Aukciós tétel adatai
Budapest, 1895, A fordító kiadása (Pallas Részvénytársaság Nyomdája, Bp.), [6] p. + 395 p. + [1] t., [2] p. + 392 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Ben-Húr. Regény Krisztusról. I-II. (egységes külön kötetekben). Írta: Lewis Wallace. Angolból fordította: Szekrényi Lajos r. k. lelkész, a Sz.-Istvántársulat Tudom. és Irod. Osztályának rendes tagja.
Második, gondosan átnézett kiadás. A szerző fekete-fehér portréjával (I. kötet) és Pataky László 83 fekete-fehér, eredeti rajzával illusztrált, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. Az I. kötet címlap utáni első lapján tollal beírt ajándékozási bejegyzés látható. A köteteket a Pallas Részvénytársaság nyomdája nyomtatta és Gottermayer N. Könyvkötő kötötte Budapesten.
Kiadói egészvászon Gottermayer díszkötésben lévő kötetek aranyozott feliratozású, egy színnel színezett, alakos-ábrás illusztrációval és díszes keretezéssel ellátott címfedéllel, aranyozott feliratozású, díszes, javított könyvgerinccel, színes, növénymintás kiadói előzéklapokkal, színezett lapélekkel, néhány foltos lappal, dombornyomott, dupla keretes, hátlapon a kötészet feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
"…Kilencz esztendeje, hogy e hires angol regény megjelent és az egész világot ámulatba ejtette. Szerzője, Lewis Wallace, Éjszakamerikában Brookvilleben született 1827. április 10-én. Tanulmányai befejeztével az ügyvédi pályát választotta, e mellett azonban folyton nagy előszeretettel foglalkozott az irodalommal. Később katona lett s két ízben is részt vett ama háborúkban, melyeket az Egyesült-Államok a déli államok ellen viseltek. A katonaságnál gyors egymásutánban tábornokká, majd vezérőrnaggyá lépett elő. Első regényében Mexiko meghódításának történetét írta le. Ben-Húrt, a melyhez hét álló esztendeig gyűjtötte a szükséges történeti, földrajzi, kultúrtörténeti anyagot, már mint Uj-Mexiko kormányzója fejezte be. Garfield köztársasági elnök, e regényének megjelenése után konstantinápolyi nagykövetté nevezte ki őt. A körülmény, hogy Wallace előbb írta meg művét, semmint az abban elbeszélt események színhelyét meglátogatta volna, szinte hihetetlenül hangzik. Később, midőn meglátogatta Palesztinát, nem volt oka egyetlen sort sem változtatni rajta, oly tüzetesek voltak előtanulmányai. Palesztinai útja alkalmából a szultán meghagyta helytartóinak, hogy Wallacet mindenütt mint az ő vendégét fogadják s kíséretül egy szakasz katonaságot is adott melléje. Jeruzsálem kapuja elé érve, a polgárok nagy küldöttsége üdvözlé őt s átnyújtották neki a szent város díszpolgári oklevelét. Mindeme kitüntetésekben a »Ben Húr«-nak igen nagy része volt. (…) Az első magyar fordítás 1888-ban a »Világtükre« czimü havi folyóiratban látott napvilágot. E fordítás azonban nyilván a gyarló német átdolgozás nyomán készült, - tehát hiányos. Ezzel szemben Szekrényi Lajos tiszteletben tartván Wallace czélzatait, egy betűt sem vett el az eredetiből, hanem az utolsó szóig csonkitatlanul követte az angol szöveget, e mellett azonban a fordítás mégis nagyon sikerültnek és magyarosnak mondható. Müvelt emberre nézve érdekesebb, vonzóbb regényt az újabb irodalmak alig képesek fölmutatni…” - írta a műről és a szerzőről a Magyar Szemle c. lap (1894 október 21./6. évfolyam/42. szám).
Előszó
Részlet a könyvből:
A sivatagba.
A Dzsebel esz Zubleh ötven mérföldnél is hosszabb hegylánc, és oly keskeny, hogy kacskaringói a térképen olyan hernyóhoz hasonlítok, mely délről éjszak felé...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
A sivatagba.
A Dzsebel esz Zubleh ötven mérföldnél is hosszabb hegylánc, és oly keskeny, hogy kacskaringói a térképen olyan hernyóhoz hasonlítok, mely délről éjszak felé mászik. Vörös-fehér szikláin állva, s a kelő mp irányában a csak az arab sivatag látható, hol a keleti szelek, melyek oly kiállhatatlanok a jerikói szőllősgazdák előtt, kezdettől fogva megtartották játszó helyeiket.
Vissza