Lezárt aukciók


Következő aukciónk előzetes kínálata

Verne Gyula: A Föld felfedezése I-II.

A hiresebb utazók története a legrégibb időktől a XVIII-ik századig/A XVIII. század híres hajósai

Szerző
Jules Verne
Fordító
Dr. Brozik Károly
Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda (Budapest) ,
Kiadói egészvászon kötés , 935 oldal
Sorozatcím: A Föld felfedezése
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 19 cm x 12 cm
ISBN:
Aukció vége:
2023-07-23 09:56

Aukciós tétel adatai

Budapest, 1881-1882, Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda (Franklin-Társulat Nyomdája), XVI p. + 464 p., VIII p. + 447 p.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Első magyar nyelvű kiadás. A Föld felfedezése I-II. (két kötet egy könyvben). Írta: Jules Verne. Magyarra fordította és tárgymutatóval ellátta: Dr. Brozik Károly reálisk. tanár.

I. kötet: A hiresebb utazók története a legrégibb időktől a XVIII-ik századig. Budapest, 1881, XVI p. + 464 p.
II. kötet: A XVIII. század híres hajósai. Budapest, 1882, VIII p. + 447 p.

Előszóval, korabeli könyvhirdetéssel, tárgymutatóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegésztíett kötet. Nyomatott a Franklin-Társulat Nyomdájában.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratozású, dombornyomott, díszes keretezéssel ellátott címfedéllel, aranyozot feliratozású, aranyozott díszítéssel ellátott könyvgerinccel, növénymintás kiadói előzéklapokkal, mintázott lapélekkel, a dombornyomott keretezéssel ellátott hátlapon a kötészet feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
A szerző, Jules Gabriel Verne /Verne Gyula/ (Nantes, 1828. február 8. – Amiens, 1905. március 24.) francia író, egyben a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legnagyobb, korszakalkotó alakja. A könyveiben említett száznyolc terv és találmány döntő többségét mára már megvalósították. Kalandos műveiben a föld tájainak, embereinek és természeti helyeinek, valamint a korát megelőző technikai találmányok bemutatásának gazdag tárházát mutatja be izgalmas cselekmények és karakteres szereplők segítségével.

Előszó

Jules Verne egyéb munkáitól a «Föld felfedezése» némileg eltér. A regényesség benne háttérbe szorul, a valóság előtérbe lép. Az összes adatok közvetlen forrásokból - az illető utazók munkáiból -... Tovább

Előszó

Jules Verne egyéb munkáitól a «Föld felfedezése» némileg eltér. A regényesség benne háttérbe szorul, a valóság előtérbe lép. Az összes adatok közvetlen forrásokból - az illető utazók munkáiból - vannak merítve; a VERNE-féle munkákat jellemző sajátság csak abban nyilatkozik, hogy az egyes utazók szószerint idézett szavaira nincs nyiltan kimondva, hogy valótlanok, hogy az illető kor hibás nézeteiből folyók - azt azonban az olvasó könnyen kitalálhatja. A «Föld felfedezése» egyszerű szavakban előadja a hírnevesebb utazók életrajzát s a tudomány érdekében véghezvitt tetteiket. A ki a felfedezések történetével részletesen meg akar ismerkedni, ilyen munkát aligha nélkülözhet. A részletes ismeretek persze csak a forrásokból meríthetők; de hogy mely forrásokból, azt a tanulni vágyó épen ilyen könyvekből tudhatja meg. A fordításnál igyekeztem a szöveghez hű maradni. A nevek, különösen a helynevek kiírásánál azonban az eredetitől több helyen eltértem. Elvem volt: mindazon neveknél, amelyek valamely nyugat-európai nép nyelvén jelentéssel bírnak, az eredeti helyesírást kell megtartanom; olyanoknál azonban, a melyek eredetöket valamely ázsiai, afrikai, amerikai vagy ausztraliai néptől nyerték, a magyar helyesírást kell követnem. Vissza

Tartalom

I. kötet: A hiresebb utazók története a legrégibb időktől a XVIII.ik századig
ELSŐ RÉSZ.
I. FEJEZET.
A Krisztus születése előtti kor nevezetesebb utazói.
Hannon (505). - Herodotos (484). - Pytheas (340). - Nearchos (326). - Eudoxus (146). - Caesar (100). - Strabon (50.)
A karthagoi Hannon. - A Kanári szigetek, az Est-, a Dél foka, a rio do Ouori öböl. - Herodotos. - Beutazza Egyiptomot, Libiát, Ethiopiát, Fenicziát, Babiloniát, Perzsiát, Indiát, Médországot, Kolchist, a Kaspi-tengert, Szkithiát, Thracziát és Görögországot. - Pytheas felfedezi Ibériának és a Czelták országának partjait, a Manche-csatornát, Albion szigetét, az Orkadokat és Thule földjét. - Nearchos Ázsiának az Industól a Perzsa-öbölig terjedő partjait hajózza körül. - Eudoxus Afrika nyugati partvidékére jut. - Caesar meghódítja Galliát és Nagy-Britanniát. - Strabon bejárja Ázsia egy részét, Egyiptomot, Görögországot és Italiát 3
II. FEJEZET.
Az első kilencz század hires utazói.
Pausanias (174). - Fahian (399). - Cosmas Indicopleustes (5 . . ) Arculphe (700). - Willibald (725). - Szulejman (851).
Plinius, Hippalus, Arrianus és Ptolemaios. - Pausanias beutazza Attikát, Corinthiát, Lakoniát, Messenét, Elist, Achaiat, Arkadiát, Boiotiát és Phokist. - Fahian bejárja Kancseut, Tatárországot, éjszaki Indiát, a Pendzsabot, Czejlont és Javát. - Cosmas Indicopleustes és «a mindenség keresztény helyrajza». - Arculphe leirja Jeruzsálemet, Jozafát völgyét, az Olajfák begyét, Betlehemet, Jerichot, a Jordánt, a Libanont, a Holt-tengert, Kafarnaumot, Názáretet, Tábor hegyét, Damaszkuszt, Tiruszt, Alexandriát, Konstantinápolyt. - Willibald és a szent föld. - Szulejman megjárja az Omani-tengert, Czejlont, Szumatrát, a Sziami-öblöt és a Sinai tengert 16
III. FEJEZET.
A tiz-, tizenegy-, tizenkettő- és a tizenharmadik században élő hirneves utazók.
Tudelai Benjámin (1159-1173). - Plan Carpin (1245-1247). - Rubruquis (1253-1254).
A skandinávok a magas éjszakon, Islandban ós Grönlandban. - Tudelai Benjámin bejárja Marseillet, Rómát, Oláhországot, Konstantinápolyt, az Aegaei-tenger szigeteit, Palesztinát, Jeruzsálemet, Betlehemet, Damaszkuszt, Balbeket, Ninivét, Bagdadot, Babilont, Basszorát, Iszpahant, Sirázot, Szamarkandot, Tibetet, Malabart, Czejlont, a Vörös-tengert, Egyiptomot, Szicziliát, Olaszországot, Német- és Francziaországot. - Plan Carpin eljut a kunok földjére, a Kangiták országába s a mai Turkesztanba. - A tatárok erkölcsei és szokásai. - Rubruquis és az Azovi-tenger; a Volga, a baszkirok országa, Karakorum, Asztrakhán, Derbend 28
IV. FEJEZET.
Marco Polo (1253-1324).
A genuai és velenczei kereskedőknek érdekökben fekszik, hogy Ázsia belsejében felfedezéseket tegyenek. - Polo családja és Velencze földrajzi helyzete. - A két testvér Nicolo és Matteo Polo. - Konstentinápolyból a sinai császárhoz mennek. - Mily fogadtatásban részesülnek Kublaj-Khánnál. - A császár őket követeiül a pápához küldi. - A Polo-testvérek visszatérnek Velenczébe. - Marco Polo. - Atyjával Nicoloval és nagybátyjával Matteoval elmegy a tatár uralkodóhoz. - X. Gergely pápává választatik. - Marco Polo elbeszélését franczia nyelven tollba mondás után Rusticien de Pise irja meg 48
II.
Kis-Örményország. - Nagy-Örményország. - Ararat hegye. - Georgia. - Mosszul, Bagdad, Basszora, Taurisz. - Perzsia. - Kirman tartomány. - Komadi. - Ormuz. - A hegy örege. - Seburgan. - Balak. - Balasan. - Kasmir. - Kasgar. - Szamarkand. - Kotan. -- A sivatag. - Tangut. - Karakorum. - Szignanfu. - Tenduk. - A nagy fal. - Sandu, a mai Sangtu. - Kublaj khán székvárosa.- Kambaluk, a jelenlegi Peking. - A császári ünnepek. - Vadászatai. - Peking leirása. - A pénzverő és a sinai bank pénzjegyei. - A császári posta 51
III.
Csoseu. - Tajenfu. - Pinjangfu. - A Sárga-folyó. -- Szignanfu.- Szucsuan. - Singtufu. Tibet. - Likjangfu. - Karazsan. -. Jungsang. - Mien. - Bengália.- Annam. - Tajping. - Szintiguj. - Szindifu. - Teseu. Csinanfu. - Linsincseu. - Linszing. - Manzi. - Jangseufu. - A partvidék városai. - Kinzej vagyis Hangcseufu. - Fokien 64
IV.
Japán. - A három Polo a császár leányával és a perzsa követekkel együtt elhagyja Sinát. - Szajgun.-Jáva. - Kondor.- Bintang. - Szumátra. - A Nikobarok. - Czejlon. - A Koromandel-part. - A Malabar-part. - Az Oman-tenger. - Szokotora-sziget. - Madagaszkar. - Zanzibar és az afrikai part. - Abisszinia. - Jemen, Hadramaut és Omán. - Ormuz. - A Polo-k megérkeznek Velenczóbe. - Egy ünnep a Polok-házában. - Marco Polo genuai fogságba esik. - Marco Polo halála 72
V. FEJEZET.
Ibn Batuta (1328-1353).
Ibn Batuta. - A Nilus. - Gaza, Tirusz, Tiberiasz, Libanon, Balbek, Damaszkusz, Mesed, Basszora, Bagdad, Tabriz, Medina, Mekka. - Jemen. - Abisszinia. - A berberek földje. - Zanzibar. - Ormuz. - Szíria. - Anatolia. - Kis-Ázsia. - Asztrakán. - Konstantinápoly. - Turkesztán. - Herat. - Az Indus. - Delhi. - Malabar. - A Maledivák. - Czejlon. - Koromandel. - Bengália. - A Nikobarok. - Szumátra. - Sina. - Afrika. - A Niger. - Timbuktu 82
VI. FEJEZET.
Jean de Bétbencourt (1339-1425).
I.
A normandiai lovag. - Hódításokra vonatkozó tervei. - Béthencourt korának a Kanári-szigetekre vonatkozó ismeretei. - Cadix. - A Kanári-szigetek. - Graciosa. - Lancerote.- Fuerteventura. - Lobos. - Jean de Béthencourt visszatér Spanyolországba. - Berneval lázadása. - Jean de Béthencourt meglátogatja III. Henriket. - Gadifer meglátogatja a Kanári-szigeteket. - Gran-Canaria. - Ferro szigete. - Palma szigete 89
II.
Jean de Béthencourt visszatér a Kanári-szigetekre. - Gadifer féltékenysége. - Jean de Béthencourt meglátogatja a maga szigeteit. - Gadifer elindul Gran-Canaria meghódítására. - A két vezér közt kitör az egyenetlenség. - Mindketten visszatérnek Spanyolországba. A király megszégyeníti Gadifert. - A normandi lovag ismét a szigetekre megy. Fuerteventura bennszülöttei megkeresztelkednek. - Jean de Béthencourt Caux-ba utazik. - Majd ismét visszaindul Lancerotera. - Az afrikai partokon kiköt. - Gran-Canaria, Ferro és Palma szigetek meghódítása. - Maciot a Kanária-szigetek kormányzójává neveztetik ki. - Jean de Béthencourt Rómában a pápától engedélyt nyer, hogy a Kanári-szigeteken püspökséget alapíthasson. - Jean de Béthencourt visszatér hazájába. - A normandi lovag halála 97
VII. FEJEZET.
Kolumbus Kristóf (1436-1506).
I.
Madeira, a Zöldfok-szigetek, az Azorok, Guinea és a Kongo fölfedezése. - Diaz Bertalan. - Cabot és a Labrador-félsziget. - A geográfusok és a kereskedők törekvései a középkorban. - A középkorban az Európa és Ázsia közt levő távolságra nézve hibás nézet uralkodik. - Kolumbus Kristóf származása.- Kolumbus első utai. - Kolumbus terve nem részesült tetszésben. - Kolumbus a franciskánusok klastromában. - Fogadtatása Ferdinánd és Izabellánál.- 1492 április 17-ről keltezett szerződése. -A Pinzon testvérek. - Pálos kikötőjében három hajót felszerelnek. - Kolumbus 1492 augusztus 3-án útnak indul 108
II.
Az első út: Gran-Canaria. - Gomera. - Az iránytű elhajlása. Lázadási tünetek. - A szárazföld ! a szárazföld ! - San-Salvador. - A birtokba vétel. - Concepcion. - Fernandina vagy Great-Exuma. - Izabella vagy a Hosszú-sziget. - A Mukarras-szigetek. - Kuba. - A sziget leirása. - A Boldogságos szűz Máriáról elnevezett szigettenger. - Hispaniola vagy S. Domingo. - Tortugasziget. - A kazika a «Santa-Maria» fedélzetén.- Kolumbus hajója megfeneklik. - Monte Cristi szigete. - A hazatérés. - Vihar. Kolumbus megérkezik Spanyolországba. - Kolumbus Kristóf fogadtatása 122
III.
Kolumbus második útja : a tizenhét hajóból álló hajóhad. - Ferro szigete. - Dominica. - Marie-Galante.- Guadalupe-sziget. _Az emberevők. - Montserrat. - Santa Maria Rotonda. - San-Martin és Santa-Cruz. - Virgin Islands. - Porto Rico. - Espanola. - Az első gyarmatosok megöletése. - Izabella-város alapítása.- Kolumbus két, kincsekkel megrakott hajót Spanyolországba küld. - Zibao tartományban Sz.-Tamás várát építteti. - Testvérét Don Diegot a sziget kormányzójává nevezi ki. - Jamaika.- Kuba partjai. - A bicskahal. - Kolumbus visszatér Izabella szigetére. - A kazikát fogságba vetik.- A bennszülöttek lázadása. - Az éhség. - Kolumbus ellen Spanyolországban rágalmakat emelnek. - Izabella Aguado Jánost mint királyi biztost Espanolába küldi. - Az aranybányák. - Kolumbus visszatér Európába. - Megérkezése Cadixba 139
IV.
Kolumbus harmadik útja: Madeira. - Santiago a Zöld-foki szigetek egyike. - Trinidad. - Kolumbus első ízben pillantja meg Venezuelának az Orinoko partjain túl fekvő partjait, a mai Kumanat. - A Paria-öböl. - A kertek. - Tabago. - Granada. - Margarita.- Kubaga. - Hispaniolai állapotok Kolumbus távollétében. - San-Domingo város alapítása. - Kolumbus megérkezik Hispaniolába. - A fegyelmetlenség a gyarmatban. - A spanyolok az anyaországban panaszt emelnek a hispaniolai kormány ellen. - A király Bovadillát küldi ki, hogy Kolumbus eljárását megvizsgálja. - Bovadilla Kolumbust és két testvérét lánczra verve Spanyolországba küldi. - Kolumbus megjelenik Ferdinánd és Izabella előtt. - Visszanyeri a királyi kegyelmet 152
V.
Kolumbus negyedik útja : egy négy hajóból álló hajóhad. - Gran-Canaria. - Martinique. - Dominica. - Santa-Cruz. - Portorico. - Hispaniola szigete. - Jamaika. - A Kaiman-szigetek.- Isla de Pinos.- A Gvanaja-sziget.- Honduras-fok. - Amerika a partjai a Darienöböl mentén Truxillon túl. - Limonares-szigetek. - Huerta-sziget. - Veragua partjai. - Aranyban gazdag vidékek. - A bennszülöttek lázadása. - Kolumbus álma. - Porto-Bello.- Las Mulatas. - Kolumbus Jamaika szigetén kiköt.- Nyomorúság. - A spanyolok Kolumbus ellen fellázadnak. - Holdfogyatkozás. - Kolumbus Hispaniola szigetére érkezik. - Kolumbus visszatér Spanyolhonba. - Kolumbus halála 159
VIII. FEJEZET.
Indiának s a fűszerek hazájának meghódítása.
I.
Covilham és Paiva. - Vasco da Gama. - A portugallok a Jó Keménység fokát körülhajózzák.- Sam-Braz, Mozambik, Mombaz és Melinde. - Gama Kalikutba érkezik. - A zamorin árulása. - Összeütközések.- Gama visszatér Európába.- A skorbut.- Gama Pál halála. - Vasco da Gama Lisszabonba érkezik 173
II.
Alvarez Cabral. - Brazília fölfedezése. - Afrika partjai. - Cabral meglátogatja Kalikutot, Kocsint és Kananort. - Da Nova János. - Gama második expedicziója. - A kocsini király. - D'Albuquerque első föllépte. - Da Cunha. - Ormuz első ostroma. - Almeida győzelmei és viszálykodása d'Albuquerque-vel. - A portugallok elfoglalják Goát. - Malakka ostroma és eleste. - Az Ormuz ellen intézett második expediczió. - Czejlon. - A Molukki-szigetek. - D'Albuquerque halála. - A portugallok indiai birodalmának sorsa 190
Második rész
I. Fejezet.
Közép-Amerika meghódítói.
I.
Hojeda. - Amerigo Vespucci. - Róla nevezik el az Uj-Világot. - Jean de la Cosa. - Pinzon Yanez. - Bastidas. - De Lepe Diego. - De Solis Diaz. - Poncé de Leon és Florida. - Balboa felfedezi a Csendes tengert. - Grijalva Mexikó partjaihoz jut 219
II.
Cortez Ferdinánd. - Jelleme. - Kineveztetése. - Az expediczió felszerelése, Velasquez Cortezt visszahívja.- Cortez kiköt Vera Cruzban. - Mexikó és Montezuma császár. - Tlaszkala. - Cortez útja Mexikóba.- A császár fegolylyá lesz.- Narvaez veresége. - A «Noche triste». - Az otumbai csata. - Cortez Mexikót másodszor is ostrom alá fogja és elfoglalja. - Útja Hondurászba. - Útja Spanyolországba. - Az expediczió a Csendes-tengeren. - Cortez másodsor is elmegy Spanyolországba.- Cortez halála 236
III.
A hármas-szövetség. - Pizarro Ferencz és testvérei. - Don Diego d'Almagro. - Az első kisérletek. - Peru kiterjedése, népei, királyai. - Atahualpa a fogságban ; váltságdíja és halála. - Alvarado Péter. - Almagro Csiliben.- A hódítók egymással összetűznek. - Almagra főben járó pere és kivégeztetése. - Pizarro Gonzalo és Orellano expedicziói.- Pizarro Ferenczet orgyilkosok megölik. - Testvére Gonzalo fellázad, de legyőzik és kivégezik 265
II. Fejezet.
A föld első körülhajózója.
Magalhaes, ifjú kora, első viszontagságai. - Magalhaes hazát cserél. - Előkészületek az expediczióra. Rio de Janeiro. - S. Julián kikötő. - A legénység egy része fellázad. - A bűnösöket kemény büntetés éri. - A Magalhaes-szoros. - A patagonok. - A Csendes-tenger. - Los Ladrones szigetek. - Zebu és a Filippinek. - Magalhaes halála. - Borneo. - A Molukki-szigetek és termékeik. - A Trinidad és a Victoria egymástól elválnak. - Az expediczó a Jó-Reménység-fokot körülhajózza s Európába visszatér. - Az utolsó szerencsétlenségek 293
III. FEJEZET.
Az éjszaki sarkexpedicziók és az éjszaknyugati átjáró föld keresése.
I.
A normannok. - Vöröshajú Erik. - A Zeno testvérek. - Cabot János. - Cortereal. - Cabot Sebestyén. - Willoughby. - Chancellor 323
II.
Verrazzano János. - Cartier Jakab és három útja Kanadába. - Hochelaga városa. - A dohány. - A skorbut. - Roberval útja. - Forbisher Márton és utazásai. - Davis János. - Barentz és Hoemskerke.- A Spitzbergen-szigetek. - Az első tél Novaja-Zemlyán. - Az expediczió visszatér Európába. - Az expediczió emlékei 351
IV. FEJEZET.
A kalandos utazások és a kalózháborúk.
Drake. - Cavendish. - De Noort. - Walter Raleigh 381
V. Fejezet.
Misszionáriusok és gyarmatosok. Kereskedők és turistát.
I.
Mi különbözteti meg a XVII. századot a- XVI-iktól ? - A fölfedezett területek gondosabb átkutatása. - Az aranykeresést, az apostoli buzgalom váltja fel. - Az olasz misszionáriusok a Kongo partjain. - A portugall misszionáriusok Abissziniában. - Brue Szenegálliában és Flacourt Madagaszkarban működik - India, Indo-Sina és Japán apostolai 401
II.
A hollandok a fűszertermő szigeteken. - Lemaire és Schouten. - Tasman. - Mendana. - Queiros és Torres. - Pyrard de Laval. - Pietro della Valle. - Tavernier. - Thévenot. - Bernier. - Knox Robert. - Chardin. - De Bruyn. - Kaempfer 406
VI. FEJEZET.
I.
A nagyban való kalózkodás.
Dampier Vilmos vagy a tengerek királya a XVII. században 429
II.
A sark és Amerika.
Hudson és Baffin. - Champlain és La Sale. - Az angolok az Atlanti-tenger partjain. - A spanyolok Dél-Amerikában. - A XVII. század végéig szerzett ismeretek összefoglalása. - A fokmérés. - A haladás a térképrajzolásban. - Az első mathematikai földrajzi ismeretek 434

II. kötet: A XVIII. század híres hajósai
ELSŐ RÉSZ.
I. Fejezet. Csillagvizsgálók és térképrajzolók
I. Cassini, Picard és La Hir-e. — A fokmérések és Francziaország térképe. — Delisle Vilmos és d'Anville. — A föld alakja. — Maiipertuis a lappok országában. — La Condamine az egyenlítő környékén 3
II. Kalózháborúk a XVIII. században. Wood-Rodgers útja. — Selkirk Sándor kalandjai. — A Galapagos szigetek. — Puerto-Seguro. — Visszatérés Angolországba. — Anton György expedicziója. — Az Állam-szigetek. — Juan Fernandez szigete. — Tinian. — Makao. — A spanyol liajó ellen intézett támadás. — Kanton folyó.— A kalózháború eredménye 12
II. Fejezet. Cook kapitány úttörői.
I. Roggeween. — Életéről csak keveset tudunk. — Fölfedezései sincsenek egészen tisztázva. — A Húsvét-sziget. — A Veszélyes archipelagus. — A Bauman-szigetek. — Új-Britannia — Roggeween Batáviába érkezik. — Byron. — Rio-de-Janeiro és a Desiré-öböl. — Byron a Magalbaes-szorosban. — A Falkland-szigetek és az Egmont-kikötő. — A Tűzföld lakói. — Mas-a-fuero. — Disap-pointement-szigetek. — .A Veszélyes arcbipelagus. — Tinian. — Byron visszatér Európába 24
II. Wallis és Carteret. — Az expediczió előkészületei. — Kínos útja a Magalbaes-szorosban. — A «Dauphin» és a «Swallow» egy-mástól elválnak. — A Whitsunday-sziget. — A Queen Cbarlotte-sziget. — A Cumberland, Henry stb. szigetek. — Taiti. — Hawe-, Boskaven- és Keppel-szigetek." — Wallis-sziget. — Batávia. — A Fokváros. — Carteret "fölfedezi a Pitcairn-, Osnabrugb- és a Glocester-szigetet. — A Santa-Cruz-szigetek. — A Salamon-szigetek. — A St.-George-csatorna és Új-Irland. — A Portland- és Admiralitás-szigetek. — Makasszár és Batávia. — A találkozás Bougainville-lel 40
III. Bougainville.— Mi mindeu telik ki egy közjegyző fiából.— A Malouines-szigetek gyarmatosítása. — Buenos-Ayres és Rio-de-Janeiro. — A francziák a Malouines-szigeteket a spanyoloknak engedik át. — A Magalhaes-csatorna hidrographiája. — A Pesere-töras. — A Qnatre-Facardins-szigetek. — Taiti. — A pihenő története. — A sziget termékei, lakóinak erkölcsei. — A Számoa-szigetek. — A Sierra-del-Espiritn. — Santo vagyis az Új-Hebridák. — A Louisiade. — Az anachoréták szigete. — Új-Guinea. — Bután. — Bougainville útja Batáviától Saint-Maloig 75
III. Fejezet. Cook kapitány első útja.
I. Tengeri pályájának kezdete. —Elnyeri az «Adventure» vezérletét. — A Tűzföld. — Cook fölfedezéseket tesz a Paumotu-archi-pelagusban. — Megérkezik Taitira. — Az ottani lakosok erkölcsei ós szokásai. — Cook átkutatja a Társaság archipelagus többi részeit is. — Végre megérkezik Új-Zélandba. — Találkozik a sziget bennszülötteivel. — Fölfedezi a róla elnevezett tengerszorost. — Körülhajózza a két nagy szigetet. — Új-Zéland termékei; lakóinak erkölcsei 107
II. Ausztrália keleti partvidékeinek átkutatása. — A termékek és a lakosság szokásai. — Az «Endevaour» szerencsétlensége. — A hajózás nagy és folytonos veszélyekkel jár. — Cook átevez a Torres-szoroson. — Új-Guinea lakói. — Cook hazaérkezte 133
IV. Fejezet. Cook kapitány második útja.
I. Cook a Terra-Australis fölkeresésére indul. — Másodszor meglátogatja Új-Zélandot. — A Paumotu-archipelagus. — Cook másodszor megfordul Taitiban. — A Tonga-szigetek átkutatása. — Cook harmadszor is fölkeresi Új-Zélandot. — A Déli-Jeges-tenger. — A Húsvét-sziget. — Látogatás a Marquesas-szigeteken 145
II. Cook újból meglátogatja Taitit és a Társaság-szigeteket, s azután átkutatja az Új-Hebridákat. — Új-Kaledonia és az Isle of Pins fölfedezése. — Pihenő a Queen Charlotte csatornában. — Déli-Georgia. — Az Adventure katasztrófája 172
V. Fejezet. Cook kapitány harmadik útja.
I. A francziák fölfedezte szárazföld fölkeresése. —A Kergueleu-szigetek. — Pihenő Van-Diemen-szigetén. — A Queen-Charlotte-csatorna. — Palmerston-szigete. — A Tonga-szigeti nagy ünnepek 193
II. A Sandwich-szigetek felfedezése. - Cook átkutatja Amerika nyugati partjait. — A Behring-szoroson túl. — Cook visszatér a Havai-szigetekre. — Rono története. — Cook halála. — Az expediczió visszatér Angliába 206
MÁSODIK RÉSZ.
I. Fejezet. A franczia hajósok.
I. Bouvet de Lozier fölfedezései a déli tengerekben. — Surville. - Az Arzaczidák földje. — Az események a Praslin-kikötö mellett — A franczia hajósok Új-Zéland partjaihoz érkeznek. — Surville halála. — Marion fölfedezései a Déli Jeges-tengerben. — Marion megöletése Uj-Zélandban. — Kerguelen Islandban és a Déli Jeges-tenger vidékein. — Az óraverseny : Fleurien és Verdim de la Crenne 225
II. La Pérouse expedioziója. — Sz. Katalin szigete. — Conception városa. — A Sandwich-szigetek. — Amerika partvidékeinek átkutatása. — A Franczia-kikötö. — Két csolnak elvész. — Monterey és a kahforniai indusok. — Pihenő Makao-ban. — Kavit és Manilla. — La PérotiBe útja Sinába és Japánba. — Formoza. — Quelpaert szigete. — Tatárország partjai. — Ternay-öböl. — Szagalien tatárai. — Az orocsi-k. — A La i érouse-szoros. — A kamcsatkai bál. — A Hajósok archipelagusa. — Langle-t és több társát lemészárolják. — Botany-bay. — Az expediczió nem ad hírt magáról. — DEntrecasteaux La Pérouse fölkeresésére indul. — Hamis hirek. — A d'Entrecasteaux-csatorna. — Új-Kaledonia partvidéke. — Az arzaczidák földje. — Buka bennszülöttei. — A Carteret-kikötöi pihenő. — Az Admiralitás-szigetek. — Az amboine-i pihenő. — Leuwin földje. — Nuyts földje. — A tasmaniai pihenő. — Ünnep a Barátság-szigeteken. — La-Pérouse tonga-tabn-i látogatásának részletei. — A balade-i pihenő. — La-Pérouse útjának nyomai Új-Kaledoniában. — Vanikoro. — Az expediczió gyászos vége 260
III. Marchand kapitány útja. — A Martpiesas-szigetek. — Nuka-Hiva fölfedezése. — A lakosok szokásai és erkölcsei. — A Revoluition-szigetek. — Amerika partjai ós a Csinkitane-kikötő. —A Cox-csatorna. — Pihenő a Sandwich-szigeteken. — Makaó.— Deception. — A francziák visszatérnek hazájukba. — Bass és Flinders fölfedezései Ausztrália partjain. — Baudiri kapitány expedioziója. — Az Endracht- és a Witt-föld. — A timor-i pihenő. — A Van-Piemen-sziget átkutatása. — A «Geographe» és a «Naturaliste» egymástól elválnak. — Port-Jackson. — A deportáltak. — Új-Pél-Wales buja legelői. — A «Natm-aliste» visszatér Franczia-országba. — A «Geographe» és a «Casuarina» bejárják a Nuyts-, Endracht- és a Witt-föld partjait. — A «Geographe» másodszor is fölkeresi Timor-szigetet. — A hazatérés 317
II. Fejezet. Afrika felfedezői.
Shaw átkutatja Algériát és Tuniszt. — Hornemann Fezzánt. — A Szenegál mellékét Adanson. — Szenegambiát Houghton. — Mungo Park két útja a Dsolibához vagyis Nigerhez. — Szego. - Tombuktu. — Sparman és Lavaillant meglátogatják a Fokföldet, Natalt és a földrész belsejét. — Lacerda elmegy Mozambikba s a Kazembéliez. — Bruce Abissziniába. — A Kék-Nilus forrásai. — A Csanai-tó. — Browne útja Darfurban 345
III. Fejezet. Ázsia és népei.
Witzen tatárországi útja. — A jezsuiták s különösen Du Halde atya leírják Sinát. — Macartney Sinában. — Su-Szangi tartózkodása. — Megérkezése Nankin-ba. — Alkudozások. — A követség fogadtatása a császárnál. — A ze-hol-i ünnep s az ünnepi szertartások. — A követség visszatér Peking-be ós Európába. — Volney. — Cboiseiü-Gouffier. — Le Chevalier Troas-ban. — Oli-vier Perzsiában. — Oroszország. — Pallas 389
IV. Fejezet. A két Amerika.
Amerika nyugati partjai. — Juan de Fuca és de ^Fonte. — Behring-Vancouver három útja. — A Fuka-szoros. — Uj-Georgia és Amerika éjszaki partjai. — Amerika belseje. — Hearne Sámuel. — A Eéz-folyó felfedezése. — Mackenzie és a róla elnevezett folyóvíz. — A Frazer-íblyó. — Dél-Amerika. — La-Conda-mine leevez az Amazonon. — Humboldt S. és Bonpland iitja. — Teneriffa. — A Gvacsero-barlang. — A «Llano-k». — A gimno-ták. — Az Amazon, a Eio-Negro és az Orinoko. — A földevök. — Az első út eredményei. — Humboldt második útja. — A Vol-canitos nevű környék. — A Tequendama vízesés. — Ikononzo hidjai. — Az út a Quindiu nevű hegyre. — Quito és a Pichincha. — A Csimborasszo. — Az Andok. — Lima. — A Merkur átvonulása. — Humboldt Mexiko-t járja be. — Mexiko-város. — Puebla és a Cofre-hegy. — Humboldt visszatér Európába 409 Vissza
Tétel sorszám:
407

Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
131.000 Ft Licitek száma: 0



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!