Előszó
Bevezetés
Ebben a kötetben a huszadik század gazdag és heterogén építészeti és az építészetre vonatkozó írásaiból adunk válogatást. Az összeállítás terjedelméből és hazai előzmény nélküliségéből' fakadóan szükségképpen korlátozott, ám legalább jelzésszerűen, „mintavétel" formájában fontos pozíciók, irányok, alkotói teljesítmények sorát vonultatja fel. Olyan szövegeket tartalmaz, melyeknek lényegi mondanivalója van mind az építészet ön- és újrameghatározása szempontjából, mind pedig az építészet és a város, az építészet és a szellemi-tárgyi kultúra kapcsolatairól.
Az építész alkotó-tervező gondolkodása, tevékenysége különböző területek és feladatok sokaságának áttekintését, egybefogását feltételezi, melynek elengedhetetlen eleme a szellemi-kulturális tájékozódás, az alternatívák és értékek közötti mérlegelő megítélés és döntés. Ugyanakkor a használat és befogadás felől is szükség van - a megszokáson belül és azon túl - a forma és a jelentés kulturális értelmezésére. Hiszen az építészeti alkotások a maguk tartósságában és monumentalitásában olyan összetett, kiemelkedően fontos objektumok, melyek sűrítve hordoznak szociális-kulturális jelentéseket. Nemcsak eleget kell tenniük a megbízók, a kor igényeinek, ki kell elégíteniük a használat változatos és változó igényeit, hanem meghatározzák, formálják is azokat. Ennélfogva a társadalmi-kulturális folyamatok elemzésének, a kulturális önismeretnek nélkülözhetetlen alkotórészét jelentik.
Az építészeti gondolkodás tehát e folyamat része, többféle értelemben, funkcióval is. Egyrészt elgondolhatatlan az építészeti gyakorlat nélkül, másrészt viszont megvan a maga önmozgása is. Nem egyszerűen melléktermék, mely beépül és szükségtelenné válik az alkotás megszületésével, hanem magának az alkotó folyamatnak és a befogadásnak, illetve a használatnak szükséges összetevője. Másrészt megvan a belső folytonossága az elméleti-kritikai mintáknak, eljárásoknak is, melyek, mint alább a tanulmányokban gyakran látható, sok szállal kötődnek egy-egy időszak általános szellemi-kulturális irányaihoz.
Az építészeti diskurzus egyik sajátos vonása, hogy a szövegek jó részét - az olasz építészettörténész és kritikus, Manfredo Tafuri szerint kilencven százalékát - építészek írják. Tafuri „operatív kriticizmusnak" (gyakorlati célú kritikának) nevezi azt az eljárást, melyben a strukturális, illetve a történelmi elemzés alárendelődik valamely alkotói program sajátos szükségleteinek.2 Ha e jelenség okait keressük, a válasz egyik részét alighanem az építészet sajátos határhelyzetében, illetve összetettségében találjuk meg. Alvaro Siza az építészt
1 Kivételként a Klein Rudolf által szerkesztett, folyóiratnyi terjedelmű összeállítás említhető, amely Újvidéken jelent meg a 80-as évek második felében (A lakógéptől az érző építészetig. Új Symposion, 1987).
2 Manfredo Tafuri, Theories and History of Architecture, Granada Publishing, 1980, 141.
Szerkesztői bevezetés
Vissza
Tartalom
Tartalomjegyzék
Szerkesztői bevezetés 7
Modern pozíciók
Adolf Loos: Építészet (1909) 17
Le Corbusier: Új építészet felé. A szem, amely nem lát. (1923) 28
Adolf Behne: Túl a megformált téren: az alakított valóság (1923) 43
Walter Gropius: Az Állami Bauhaus eszméje és felépítése (1923) 56
Theo van Doesburg: Egy plasztikus építészet felé (1924) 69
Mies van der Rohe: Építőművészet és korakarat (1924) 73
Sigfried Giedion: Építészet (1928) 80 Henry-Russel Hitchcock és Philip Johnson:
A nemzetközi stílus (1932) (részletek) 88
Le Corbusier: Athéni Charta: Végkövetkeztetések (1933/1943) 104
Útkeresés és revízió
Frank Lloyd Wright: Az új építészet. Alapelvek (1957) 117
Louis I. Kahn: Forma és terv (1960) 135
Aldo Van Eyck: Lépések egy konfiguratív építészet felé (1962) 147
Róbert Venturi: Összetettség és ellentmondás az építészetben (1966) (részletek) 163
Aldo Rossi: A város építészete (1966) (részletek) 180
Colin Rowe és Fred Koetter: Kollázsváros.
A tárgy válsága: a városi szövet kétséges állapota. (1978) 197
Christopher Alexander: Az építészet időtlen útja.
A nyelv elpusztulása (1979) 217
Christian Norberg-Schulz: Hiteles építészet felé (1980) 231
Leon Krier: Az európai város helyreállítása (1978-1984) 254
Charles Jencks:
Későmodernizmus és posztmodernizmus. A kétpárti rendszer (1988) 264
Heinrich Klotz: Posztmodern építészet.
Rövid összefoglaló (1998) 279
Kenneth Frampton: Kritikai regionalizmus: az ellenállás építészetének hat pontja (1983) 290
A forma követi a fikciót"
Ignasi Solá-Morales: Gyenge építészet (1987) 309
Peter Eisenman: A klasszikus vége: a kezdet vége és a vég vége (1984) 319
Bernhard Tschumi: Terek és események (1983) 340
Jeffrey Kipnis: Új építészet felé (1993) 347
William J. Mitchell: A virtualitás poétikája (1998) 368
Rem Koolhaas: A Jelleg nélküli város (Generic City) (1995) 379
Kilátások
Kenneth Frampton: Hét pont az ezredfordulón.
Korszerűtlen manifesztum (1999) 401
A szövegek forrásai és fordítói 415
Irodalomjegyzék 418
Névmutató 420
Vissza