Ady Lajos kézzel írt képeslapja Flohr János Úrnak (A tételről írt irodalomtörténeti tanulmány a leírásban olvasható.)

Ady Lajos levele

 
A pársoros levélke bizonyítéka annak, hogy nem a méret, vagy itt: a terjedelem a lényeg, s egy látszólag gesztusértékű kis üzenet milyen nagy történetet rejt.

            A szöveg így szól:

Kegyelmes Uram, hű tisztelettel köszönt igaz híved

Ady Lajos

Lequeitio, 1930. IX. 29.

Itt lakik a száműzött család! Szép, de szerény keretek között.

            A levél írója Ady Endre édestestvér öccse, Ady Lajos (Érmindszent, 1881–Bp., 1940). Más utakon haladt, mint a költő: irodalomtörténész, pedagógiai író lett, a Horthy-korszak egyik ismert kultúrpolitikusa. Az egyetemet Budapesten és Kolozsvárott végezte, több városban is tanított, közben szerkesztette az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlönyt. 1919-ben kinevezték debreceni tankerületi főigazgatónak, 1935-től pedig mint tanügyi főtanácsos dolgozott a budapesti főigazgatóságon. 1923-ban jelent meg legfontosabb könyve (Ady Endre). Halálakor Schöpflin Aladár írt róla a Nyugatban: „Egész életberendezése ellenkezett bátyjáéval, nem volt benne bohémség, úgy élt, ahogy tanár-emberek élni szoktak. […] Bátyjának mindig rendelkezésére állt, ha kiadókkal kellett tárgyalni, akciókat folytatni érdekében. […] [Ady] Halála után megírta életrajzát, tapintatos mértéktartással csak adatok, emlékek összeállítására szorítkozva s éppen ezért könyve forrásműve marad minden Ady-kutatásnak. […] Bátyja írói hagyatékának azt a részét, ami az ő rendelkezésére állott, kiadogatta, levelezéséből azt, ami kezében volt, sajtó alá rendezte. Egyébként hivatalának élt. Jó pedagógus volt, nem annyira tudományossága, mint inkább eleven lélektani érzéke tette azzá.” (Schöpflin Aladár: Ady Lajos. Nyugat, 1940. máj.)

A lap címzéséből („Nagyméltóságú / Flohr János úrnak / ny. m. kir. altábornagy / Debrecen / Kossuth u. / Hungria – Hongrie”), hogy Ady Lajos azt „haza” küldte, egy debreceni ismerősének.

A levél címzettje tehát Flohr János (1865–1944) katonatiszt. A háború előtt tényleges állományú főhadnagy volt, 1913 februárjától a debreceni 2. honvéd huszárezred parancsnoka. A háborúban a szerb harctérre rendelték, ahol negyvenkét hónapon át harcolt az ezreddel a fronton. 1918. június 3-tól egy gyalogdandár vezetésével bízták meg, 1918. november 1-jén a tábornoki karban vezérőrnaggyá nevezik ki. 1920-ban a román megszállás végén letartóztatták, elhurcolták. A bűnper 1920 szeptemberében zajlott Kolozsváron. Ennek két fővádlottja volt: a Székely Hadosztály egykori parancsnoka, Kratochva Károly és Flohr János. Később visszatérhetett Debrecenbe, ahol különböző tisztségeket töltött be és számos katonai-társasági eseményen vett részt. Sírja a Debreceni Köztemető Díszsírkertjében található.  

A levél igazi tartalma az „utóiratban” található. Az első sornyi közlés valóban csak egy üdvölző gesztus, a második azonban már „lényegi” információt közöl: „Itt lakik a száműzött család! Szép, de szerény keretek között.”

A „száműzött család” persze természetesen nem más, mint Magyarország utolsó királyának, IV. Károlynak családja: felesége, Zita királyné és nyolc gyermekük, köztük a „trónörökös”, Habsburg Ottó.

1923-tól laktak a Lekeitio (spanyolul: Lequeitio) mellett található Uribarren-palotában, hat évet töltöttek ott. 1929-ben Belgiumba költöztek, de a szállást megtartották, és 1930 nyarán Ottó itt érettségizett. (Az itt töltött időszakról önálló könyv is született: Stadler Frieda: Funchaltól Brüsszelig. Lequeitio királyi családunk életében. Bp. 1930.)

A levélkében Ady Lajos írja, hogy a királyi család „szép, de szerény keretek között” él ott; nem sokkal később egy cikkében ezt részletesebben is megírta: „A halászvároska keleti végén emelkedik a kétemeletes, zárt négyszögű kis palazzo. Egyszerűségben, komolyságban a vidéki magyar kúriákat juttatná az ember eszébe, ha nem volna kétemeletes épület. De hát Lequeitioban kétemeletes a legalacsonyabb ház is, mert az építkezésre alkalmas helyet meg kell becsülni, ki kell használni. Egyszerű és komoly belülről is a palazzo. A földszinten van két ebédlő (a királyi családé és a kíséreté), a nagy és kis szalon, a házi kápolna, az iroda és a konyha. Az I. emeletet a királyi család és a szűkebb suite lakja, a II. emeleten a nevelők lakása és vendégszobák vannak, valamint az iskola-traktus. […] Vidéki kúriákra emlékeztetett a konyha is. Már abban a tekintetben, hogy: magyar. Bőségben, gazdagságban azonban jelentékenyül elmaradt egy vidéki magyar kúria konyhájától A derék magyar szakácsnénak éppen ez volt az egyedüli keserűsége. Hogy ő nem mutathatja meg, mit tud. Meg hogy Spanyolországban a nyári hónapokon át nem szabad disznót ölni! […] Megnyugtattam, hogy minden pompás és jó volt. »Csak legalább ne Debrecenből tetszett volna jönni, ahol olyan gazdag koszthoz szoktak az emberek!« — kesergett a jó asszony. Alig tudtam elhitetni vele, hogy odahaza sem szoktam malacpörköltöt reggelizni.” „Ady Lajos: Lequeitiói emlék. Nemzeti Újság, 1931. nov. 20. 3-4.”

Az is pontosan tudható, hogy Ady Lajos miért volt ekkor a királyi család lakhelyén: mint tankerületi főigazgató ő érettségiztette Habsburg Ottót, többedmagával persze.

Az érettségi vizsgálat írásbeli részére 1930. szeptember 29-én, a szóbelire október 1-jén került sor. Mint látható, Ady Lajos az írásbeli napján küldte üdvözletét.

Az érettségi a Magyarországon és Ausztriában egyforma előírás és szokás szerint zajlott. Erről célszerű ismét Ady Lajost idézni: „Érthető érdeklődéssel tettem eleget a kiváltságnak és utaztam el Lequeitióba, hogy részt vegyek a vizsgálaton. Megérkezésem után nyomban fogadott Zita királyné őfelsége, és külön lelkemre kötötte, hogy az érettségi vizsgálatnál ügyeljek arra, hogy fia megfelel-e a követelményeknek és ha van további iskoláztatására észrevételem, úgy ezt ne hallgassam el. Nyomban bemutatott fiának, és azután alkalmam volt a többi királyi gyermekkel megismerkedni. […] Az érettségi vizsgálat során írásbeli feladatnak a magyar irodalomból Nemzeti mondakincsünk Arany János epikájában című tételt kapta. A dolgozat nem azzal lepett meg, hogy Ottó teljességgel ismeri Arany János költészetét, hanem menten minden szárnyaló üres frázistól, igen helyesen és nagyszerű irodalmi értékeléssel állapította meg legnagyobb epikusunk jelentőségét. […] A szóbeli vizsgálat során Katona József Bánk bánjának ismertetése és méltatása volt az egyik feladat. Ezekre is derekasan megfelelt. […] Történelemből azt a kérdést intéztem hozzá, hogy mondja el a Habsburg-háznak eredetétől a mai napig való kapcsolatát a magyar nemzethez, ítélőképessége és tudományos kérdésekben való objektivitását ezzel a feleletével bizonyította be. […] A többi tárgyból is vizsgáztattuk, és mindegyikben nagy tudást és éles ítéletet árult el. Soha nyugodtabban és szívesebben nem nyilvánítottam diákot jelesen érettnek, mint ebben az esetben.” (Ady Lajos debreceni főigazgató elmondja Ottó érettségi vizsgájának lefolyását. Ottó tudása, tájékozottsága felette áll a magyar középiskolai jeles diákok átlagán. Újság, 1930. okt. 7. 7.)

Ady Lajos október 2-án utazott el Lequeitióból. Előző napon azonban még ő is aláírta a Habsburg Ottó Lequeitio, 1930. október 1-jei keltezésű érettségi bizonyítványát. A nagykorúvá érett Ottó pedig ezután foglalta el családfői székét a Habsburg-családban.

A kis levél ennek a történelmi eseménynek az egyik személyes dokumentuma.

A tanulmány Bíró-Balogh Tamás - irodalomtörténész - munkája.