egyszerűen az igaz vagy nem igaz voltukat illető kérdésre szorítkozott volna 115
De a bölcselőnek föladata csakis az igazságnak kutatása; tekintet nélkül annak következményeire 117
Reid megtámadta Humenak módszerét: mert nem tetszettek neki az eredmények, melyekhez ezen módszer vezetett 120
Pedig mégis bölcseletében szakasztott ugyanazon módszert követte 121
Számbavétele és méltatása annak, a mit Reidnak köszönhetünk 124
Reid és Bacó módszereinek ellentéte 124
A deductiv módszer Skótországban még a természettudományok terén is uralkodott 126
A hőnek törvényei 127
Az erőnek elpusztithatatlansága. Az erők váltakozása 128
Black természetbölcselete 131
A lappangó hőről szóló elmélete útját egyengette további fölfedezéseknek 132
Módszere a deductiv volt és a Baco-féle módszer szabályai egyikének sem vág keretébe 135
Ő deduktív módon okoskodott saját elveiből, a helyett, hogy a kísérletek hosszú és fárasztó útját választotta volna 138
Ez annyi volt mint fékét ereszteni meg a képzeletnek és az angol természetvizsgálók inductiv iskolája részéről veszedelmes dolognak tartatik. De az igazság kutatása igénybeveszi minden tehetségünket és természettudományunk előhaladása a képzeletnek és a kedély jótékony hullámzásainak elhanyagolása által rövid éget, szenved 141
Azért Black a képzelődésnek szabad és korlátlan használata által nagy és derék szolgálatori teljesített . 143 Utóda Leslie ugyanazon tervnek volt hive 149
Leslie elmélete a hőről 149
Ő Dngy segitséget nyert a költészettől 152
De igazságtalan volt Baco irányában, kinek inductiv szempontját fölkelteték nemtetszését 154
Huttonnak geologiai nézetei 154
Tüz és viz ama két hatalom, mely a föld kérgét megváltoztatta és még most is változtatja. Ama föltevés, hogy a vulkánok működése hajdan hatalmasabb volt, mint most, nagyon jói megállhat a dolgok egymásutánjának szakadatlan voltáról és a természeti törvények egyformaságáról szóló elv mellett 154
A tűznek és víznek a földkéregre való hatását deduktiv uton lehet tanulmányozni, ha minden egyes elemnek valószinü hatását külön számbavesszük. Mind a kettővel induktív uton is el lehet járni, ha egyesült hatásukat tanulmányozzuk és ezen hatástól emelkedünk fel az okokhoz, mig a deduktív eljárás az okokról száll le a hatásokhoz 155
Az angolok az induktív, a skótok és németek a deduktív módszere követték 157
Az angol geologia megalapitója William Smith 157
A német geologiáé Werner 158
A skót geologiáé Hutton 160
Az angolok azért figyelnek meg következményeket, hogy okokat tudjanak meg. A németek a vizet fogadták el végső ok gyanánt és abból fejtették meg a hatásokat. A skótok viszont a meleget (tüzet) fogadták el okul és annak elveit tették első helyre a bizonyításban 161
Okok, melyeknél fogva a skót geologusok a tűzből indultak ki, nem pedig, mint a németek, a vízből 161
Daczára annak, hogy Hutton a metauoorph sziklák elméletét megalapította, és a hőnek oly rendkívüli jelentőséget tulajdonított, mégsem vett magának annyi fáradságot, hogy egyetlen környéket fölkutasson, a hol működő vulkánok vannak és a hol a természetet abbeli működésében láthatta volna, melyről okoskodott 163
Hanem a Black által fölállított elvek deductiv alkalmazása által oly eredményre jutott, mely a rétegeknek hő által való, megszilárdítását hozta ki 164
Ezen következtetés tökéletesen speculativ természetű volt és a tapasztalás által nem támogattatott 164
Talán meg is lehetett volna erősíteni kísérletek által, de még senki sem tett volt próbát erre nézve, és Hutton sokkalta nagyobb ellenségé volt az induktív eljárásnak, semhogy maga kísérleteket eszközölt volna 164
Erre Sir James Hall vette kezébe az ügyet és Hutton nagy gondolatát tapasztalati uton megerősítette 165
Watt föltalálója a gőzgépnek és a viz összetételének fölfedezője 166
Módszerének, melylyel ő, a skót, e fölfödözést eszközölte, ellentéte az angol Cavendish módszerével, a ki egy és ugyanazon időben födözte föl e viznek összetételét 167
A szerves és szervetlen lét közötti állítólagos különbségnek bizonyítékairól. Valószínűleg az egész anyag szerves 169
Föltéve azonban, hogy létezik mégis lnyeges különbség, akkor a szerves élet tudományát physiológiára és pathologiára oszthatjuk 172
Skótországnak két legnagyobb pathologusa, Cullen és John Hunter. Az utóbbi egyúttal physiologus is volt 173
Cullen rendszerének áttekintése 174
Hajlandósága az elmélet iránt 174
Az elmélet veszélyei a gyakorlatot illetőleg 175
Külömbség a pathologia tudománya és a therapia művészete között ( 178
Cullen pathologiai módszere Smith Ádáméval összehasonlítva 179
Cullen theoriája (solidismus) 179
Ő nem bírálja az elveket, melyekből kiindul 182
Következtetései, ép ugy, mint előföltételei, csak egy részét képezik az igazaágnak és azért rendkívül egyoldalúak. Mégis kétségtelenül értékesek és jelentékeny részét képezik az általános folyamatnak 184
A láznak theoriája 185
Nosologiája 185
John Hunter tudományos érdemei 186
Nagysága, szerencsétlen homályossága 186
Elméjében az induktív és deduktív módszer küzdött egymással a főhatóságért. Ezen küzdelem kimerítette. Ez képezi egyik okát gondolkodása homályos voltának, mi utóbb kifejezéseire is átszármazott 188
Hajlama természettől fogva a deduktióhoz vezette, de a körülmények tapasztalati (induktív) kutatóvá tették és így fáradhatatlan buzgalommal és szorgalmasan gyűjtötte a tényeket 191
Ezáltal egy egész sereg jeles pbysiologiai fölfedezést eszközölt 192
Figyelemmel kisérte a piros vértekecsek történetét és amaz eredményre jutott, hogy funktiójuk nem annyira a test szervezetének ujjáalkotása, mint inkább annak erősítése 192
Jóval halála után mindezt mikroskopikus és vegytani kutatásokkal megerősítették, különösen Lecanu kísérletei által ki a külömböző nemek és vérmérsékletű személyek vérét egymással összehasonlitotta 193
Hunter kísérletei az állatok és növények mozgásáról 193
Ő elismeri ama nagy igazságot, miszerint a szervetlen világról szóló tudományok képezik a szerves világ tudományának alapját 195
A természettudomány összes ágait egyesitni akarta, hogy kimutassa, hogy a természet hatásai mindenkor egyenletesek és azért még azon dolgokban is, melyek látszólag s legnagyobb szabálytalanságokat képezik, megvan a szükséges szabályszerűség 197 Ezen törekvés, hogy a szabálytalanságnak és a kivételnek törvényeit megtalálja, a pathologiát kedves tárgyává tette 197
Pathologiai kutatásai közben tekintetbe vette a jege ezek korcsképződései c 199
Mint physiologus csak Aristoteles mérkőzik vele és múlja őt fölül, de mint pathologus páratlanul áll nézeteinek és elveinek nagyságával 200
A paihologiában jobban kitűnt a deduktió iránti előszeretete, mint a physiológiában 201
Pathológiai okoskodásai a tevékenység és a részvét elveiről 202
De angol kortársai, a kik az induktiot a lehető legnagyobb mértékben kedvelték, oly kevéssé tudtak módszerével megbarátkozni, hogy rájuk jóformán semmi befolyást nem gyakorolt 205
Ez annál nevezetesebb, minél ismertebb tény az, hogy a betegség lényegére vonatkozó fölfedezései őt tudvalevőleg az újkori sebészet alapvetőjévé és mindannak megteremtőjévé avatták, a mit most az orvosi szakban mint kétségbevonhatatlan tényt tanítanak 206
Ebből állottak a skótok eredményei a 18. században. Egy nagy pompás irodalom szemben a 17. század skót szellemeinek haszontalan termékeivel 206
De a deduktív módszer mindkét században uralkodott 209
Már pedig kevésbbé hat az érzékekre az induktív módszernél. Az utóbbi azért az átlagos megértéssel szemben könnyebben hozzáférhető és sokkal népszerübb, mint a deducio. És ugyanazért az is valószínű, hogy az induktív tudomány tanai a nemzeti jellemre jobban hatnak, mint a deduktív tudományéi 212
Ezen szabály alól egyesegyedül a theologia képez kivételt 214
Minthogy pedig a 18. s7ázad skót irodalma lényegében deduktív természetű volt, nem volt képes a nemzetre hatást gyakorolni és a nemzeti babonát meggyöngíteni 215
S igy az előítélet, babona és vallási tűrelmetlenség még egyre burjánóznak Skótországban 218
Skót fogalmak a ragályos járványok keletkezéséről. Erre vonatkozó levelezés, mely 1850-bana skót egyház főpapjai és az angol kormány között folyt 221
Ezen babonás képzetek nagyon vallástalanok és mindenütt azon mértékben pusztuluak, a mily mértékben a természettudomány tér hódit, semmi más hozzá nem férhet. És csak ettől várható az emberi szellemnek lassú; de biztos megváltása ama férfiatlan és szolgai félelem békóböl, mely azt oly sokáig nyügözé 223
Jegyzetek a 19. fejezethez 237
Jegyzetek a 20. fejezethez 248 Vissza