Aukciós tétel adatai
Budapest, 1942, k. n. (Popper Ernő Könyvnyomdája, Monor), 128 p. + [1] p. + XXX t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Perlrott-Csaba Vilmos festőművész által dedikált példány. Első, bibliofil kiadás. Vallomások tizenöt művészről. Írta: Kassák Lajos.
Az előlap előtti lapon Perlrott-Csaba Vilmos festőművész (33-40. p./VII-VIII. t.) tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "J-nak szeretettel. 942. 23. III. Perlrott-Csaba".
A külső és belső címlapon Kernstok Károly rajza látható. Harminc fekete-fehér, feliratos képtáblával illusztrált, valamint előszóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta Popper Ernő Könyvnyomdája, Monoron.
Könyvkötői varrott papírkötésben lévő példány a címfedélre kasírozott eredeti, két színnel feliratozott, illusztrációval ellátott, kiadói címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, a hátlapra kasírozott feliratozatlan, kiadói hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22.) Kossuth- és Baumgarten-díjas író, költő, műfordító, képzőművész, a hazai avantgárd művészet egyik első képviselője, avantgárd szellemiségű folyóiratok szerkesztője (Tett, Ma). A Tanácsköztársaság alatt az Írói Direktórium tagja, később az SZDP Művészeti Bizottságának elnöke, 1948 januárjától országgyűlési képviselő. Kassák nyitott, demokratikus művészeteszményének megfelelően egy nemzetközi költői nyelv kialakítására törekedett, amit több művészeti irányból közelített meg (expresszionizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus, konstruktivizmus). Sokszínű életműve alapjaiban határozta meg a magyar avantgárd mozgalmat és annak történetét.
A kötetet dedikálta, Perlrott-Csaba Vilmos (Békéscsaba, 1880. február 2. – Budapest, 1955. január 23.) festő, grafikus, a magyar avantgárd egyik megteremtője. A magyar Vadak egyik képviselője volt, a nagybányai művésztelepen a neósok közé tartozott. Nagy hatással voltak rá a német expresszionisták, valamint a régiek közül El Greco spanyol manierista festő. 1907-től műveit kiállították Párizsban a Függetlenek Szalonjában és az Őszi Szalonban, majd Európa más nagyvárosaiban. Később Iványi Grünwald Bélával az élen a többi neós társaságában Nagybányáról Kecskemétre vonult és megalapították a Kecskeméti Művésztelepet. 1949-ben felvették a Szentendrei Festők Társaságába, s haláláig ott alkotott.
Előszó
Könyvem szerény és őszinte beszámoló egy sétáról, melyet barátaim körében végeztem. Kissé a pusztában való bolyongáshoz hasonlított ez a séta, de közben elértem tizenöt oázist, ahol megpihentem és...
Tovább
Előszó
Könyvem szerény és őszinte beszámoló egy sétáról, melyet barátaim körében végeztem. Kissé a pusztában való bolyongáshoz hasonlított ez a séta, de közben elértem tizenöt oázist, ahol megpihentem és felderültem s ha továbbra sem éreztem nagyon reményteljesnek magam körül a világot, jólesett tudomásul vennem, hogy nincs minden veszve. Akik komoly hivatást éreznek magukban a teremtő munkához, dolgoznak ma is, hogy dokumentálják a humánus lélek rendjét és élniakarását a világ rendellenességével és egyre nagyobb méreteket öltő halálraszántságával szemben.
Vissza