Témakörök



Lezárt aukciók


Radnóti Miklós: Ikrek hava (dedikált példány) (A kötetről írt irodalomtörténeti tanulmány a leírásban olvasható.)

Szerző
Radnóti Miklós
Almanach-Kiadó ,
Kiadói varrott papírkötés , 43 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Aukció vége:
2023-05-28 20:00

Aukciós tétel adatai

Budapest, 1940, Almanach-Kiadó, 43 p.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Ikrek hava. Írta: Radnóti Miklós.

Elsőre talán meghökkentő, hogy Radnóti 1940-ben dedikált egy könyvet a Horthy-rendszer egyik rendőrtisztjének, Szimon István (1887–1965) későbbi rendőr altábornagynak. Igaz, a címzett papnak készült, majd jogot végzett, és ekkor még „csak” rendőrfőtanácsos volt, de ha nem ismernénk „családi hátterét”, talán nem evidensen illeszkedne bele Radnóti kapcsolathálózatába. A megoldás a dedikációban magában is benne van:

 

Szimon Istvánéknak / tisztelettel és szeretettel / Radnóti Miklós

 

A többes számú megszólítás elsősorban Szimon feleségét takarja. Ő Sík Ilma volt, Radnóti meghatározó tanárának, Sík Sándornak testvére.

Sík Ilma (születési nevén: Sík Mária Ilona) 1895. április 20-án született Budapesten. A budapesti Szt. Vincéről nevezett irgalmas nővérek Ranolder-intézetének volt növendéke, később hírlapíró és író lett. Az 1930-as és 40-es években jelentős irodalmi munkássága volt: hírlapi és folyóirat-cikkek mellett önálló könyveket is írt, elsősorban fiatal leányok számára. Szimon Istvánné néven ifjúsági lányregény-sorozatot jelentetett meg (Évi az intézetben, 1937; Éviék a Balatonon; 1938; Évi pártot alapít, 1940 és Évi jelesen érett, 1942, valamint A kis nagynéni története, 1942), majd Sík Ilma néven kiadta első felnőtteknek szóló regényét Rabszolgák címmel (1943), ezt követte a 1946: Győz a tavasz (1946), Holdsugár kisasszony (1947) és az Icu menyasszonysága (1947). A háború után ELTE egyetemi könyvtárának munkatársa. 1971. szeptember 15-én halt meg, Gödöllőn temették el. (Magyar Nemzet, 1971. szept. 21. 6.)

Szimon István és Sík Ilma 1915. június 27-én kötöttek házasságot Budapesten, a piaristák rendházának kápolnájában. A vőlegény ekkor „a dunai rendőrkapitányság fogalmazója”. (BH, 1915. jún. 30. 8.) Két leányuk született. Házasságuk azonban hullámzó természetű volt, már a húszas években különéltek egy ideig; végül 1941-ben váltak el, de Ilma haláláig a férjezett nevét használta. (Szimon pedig ezután munkája miatt Szegedre, majd Szabadkára költözött, a háború után újra Magyarországon élt.)

Radnóti természetesen Sík Sándor révén ismerkedett meg velük. Felesége, Gyarmati Fanni rögzítette is az első találkozást és az itt született benyomásokat naplójába. 1936. december 1-jén ezt írta: „Ma este Szimonékhoz voltunk híva, Sík Sándor sógora és nővére házába. Szép este volt, drága rokonszenves emberek, akikben és akik mellett megszabadultam a számkivetettség érzésétől, ami most mindig inkább úrrá lesz rajtam, és ami eddig nem volt. […] Ezen az estén sok mindenről szó volt, fajiságról, német veszedelemről, és olyan igazán és mélyen éreztük a magyar tragédiát, talán mi ketten Mikkel különösen.” (Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló. Bp., 2014. I: 155.) Ezen az első találkozáson dedikálhatta nekik a költő a frissen megjelent Járkálj csak, halálraítélt! c. kötetét (BBT 258. sz.). Nem sokkal később, március 20-án Radnóti külön is részt vett egy összejövetelen: „Mik késő éjjel jött haza. Sík nagy társaságával vegyesen, családi és színházi emberekkel a Tiszti Kaszinó sörözőjében gyűltek össze vacsorázni. […] Mik a Szimonnal beszélgetett, aki nagyon kedves jó ember, elfelejteti, hogy rendőrtiszt.” (Radnótiné I: 168.) Azaz Szimon annak ellenére kedves és jó, hogy rendőrtiszt volt.

A mindig „kegyetlen” őszinteségéről ismert Radnótiné egyszer kegyes csúsztatással élt, amikor nem mondott véleményt Sík Ilma – illetve becenevén: Ilmi – első felnőtteknek szóló regényéről. A Rabszolgák ugyan alapvetően jó kritikai visszhangot kapott a sajtóban, de Radnótinénak nagyon nem tetszett. 1944. január 23-án ezt írta róla: „el kell olvasni a Sík Ilmi szörnyű hosszú regényét, mert délután együtt leszünk. Nekiesem, és lóugrásokkal haladva átnézem. Csapnivaló rossz, igazi Singer és Wolfner-kiadvány. […] Végül is csak elmenőben köszöntem meg Sík Ilmának a könyvét, és mondtam, hogy családom elragadta, és nagy lelkesedéssel olvassa.” (Radnótiné II: 261.)

A vészidőket is részben „Ilmi nénivel” együtt élték át, és később Radnótiné Szimon István segítségét is kérte a férje utáni „nyomozásban”, de, ahogy a naplóban is áll, hiába.

 

*

 

A dedikáció nem szerepel Radnóti regisztrált dedikációi közt (BBT: Könyvvel üzenek néked. Radnóti Miklós dedikációi, 2016, BBT: Radnóti Miklós újabb dedikációi, 2020). Ez – az 1936-os dedikáció után – a most felbukkant darab arra utal, hogy a jó kapcsolat továbbra is megmaradt a Radnóti-házaspár és Szimon Istvánék között. Nagy valószínűséggel Radnóti ugyanekkor adott az Ikrek havával egyszerre megjelent Válogatott versek című kötetéből; és korábban az 1938-as Meredek útból is. Talán ezek is előkerülnek a jövőben.

"E könyv szerepelt az ÁKV 1980. évi XIV. aukcióján a 427. tételszám alatt."

Márványozott papírral bevont könyvkötői kötésbe hátlapjánál fogva bekötött, kiadói varrott papírkötésben lévő példány, feliratozott címfedéllel, feliratozatlan kiadói könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.

A tanulmány Bíró-Balogh Tamás - irodalomtörténész - munkája.

Előszó

Részlet a könyvből: Különösen sokat gondolok Ágira, a kishugomra mostanában. Nem láttam évek óta már. Sokáig egy kisvárosban lakott, a nagy fekete hegy tövében, most egy idegen ország messzi... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből: Különösen sokat gondolok Ágira, a kishugomra mostanában. Nem láttam évek óta már. Sokáig egy kisvárosban lakott, a nagy fekete hegy tövében, most egy idegen ország messzi székhelyén él a férje mellett. Nagyon szeretjük egymást, így hát alig levelezünk. Erős ez a szeretet, nincs szükség levélbeli bizonyítékokra, évente egyszer-kétszer, ha írok, évente ötször-hatszor ír. De sokszor gondolunk egymásra, sokszor fülelünk egymás felé. Ismerjük egymást, pedig alig éltünk együtt hét-nyolc évet életünk elején; nyolc éves volt s én tizenkettő, mikor elszakadtunk. Izgalmas gyerekkor volt az, háború vonult és forradalmak táncoltak körülöttünk. Egy nagy kaszárnya mellett laktunk, ahol folyton cserélődtek a katonák s folyton harsogott a trombitaszó. S mindig mást harsogott. A nagy palota közelében laktunk, lépcsőin a nap minden szakában, esőben és napsütésben éljenzett, lebzselt, várt a nép, hajbókolt, vagy ítéletet hozott a hatalom. A történelemben ácsorogtunk, vastagbetűs újsághírek közt játszottunk a palota előtti téren. Vissza
Tétel sorszám:
164

Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
651.100 Ft Licitek száma: 0



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!