Krúdy Gyula: Az élet álom (dedikált példány) (A tételről írt irodalomtörténeti tanulmány a leírásban olvasható.)

Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Az élet álom. Krúdy Gyula válogatott novellái.

A nyolc novellát és egy kisregényt tartalmazó Az élet álom Krúdy Gyula (1878–1933) életében utolsóként megjelent kötete. Tematikus egységesség jellemzi, a benne szereplő novellák döntő része Budapesten játszódik és kulináris élvezetekről szól, ún. „gyomor-novellák” gyűjteménye. Egybefűzésük egyik okát az író így magyarázta nem sokkal a könyv megjelenése után: „Lehet úgy meghalni, hogy legkedvesebb, legjobb elgondolásaimból való munkáimat, ezeket az evésről, emésztésről, korról, betegségről, az élet igazi álmairól való elbeszéléseimet, amelyeknek megírására éppen egy igen póruljárt barátom (O. E., a szerkesztő) biztatott, mint valami fiatalítót az első »gyomor-novella« kísérlete után, könyvalakban viszont ne láthassam? / Talán lesz még két-három ember az országban, akinek éppen annyi gondja van a gyomrával, mint a szívével, akár jómagamnak: mert ne olvassanak ők is ebédekről és ebédutáni álmokról?” (Krúdy Gyula: Egy könyv margójára, vagy hogyan lettem könyvkiadó? Egy író vallomása pályája változatosságairól, könnyedségeiről, mulatságairól és nehézségeiről. Literatura, 1932. 374–375.)

A nagybeteg és a nyilvánosságtól jórészt teljesen visszavonult író eztán már nem adott ki könyvet, így Az élet álom dedikált példányai az utolsó dedikációk között vannak. A most felbukkant példány különlegességét növeli, hogy itt az általában szófukar, szűkszavú dedikáló Krúdy most magához képest hosszú ajánlást írt:

Emlékül / a régi és igazán szép napokra / Szentgyörgyi Feri barátomnak / és drága feleségének. / Régi, változatlan / szeretettel / Krúdy Gyula. / 1932.

A dedikáció címzettje ismert személy: Szentgyörgyi Ferenc (1911-ig: Orsits, 1892–1948) író, hírlapíró. Az 1910-es években hírlapíróként dolgozott, több lapnak is munkatársa volt (pl. az Újság, Pesti Napló), az első világháborúban a fronton harcolt, több kitüntetést is kiérdemelt. A húszas években a Pesti Hírlap párizsi tudósítójaként a francia fővárosból írta cikkeit haza. Itt készült írásaiból állította össze legjelentősebb munkáját, a Párisi portrék c. gyűjtemény (Bp., 1927). A harmincas években számos ponyvafüzetes munkája jelent meg (pl. a Világvárosi Regények, Tarka Regénytár sorozatokban). Később a honvédelmi minisztérium elnöki osztályának sajtóelőadója lett. Gégerákban halt meg.

Felesége – akit Krúdy nem nevezett meg, de beleírt a dedikációba – Morva Mária (1895–1962 u.) volt. 1918. szeptember 14-én kötöttek házasságot Budapesten.

Sajnos azt azonban nem tudjuk, mire vonatkozik „a régi és igazán szép napokra” való utalás; ezt kideríteni még a kutatás feladata. Bár meglehet, hogy a dedikáló és a címzett magántörténetének közös napjaira vonatkozó emlékezés egy olyan belső utalás, amelyet soha nem lehet feloldani; szó szerint a magánügyük.

Az élet álom című kötet azonban azon túl, hogy utolsó kötete az írónak, más ok miatt is különleges szerepű az életműben: ez az első saját (szerzői) kiadású munkája Krúdynak. Megjelenése is legalább annyira kalandos, mint Krúdy regényhőseinek élete. A Corvina 1932. január 10-i száma regisztrálja a megjelenést, még 1931-es kiadási évszámmal. A Krúdy Gyula válogatott novellái alcímű gyűjtemény a könyvészeti szaklap információi szerint mint szerzői kiadású kötet ezer példányban készült, melyből az első száz számozott.

A szerzői kiadásra két, egymással összefüggő ok miatt volt szükség: egyrészt utolsó éveiben Krúdy Gyula már nehezen talált kiadót munkáinak, s ez emberileg és alkotóilag is megviselte, egészségére is ráment. „Mikor a kilátástalanságot a Krúdy család már-már alig viselte el, Kosztolányi Dezső nyújtott feléjük baráti kezet. A Magyar Pen Club elnökeként szerepet játszott abban, hogy lord Rothermere ezer fontos segítsége felének a felét – az 1931-es év egyik kiemelkedő kötetének szerzőjeként – Krúdy Gyulának ítélték. (A másik díjazott Móricz Zsigmond volt.)” (Sánta Gábor: Az Élet Álom. Krúdy Gyula saját kiadású könyve. In: Uő: Portéka. Irodalmi tanulmányok. Pécs, 2002. 166–186.) Kosztolányi döntéséből komoly botrány kerekedett, melynek következtében Kosztolányi végül le is mondott az elnöki tisztről; ugyanakkor Krúdyt is – természetesen – rosszul érintették a fejlemények. De mivel a díjjal járó pénzjutalomról nem mondhatott le, viszont azt egy abban az évben megjelent munkájára ítélték meg neki, s ilyen Krúdynak nem volt, nagyon gyorsan produkálnia kellett egy kötetet még az adott, 1931-es évben.

Erre az író lánya, Krúdy Zsuzsa így emlékezett vissza: „Új remény költözött be hozzánk, de új gond is. Az esztendő egyik legkülönb könyvét akarták megjutalmazni, de hol van ez a mű? Apunak nem volt ebben az esztendőben új könyve, kiadója, de még kilátása sem, hogy lesz. És ha nincs könyv, akkor nincsen díj! Végre-végre, lázas, idegtépő napok után, izgalmas tárgyalások eredményeképpen a Hungária-nyomda kitűnően vizsgázott emberségből és szakmai tudásból. A díj reményében hitelre kinyomtatta, mégpedig hihetetlenül rövid idő alatt a Krúdy-válogatta Az élet álom című novelláskötetet a díj feltételeként megszabott 1931-es esztendőben.” (Krúdy Zsuzsa: Apám, Szindbád. Bp., 1988. 265–266.) A könyv tehát elkészült, kinyomtatták, azaz „megjelent”, mert a Hungária Lapnyomda Részvénytársaság 1931. december 31-ig leszállította a december 23-án kelt szerződésben vállalt első ötven példányt. Ennek bizonyítéka az a példány, amit Krúdy még 1931-ben dedikált: „Hosszú gyötrelmek, testi / szenvedések, álmatlan éj- / szakák, imádkozások és / káromkodások után / első példánya / annak a könyvnek, / amely a Hungária / nyomdából, Fellner és / Biró művezető urak / segítségével, Kosztolányi / Dezső jótállásával nap- / világra került. // Bár ne szenvednének / annyit olvasói e könyv- / nek, mint a novellák / szerzője, amíg írta, kinyom- / tatta és kiadta könyvét. / Krúdy Gyula / 1931. Óbuda. / A szenvedések ágyában.” (Ficzay Dénes: Habent sua fata libelli… Utunk, 1973. jún. 8.) Ez a kötet azonban ma lappang valahol.

A most előkerült példány azonban megvan. Rajta kívül még egy bizonyosan létező darabról tudunk, azt a PIM őrzi. Tehát jelen kötet az első, amely aukción fut.

Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratozott címfedéllel, könyvkötő által javított, részben kasírozott eredeti gerincfeliratozással, a nyomda feltüntetésével ellátott hátlappal, hiánytalan állapotban.


A tanulmány Bíró-Balogh Tamás - irodalomtörténész - munkája.