Baktay Ervin, Dr.: A Pandzsáb
Az Öt Folyó országa
Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda
(Budapest)
Kiadói egészvászon sorozatkötés , 185 oldal
Kiadói egészvászon sorozatkötés , 185 oldal
| Sorozatcím: | A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 22 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-07-21 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda (Franklin-Társulat Nyomdája), 185 p. + [3] p. + [48] t.: ill. + 1 térk.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű. Szerkeszti: Cholnoky Jenő.
A Pandzsáb. Az öt folyó országa. Írta: Baktay Ervin.
Szöveg közti 76 fekete-fehér, feliratos képpel és egy fekete-fehér, kihajtható térképpel illusztrált, valamint a képek jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány aranyozott feliratos, gazdagon mintázott címfedéllel, aranyozott feliratos, díszített, elszíneződött könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Erdőbaktai Baktay Ervin /szül. Gottesmann Ervin/ (Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító. A Budapesti Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben tanult festészetet Hollósy Simonnál. Az első világháborúban végig a fronton szolgált. Az 1920-as évek elején fordítások, könyvek közreadása útján igyekezett megismertetni az indiai kultúrát Magyarországon. 1926-1929 között Indiába utazott és tanulmányozta az ottani vallásokat, szokásokat, kultúrát. 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma egykori tartózkodási helyeit és annak meglévő emlékeit. Az 1930-as évek elején Kismarosi-szigeten, majd Verőcén lévő római romokkal szemben „indián törzset és tábort” hozott létre. 1930-1944 között "A Földgömb" c. korabeli népszerű ismeretterjesztő folyóirat elismert szerkesztője volt. 1933-ban a Debreceni Tudomány Egyetemen bölcsészdoktorrá avatták. 1946-1958 között a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum helyettes igazgatója, az ELTE megbízott előadója volt. 1956-ban és 1957-ben az indiai kormány meghívására újabb tanulmányutat tett Indiában: egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akiket meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra 1956-ban. 1959-ben részt vett az Iparművészeti Múzeumban rendezett Ázsia művészete c. nagy kiállítás előkészítésében. Nyugalomba vonulása után számos külföldi országban (Anglia, Svédország, stb.) tartott előadást az indiai kultúráról, művészetről, vallásról.
A Pandzsáb. Az öt folyó országa. Írta: Baktay Ervin.
Szöveg közti 76 fekete-fehér, feliratos képpel és egy fekete-fehér, kihajtható térképpel illusztrált, valamint a képek jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány aranyozott feliratos, gazdagon mintázott címfedéllel, aranyozott feliratos, díszített, elszíneződött könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Erdőbaktai Baktay Ervin /szül. Gottesmann Ervin/ (Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító. A Budapesti Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben tanult festészetet Hollósy Simonnál. Az első világháborúban végig a fronton szolgált. Az 1920-as évek elején fordítások, könyvek közreadása útján igyekezett megismertetni az indiai kultúrát Magyarországon. 1926-1929 között Indiába utazott és tanulmányozta az ottani vallásokat, szokásokat, kultúrát. 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma egykori tartózkodási helyeit és annak meglévő emlékeit. Az 1930-as évek elején Kismarosi-szigeten, majd Verőcén lévő római romokkal szemben „indián törzset és tábort” hozott létre. 1930-1944 között "A Földgömb" c. korabeli népszerű ismeretterjesztő folyóirat elismert szerkesztője volt. 1933-ban a Debreceni Tudomány Egyetemen bölcsészdoktorrá avatták. 1946-1958 között a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum helyettes igazgatója, az ELTE megbízott előadója volt. 1956-ban és 1957-ben az indiai kormány meghívására újabb tanulmányutat tett Indiában: egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akiket meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra 1956-ban. 1959-ben részt vett az Iparművészeti Múzeumban rendezett Ázsia művészete c. nagy kiállítás előkészítésében. Nyugalomba vonulása után számos külföldi országban (Anglia, Svédország, stb.) tartott előadást az indiai kultúráról, művészetről, vallásról.
Előszó
A nyugat - vagyis a görögség, az ókori Európának ez a vezető kultúrnépe - egészen Nagy Sándor keleti hódítóútjáig csak igen keveset tudott Indiáról. Amit Hérodotosz és mások Indiáról feljegyeztek,... TovábbElőszó
A nyugat - vagyis a görögség, az ókori Európának ez a vezető kultúrnépe - egészen Nagy Sándor keleti hódítóútjáig csak igen keveset tudott Indiáról. Amit Hérodotosz és mások Indiáról feljegyeztek, többnyire másod-, harmadkézből nyert értesülés volt és a perzsák útján jutott el nyugatra. A perzsák azonban jól ismerték Indiának északnyugati részét, hiszen birodalmuk, legnagyobb kiterjedésében, egészen az Indus folyamig nyúlt és perzsa népcsoportok, a zarathusztrai vallással együtt, az Induson túlra is beszivárogtak. Perzsa emlékek tanúskodnak erről az északi Pandzsábban is, pl. a taxilai ásatásokkal napvilágra került romvárosban. Az ókori nyugat, amikor «Indiáról» beszélt, voltaképpen csak az Indus folyó környékét és az ettől keletre elterülő síkságot, vagyis a mai Pandzsábot értette e név alatt. India: az Indus folyam vidéke. Még Nagy Sándornak is csekély fogalma volt arról, hogy amikor - véleménye szerint - «meghódította Indiát», tulajdonképpen csak India egy igen kicsiny részét látta s ennek az aránylag kis területnek is csupán töredékét vetette uralma alá. Számára is mindössze az Indus folyamon túl fekvő ország jelentette Indiát és csak utódának, Szeleukosz Nikátornak követe, Megaszthenész adott hírt elsőül India távolabbi tájairól. Megaszthenésznek töredékekben fennmaradt munkája az első, nyugati embertől eredő leírás Indiáról, illetve Indiának északi részéről. Az északnyugati terület, amelyről ebben a könyvben beszélünk, később kapta perzsa «Pandzsáb» nevét. Ez a szó «öt vizet», «öt folyót» jelent. VisszaTartalom
| Az Öt Folyó országa | 5 |
| A Pandzsáb a múltba | 11 |
| Úton a főváros felé | 43 |
| A régi Lahor | 55 |
| A modern Lahor | 78 |
| A szikhek és szent városuk, Amritszár | 91 |
| A Pandzsáb szívében | 110 |
| A pandzsábi Himálaja vidék | 123 |
| A délpandzsábi bennszülött-államok | 134 |
| Az északi Pandzsáb felé | 150 |
| Régi idők emlékei az északi Pandzsábban | 165 |
| Az Indus folyam környéke és az afghán határvidék | 175 |
| Képek jegyzéke | |
| Öntözőcsatorna a Pnadzsábban | 8 |
| Pandzsábi vasúti állomás | 8 |
| Délpandzsábi legelő | 8 |
| Előkelő lahori hindu, aki még ragaszkodik a régi szokásokhoz | 8 |
| Városi muzulmán, fél indus, fél európai ruhában | 8 |
| Pandzsábi közsorsú hinduk | 8 |
| Hindu szolga | 24 |
| Pandzsábi muzulmán család | 24 |
| Vezir Khán mecsetje Lahorban | 24 |
| A lahori Hazuri Bágh, háttérben a nagymecsettel | 24 |
| A lahori «Aranymecset» | 24 |
| A «tükörpalota» előcsarnoka | 24 |
| Randzsit Szingh síremléke Lahorbaan | 40 |
| A Badsáhi Maszdzsid kapuja | 40 |
| A Badsáhi Maszdzsid, nagy muzulmán ünnepen | 40 |
| A «tükörpalota» a lahori várban | 40 |
| Kis mecset a Sáhdara kertben | 40 |
| Dzsehángir nagymogul síremléke a lahori Sáhdara kertben | 40 |
| A lahori Salimár kert | 56 |
| «Kim ágyuja» Lahor egyik terén | 56 |
| A Pandzsábi Múzeum Lahorban | 56 |
| A Pandzsábi Egyetem főépülete Lahorban | 56 |
| A «Pandjab Chiefs' College» főépülete Lahorban | 56 |
| A Lawrence Hall a alhori Lawrence parkban | 56 |
| Indus zenekar egy lahori előkelőség kertjében | 56 |
| Régimódi vendégség egy gazdag lahori úr házában | 56 |
| Szikh szerdár a múlt század ötvenes éveiből | 72 |
| Modern szikh szerdár, angolos lovaglóruhában | 72 |
| Régimódi szikh szerdár (főnemes) | 72 |
| Pandzsábi hindu vezeklő (szádhu) | 72 |
| Jómódú szikh családból valű kisfiú | 72 |
| Szikh szerdár | 72 |
| Szikh családfő a Franth Szaháb szentkönyvet olvasva | 88 |
| Akáli (szikh harcias szerzetesrend tagja) | 88 |
| A szentkönyv olvasására magánházban összegyűlt szikhek | 88 |
| Az amritszári szent tó részlete a Bábá Atal toronnyal | 88 |
| A szikhek «Aranytemploma» Amritszárban | 88 |
| Pnadzsábi fejedelmi családból való hölgy | 104 |
| Mozgalmas élet az amritszári bazárban | 104 |
| Egy amritszári mkereskedésben | 104 |
| Az amritszári Khálsza kollégium | 104 |
| Régi nemesi udvarház tetőerkélye egy pandzsábi faluban | 104 |
| Az «egyetemes vallás» temploma egy dzsalandari szikh főúr kertjében | 104 |
| Szimla főútja, a Mall | 104 |
| Szimlában a hátsaló a leggyakoribb közlekedési eszköz | 113 |
| A szimlai Obseratory Hill, hátul fenn az alkirályi palotával | 113 |
| Szimlai uriház | 113 |
| Várakozó riksák az alkirályi palota kapuja előtt | 113 |
| Őrségváltás az alkirályi palota előtt | 113 |
| Himalájai tájkép Szimlában | 113 |
| Az esőfelhők megülik Szimlát | 113 |
| Majmok etetése a szimlai Dzsákó hegyen lévő hindu templomban | 120 |
| A kapurhalai mahárádzsa palotája | 120 |
| Hindu templom Kapurthalában | 120 |
| Hindu templom Patiála mellett | 120 |
| A patiálai mahárádzsa modern palotája | 120 |
| Részlet a mahárádzsa híres rendjel-gyüjteményéből | 120 |
| A régi vár Patiálában, a város közepén | 120 |
| «Kábuli» típusú nagy lakósátor | 136 |
| A lakósátor belseje | 136 |
| Britindia főhadparancsnoka szemlét tart a patiálai haderő fölött | 136 |
| Régimódi önnepi lakoma a patiálai palotában | 136 |
| Patiálai kertrészlet | 136 |
| Hindu halottégetés | 152 |
| Udvari elefánttelep Szangrurban | 152 |
| A patiálai mahárádzsa kastélya Pindzsorban | 152 |
| A szangruri Lál Bágh kert, háttérben a trónterem épületével | 152 |
| Részlet Rávalpindi régi városnegyedéből | 152 |
| Gándhárai stílusú szobor a taxilai múzeumban | 168 |
| Részlet a taxilai ásatásokbpl | 168 |
| A Pandzsa Szaháb nevű szikh szenthely medencéje | 168 |
| Idga, muzulmán alkalmi imaház | 168 |
| Lallá Rukh sírja | 168 |
| Attak vára az Indus folyam partján | 168 |
| Az Indus folyam útja a laőályon | 168 |
| Az Indus folyam hegyek közt | 168 |
| A Pandzsáb térképe |
Tétel sorszám:
029
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
14.000 Ft
Licitek száma: 28
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |