Aukciós tétel adatai
Budapest, 1968, Magvető Könyvkiadó (Szegedi Nyomda), 245 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Csak annyi meleget. Írta: Devecseri Gábor.
A címlapon a szerző, Devecseri Gábor tollal írt, névre szóló dedikációja olvasható: "Joó Lacinak szeretettel és köszönettel az Arión napján Devecseri Gabi. Szombathely, 1968. VIII. 24."
A dedikáció címzettje, Joó László (Budapest, 1918. december 4. – Budapest, 2012. október 14.) színész, rendező, színházigazgató, dramaturg, lektor. Színészi pályafutását a debreceni Csokonai Színházban kezdte, ezt követően tagja volt többek között a Belvárosi Színháznak, a Pécsi Nemzeti Színháznak, a József Attila Színháznak, a Szegedi Nemzeti Színháznak és a Madách Színháznak, valamint 1958-ban kinevezték a győri Kisfaludy Színház igazgatójának.
Védőborító- és kötéstervező: Rudas Klára. Részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Szegedi Nyomda.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, foltos belívekkel, néhány oldalon tollal készített aláhúzásokkal és jelölésekkel, hiánytalan állapotban, feliratozott, színes illusztrációval ellátott, fülszöveges, javított, kiadói borítófedélben.
A szerző, Devecseri Gábor (Budapest, 1917. február 27. – Budapest, 1971. július 31.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, író, műfordító, klasszika-filológus. A Nyugat harmadik nemzedékének tagja. A Pázmány Péter Tudományegyetem görög-latin szakán diplomázott, 1942-ben tanári címet is szerzett. A Nyugat és a Szép Szó c. lapokban jelentek meg a versei. A '40-es években a Baumgarten Könyvtár könyvtárosa volt, ekkor kezdett ókori klasszikusokat fordítani (pl.: Plautus, Platón, Hérodotosz, Arisztophanész). Devecseri nevéhez fűződnek a homéroszi eposzok korszerű magyar fordításai is (Odüsszeia, 1947; Iliasz, 1952). 1945 után a budapesti tudományegyetem görög tanszékén irodalomtörténetet, a Színművészeti Akadémián művészettörténetet tanított. 1948-1954 között őrnagyi rangban oktatott irodalmat a Magyar Néphadsereg Tiszti Akadémiáján, majd 1953–1956 között a Néphadsereg Szabad Hazánkért c. irodalmi és művészeti folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedett. A sztálinista diktatúra kiépülése idején belépett a kommunista pártba, és egyik vezéralakja lett a Révai József és Horváth Márton által irányított irodalompolitikának. Műfordításait a letisztult formaiság, a lényeglátás és a képgazdagság jellemzi.
Fülszöveg
Devecseri Gábor új verseskötete nemcsak szórakoztató olvasmány, melyet az első szótól az utolsóig egyhuzamban olvasunk végig, hiszen mesterien adagolja és helyezi egymás mellé azokat a verseket,...
Tovább
Fülszöveg
Devecseri Gábor új verseskötete nemcsak szórakoztató olvasmány, melyet az első szótól az utolsóig egyhuzamban olvasunk végig, hiszen mesterien adagolja és helyezi egymás mellé azokat a verseket, melyek az intellektuális feszültség felfokozása után elsősorban az érzelmekre hatnak vagy egyszerűen a fülre, nem adva mást, mint a zene, a ritmus örömét - ez Kosztolányi szerint egy prózaíró művészetének egyik alapelve, de számtalan kitűnő költő bizonyítja, hogy verseskötet számára is használható szerkesztési elv -, tehát nemcsak élvezetes olvasmány ez a kötet, hanem elgondolkoztató, gondolatébresztő is. Devecseri költői világképének leglényegesebb eleme két élménynek, az antikvitásnak s a jelennek organikus és belső kapcsolata, melyek úgy vetülnek egymásra, mint Vajda Lajos nagyszerű rajzain két azonos és mégis különböző arc. A költő tudós szerencsés együttműködésének a "Levél Horatiushoz", e hexameteres műhelytanulmány a bizonyítéka, mely az Arión és a delfinek című oratóriummal együtt egyben ars poetica is, és az olvasót nemcsak a fordító, hanem a költő műhelytitkaiba is bevezeti.
Vissza