Siklóssy László: Hogyan épült Budapest?
1870-1930
Fővárosi Közmunkák Tanácsa
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon kötés , 623 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 623 oldal
| Sorozatcím: | Fővárosi Közmunkák Tanácsa Története |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 18 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-07-21 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1931, Fővárosi Közmunkák Tanácsa (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T.), 623 p. + [1] p., ill. + [1] térk.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Hogyan épült Budapest? (1870-1930). A Fővárosi Közmunkák Tanácsa története. Írta: Siklóssy László.
Hatvanéves fennállásának emlékére - 1930 június 24-iki jubileumi ülésében kelt 4910. sz. határozata értelmében - kiadta a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. Budapest Fővárosnak a Duna balpartján fekvő egész területén a fővárosi közmunkák tanácsa által megállapított összes szabályozásainak színes, kihajtható átnézeti térképével (Photolitho sokszorosítás Klösz Gy. és Fia, Budapest) és számos szöveg közti, egyszínű képpel illusztrált, valamint Rakovszky Ivánnak, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnökének előszavával, a sajtóhibák és a szerző egyéb munkáinak jegyzékével, illetve tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Az előlapon Dr. Szaplonczay Ödönnek, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tisztviselőjének tollal írt ajándékozási bejegyzése, valamint az előlapon és az utolsó számozott oldalon tulajdonosi bélyegzés látható. Nyomtatta az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratozású, aranyozott illusztrációval ellátott címfedéllel, aranyozott feliratozású, gazdagon díszített könyvgerinccel, mintázott előzéklapokkal, a kiadó emblémájával ellátott hátlappal, hiánytalan állapotban.
A szerző, Dr. Siklóssy László (Budapest, 1881. január 21. – Budapest, 1951. június 19.) író, ügyvéd, művelődéstörténész, esztéta, újságíró, szerkesztő. A pesti egyetemen jogot tanult. A jogi pálya igazán nem érdekelte, ezért inkább a numizmatika, a művészetek, a kultúrtörténet irányába fordult. Később régiségekkel kezdett el foglalkozni. Legelső könyvét a modern magyar éremművészetről írta. 1912-ben indította útjára a később kilenc évfolyamot megélt "A Gyűjtő" c. három nyelven íródott szakfolyóiratot, aminek mindvégig a szerkesztője volt. Később megalapította a Gyorsírás- és Sajtónyilvánosság-történeti Múzeumot, ami idővel beleolvadt az Országgyűlés Múzeumába. Első Budapest történetével foglalkozó munkája "A régi Budapest erkölcse I-III." címmel jelent meg.
Hatvanéves fennállásának emlékére - 1930 június 24-iki jubileumi ülésében kelt 4910. sz. határozata értelmében - kiadta a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. Budapest Fővárosnak a Duna balpartján fekvő egész területén a fővárosi közmunkák tanácsa által megállapított összes szabályozásainak színes, kihajtható átnézeti térképével (Photolitho sokszorosítás Klösz Gy. és Fia, Budapest) és számos szöveg közti, egyszínű képpel illusztrált, valamint Rakovszky Ivánnak, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnökének előszavával, a sajtóhibák és a szerző egyéb munkáinak jegyzékével, illetve tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Az előlapon Dr. Szaplonczay Ödönnek, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tisztviselőjének tollal írt ajándékozási bejegyzése, valamint az előlapon és az utolsó számozott oldalon tulajdonosi bélyegzés látható. Nyomtatta az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratozású, aranyozott illusztrációval ellátott címfedéllel, aranyozott feliratozású, gazdagon díszített könyvgerinccel, mintázott előzéklapokkal, a kiadó emblémájával ellátott hátlappal, hiánytalan állapotban.
A szerző, Dr. Siklóssy László (Budapest, 1881. január 21. – Budapest, 1951. június 19.) író, ügyvéd, művelődéstörténész, esztéta, újságíró, szerkesztő. A pesti egyetemen jogot tanult. A jogi pálya igazán nem érdekelte, ezért inkább a numizmatika, a művészetek, a kultúrtörténet irányába fordult. Később régiségekkel kezdett el foglalkozni. Legelső könyvét a modern magyar éremművészetről írta. 1912-ben indította útjára a később kilenc évfolyamot megélt "A Gyűjtő" c. három nyelven íródott szakfolyóiratot, aminek mindvégig a szerkesztője volt. Később megalapította a Gyorsírás- és Sajtónyilvánosság-történeti Múzeumot, ami idővel beleolvadt az Országgyűlés Múzeumába. Első Budapest történetével foglalkozó munkája "A régi Budapest erkölcse I-III." címmel jelent meg.
Előszó
Ebben a kötetben a Fővárosi Közmunkák Tanácsának történetét bocsátjuk a nagyközönség rendelkezésére. Megírására a Közmunkatanács fennállásának 50 éves évfordulója szolgáltatott alkalmat. Mire a... TovábbElőszó
Ebben a kötetben a Fővárosi Közmunkák Tanácsának történetét bocsátjuk a nagyközönség rendelkezésére. Megírására a Közmunkatanács fennállásának 50 éves évfordulója szolgáltatott alkalmat. Mire a tervből valóság lett, a tanács 60 éves fennállásának küszöbét lépte át. Hatvan esztendő akarásainak, sikereinek, csalódásainak és gyakran füstbement terveinek történetét találja e lapokon az olvasó. Nemcsak a Közmunkatanács életének külső képét adja, nemcsak vezetőknek, tagoknak, tisztviselőknek váltakozását sorolja fel, hanem föllebbenti a függönyt azokról is, amik a háttérben történtek. Visszatekint a multra, amelynek forrongása és erjedése a Közmunkatanács munkájának megalapozója és megalkotásának elősegítője. belekapcsolódik a fölöttes és társas hatóságok párhuzamos munkájának ismertetésébe. Így a történelmi és logikai összefüggéseknek játékán keresztül látjuk magunk előtt felvonulni Budapest fejlődésének képét és kapunk választ arra a kérdésre, hogy Óbuda, Pest és Budából hogyan épült Budapest? VisszaTartalom
| Előszó - Írta: Rakovszky Iván | 5 |
| A főváros fejlesztése mint nemzeti törekvés | 11 |
| A királyi Szépítő Bizottság mint a Közmunkatanács hivatali elődje | 20 |
| Széchenyi István gróf, a Közmunkatanács szellemi őse | 40 |
| A Közmunkatanács mint közszükséglet és közkívánság | 53 |
| Andrássy Gyula gróf megalapítja a Fővárosi Közmunkák Tanácsát | 75 |
| Tisza Lajostól Podmaniczky báróig | 97 |
| Budapest általános szabályozásának terve | 117 |
| A Sugár-út (Andrássy-út) | 135 |
| Az Operaház | 177 |
| Az Andrássy-út meghosszabítása | 186 |
| Budapest körutai a földrajz és történelem világában | 192 |
| A Belső Körút | 199 |
| A Rákóczi-út és Kossuth Lajos-utca | 206 |
| A Nagykörút | 220 |
| A Belváros szabályozása | 235 |
| A Közmunkatanács és a belvárosi Duna-hidak | 250 |
| A katonai laktanyák megváltása | 263 |
| Az Újépület és a Szabadság-tér (Lipótváros, Országház) | 266 |
| Az Erzsébet-sugárút | 288 |
| A Közmunkatanács mint a közterek istápolója | |
| A városliget és környéke | 296 |
| A Közmunkatanács a belső parkokért és sétányokért | 304 |
| Budavára, a magyar Akropolisz | 323 |
| Két nemzedék vergődése a mult emlékeinek tisztelete és megvetése közt | 323 |
| Az alkalmatlan várfalak | 324 |
| Budavára legyen méltó a magyar királyhoz! - A Közmunkatanács Budaváráért mint harmonikus műemlékért | 327 |
| A Magyar Akropolisz | 336 |
| A fiatal Közmunkatanács megkötött kézzel is belefog a Vár szabályozásába | 339 |
| A Közmunkatanács hároméves harccal kivívja a Vár erődjellegének megszüntetését | 340 |
| Az első kísérletek a Vár szabályozására - A Várbazár építése | 346 |
| A Közmunkatanács kezdeményezi a királyi palota kiépítését - Andrássy kifejleszt egy Széchenyi-gondolatot | 357 |
| A Közmunkatanács vezetőszerepe a Királyii Vár Építési Bizottságban | 359 |
| A Halászbástya | 370 |
| Bánffy Dezső br. érdeklődése az ügy iránt - Bonyodalom a szobrok körül | 375 |
| A kazamata és a Jezsuita-lépcső - Legyen világosság: a megvilágított Mátyás-templom világsikere | 378 |
| A királyi palota környéke | 384 |
| A keleti bástyasétány | 395 |
| Budavára négy kapuja | 390 |
| A Bécsi-kapu helyreállítása | 392 |
| Országh Sándor akciója - A Vár fejlődése XIX. és XX. század fordulóján | 393 |
| A Víziváros | 396 |
| Kísérlet a Vérmező átvételére városrendezési célokra | 398 |
| A Budai körút | 401 |
| Kelenföld és Lágymányos | 408 |
| A Közmunkatanács a hegyvidékért | 419 |
| A Gellérthegy és fürdői | 423 |
| A Tabán | 445 |
| A Svábhegy | 455 |
| A Rózsadomb és az óbudai hegyvidék | 461 |
| A Sashegy és környéke | 476 |
| Az Ördögárok, a régi jó világ ünneprontója | 483 |
| A Szent-Margitsziget | 486 |
| Óbuda | 532 |
| Kőbánya | 545 |
| A Közmunkatanács mint az építésügynek szabályozója, a városképnek s az utca esztétikájának megvédője | 549 |
| A Közmunkatanács a közúti közlekedés szolgálatában | 556 |
| Utcák és terek elnevezése | 566 |
| A Közmunkatanács a főváros vízellátásáért | 570 |
| A Főváros csatornázása | 574 |
| A Közmunkatanács vezetői Podmaniczky Frigyes bárótól Rakovszky Ivánig | 577 |
| Függelék: A Közmunkatanács tagjainak és tisztviselőinek lajstroma | 609 |
Tétel sorszám:
281
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
61.100 Ft
Licitek száma: 201
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |