Györffy István: Magyar nép-magyar föld
Turul Szövetség Könyv- és Lapterjesztő Kft.
(Budapest)
,
Kiadói félvászon kötés , 477 oldal
Kiadói félvászon kötés , 477 oldal
| Sorozatcím: | Győrffy István munkái |
|---|---|
| Kötetszám: | 1 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-07-21 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1942, Turul Szövetség Könyv- és Lapterjesztő Kft. ("Jövő" Nyomdaszövetkezet, Bp.), 477 p. + XXIV t. + [2] t., ill. + XI mell.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Györffy István Munkái c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű.
Magyar föld - Magyar nép. Írta: Györffy István. Sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta: Györffy György.
"A melléklet fényképei néhány kivétellel mind a szerző felvételei. Az I. tábla 1. és 2. ábrája Gönyei Sándor, a XI. tábla 1. ábrája Balogh Rudolf felvétele. A II. tábla 1. képe Schnöller Lajos eredeti aquarellje után készült. A III. tábla 1., 2. és IV. tábla 2. képe Braun és Hogenberg "Urbium praecipuarum mundi theatrum quartum" (-1593), ill. "Theatri praecipuarum totius mundi liber sexstus" (1617) c. művéből való. A rajzokat és térképeket jórészt a szerző tervezte és rajzolta. A matyókra vonatkozó rajzokat Csikós Tóth András készítette." Szöveg közti fekete-fehér képekkel, 24 számozott és két számozatlan fekete-fehér képtáblával, illetve 9 kivehető melléklettel illusztrált, valamint bevezetővel, vonatkozó megjegyzésekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített tanulmánykötet. A könyvet a "Jövő" nyomdaszövetkezet nyomtatta Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány, feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, sérült könyvgerinccel, hiánytalan állapotban, feliratos, fekete-fehér fényképpel illusztrált, fülszöveggel ellátott, sérült, foltos, kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője, Szigeti és nádudvari Györffy István (Karcag, 1884. február 11. – Budapest, 1939. október 3.) magyar néprajzkutató, szakíró, egyetemi tanár, a MTA levelező tagja. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron és Budapesten végezte. Kolozsváron szerzett bölcsészdiplomát. A Magyar Nemzeti Múzeum gyakornoka, múzeumi segédőre, a moldvai csángók kutatója, résztvevője a félbeszakadt Lénard-féle kisázsiai expedíciónak, MNM igazgatóőre, budapesti egyetemen a néprajz első nyilvános rendes tanára, a Táj- és Népkutató Központ vezetője, a kunság és a hajdúk, matyók néprajzi hagyományainak kutatója. A népi írók falukutató irodalmának egyik előfutára. Neve a Györffy István Kollégium és a belőle kinövő Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) Mozgalom révén vált ismertté Magyarországon.
Magyar föld - Magyar nép. Írta: Györffy István. Sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta: Györffy György.
"A melléklet fényképei néhány kivétellel mind a szerző felvételei. Az I. tábla 1. és 2. ábrája Gönyei Sándor, a XI. tábla 1. ábrája Balogh Rudolf felvétele. A II. tábla 1. képe Schnöller Lajos eredeti aquarellje után készült. A III. tábla 1., 2. és IV. tábla 2. képe Braun és Hogenberg "Urbium praecipuarum mundi theatrum quartum" (-1593), ill. "Theatri praecipuarum totius mundi liber sexstus" (1617) c. művéből való. A rajzokat és térképeket jórészt a szerző tervezte és rajzolta. A matyókra vonatkozó rajzokat Csikós Tóth András készítette." Szöveg közti fekete-fehér képekkel, 24 számozott és két számozatlan fekete-fehér képtáblával, illetve 9 kivehető melléklettel illusztrált, valamint bevezetővel, vonatkozó megjegyzésekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített tanulmánykötet. A könyvet a "Jövő" nyomdaszövetkezet nyomtatta Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány, feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, sérült könyvgerinccel, hiánytalan állapotban, feliratos, fekete-fehér fényképpel illusztrált, fülszöveggel ellátott, sérült, foltos, kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője, Szigeti és nádudvari Györffy István (Karcag, 1884. február 11. – Budapest, 1939. október 3.) magyar néprajzkutató, szakíró, egyetemi tanár, a MTA levelező tagja. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron és Budapesten végezte. Kolozsváron szerzett bölcsészdiplomát. A Magyar Nemzeti Múzeum gyakornoka, múzeumi segédőre, a moldvai csángók kutatója, résztvevője a félbeszakadt Lénard-féle kisázsiai expedíciónak, MNM igazgatóőre, budapesti egyetemen a néprajz első nyilvános rendes tanára, a Táj- és Népkutató Központ vezetője, a kunság és a hajdúk, matyók néprajzi hagyományainak kutatója. A népi írók falukutató irodalmának egyik előfutára. Neve a Györffy István Kollégium és a belőle kinövő Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) Mozgalom révén vált ismertté Magyarországon.
Előszó
MAGYAR NÉP - MAGYAR FÖLD - e címnek nemcsak tárgyi, hanem egyben szimbolikus jelentése is van. Szimbóluma ez a cím mindenekelőtt Györffy István egyéniségének. Egy dolgozó ember egyéniségét... TovábbElőszó
MAGYAR NÉP - MAGYAR FÖLD - e címnek nemcsak tárgyi, hanem egyben szimbolikus jelentése is van. Szimbóluma ez a cím mindenekelőtt Györffy István egyéniségének. Egy dolgozó ember egyéniségét rendszerint két oldalról ítélik meg; emberi vonásaiból és munkájából. Ha Györffy István emberi vonásait idézzük fel, alapvető benyomásunk, hogy kevés magyar ember élt, aki lelkileg olyan közösséget érzett a magyar néppel s akit olyan erős érzelmi szálak fűztek a magyar földhöz, mint őt. Ha életművét vizsgálja bárki; előbb-utóbb rá kell jönnie, hogy kevés magyar tudós élt, akinek munkássága annyira összefonódott a magyar nép és a magyar föld kérdéseivel, mint az övé. Munkásságának azonban van egy része, amely tárgyilag is szorosan a fenti cím alá fogható. Kötetünkben ezeket a tanulmányokat gyűjtöttük össze. Ezek közelebbről a magyar népnek s a magyar népcsoportoknak a kialakulásával, továbbá a népnek a földhöz való legközvetlenebb viszonyával> a településsel foglalkoznak. Az a tudományszak, amely ezt az eltérő jellegű anyagot egységbe foglalja, a településtan. Településtan új szó a tudományban. Tartalmát Györffy István fogalmazta meg először egyetemi előadásaiban. Amint itt kifejtette: »Az emberi lakótelepet a tudomány sokféle szempontból vizsgálja. Vizsgálatának eredményeit a településtan foglalja össze. Amennyiben a földrajzi szempontok a vizsgálatok irányítói, településföldrajzról beszélhetünk, ha pedig a település keletkezését és időbeli kifejlődését kutatjuk, a településtörténet módszerét használjuk.« A településtan tehát térben és időben egyaránt vizsgálja a település kérdéseit. Vizsgálja emellett az egész emberiség településviszonyait ép úgy, mint egy népét, egy kisebb közösségét s végül az egyes emberét. A népiségtörténettől az építkezéssel foglalkozó tudományokig terjed a határa. VisszaTartalom
| Bevezető | 9 |
| Tartalom-mutató | 13 |
| Milyen elemekből áll a magyar nép? | 17 |
| A kunok | |
| Kik voltak a kunok? | 25 |
| A kunok megtérése | 31 |
| Kunhalmok és telephelyek a karcagi határban | 46 |
| Régi határjelzések és nevek | 50 |
| A Nagykunság és környékének népies építkezése | 53 |
| A nagykun tanya | 112 |
| A hajdúk | |
| A hajdúk eredete | 133 |
| Az alföldi kertes városok. Hajdúszoboszló települése | 153 |
| Hajdúböszörmény települése | 187 |
| A Hajdúság | 216 |
| Nyíregyháza és Debrecen településformája | 221 |
| Ismertetés: Simkó Gyula: Nyíregyháza és tanyáinak települése; Panyiczky Zoltán: Szarvas város települése és építkezése | 235 |
| A palócok | |
| Kik a palócok és mikor említik hazánkban először? | 239 |
| Adatok a régi palóc építkezéshez | 241 |
| A matyók | |
| A matyókról | 243 |
| A délbihari magyarság | |
| A feketekőrös-völgyi magyarság települése. Az erdélyi magyarság eredete | 265 |
| Dél-Bihar népesedési és nemzetiségi viszonyai negyed-félszáz év óta | 358 |
| Dél-Bihar falvai és építkezése | 393 |
| Az erdélyi magyarság | |
| Kolozs vármegye néprajzi térképe a Hunyadiak korában | 427 |
| Torda vármegye néprajzi viszonyai a XIV-XV. században | 433 |
| A csángók | |
| A moldvai csángók | 441 |
| A romániai magyarság sorsa | 450 |
| A moldvai magyarság sorsa | 450 |
| A moldvai magyarság száma 1900-ban | 466 |
| Néphagyomány a Székelyföld délmoldvai határáról | 469 |
| Idegen népelemek | |
| A cigányok | 473 |
| A zsidók letelepítési kísérlete 1787-ben | 476 |
Tétel sorszám:
119
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
17.000 Ft
Licitek száma: 20
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |