Aukciós tétel adatai
[Budapest], 1937, Hungária Nyomda, 84 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
A gyűjtő és a grafikus által dedikált példány. Első, számozott, bibliofil kiadás. Hungária Könyvek. No.: 4.
Bátorligeti mesék. Ortutay Gyula gyűjtése.
Az előzéklapon a gyűjtő, Ortutay Gyula és a grafikus Buday György tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Dékány Bandinak szíves barátsággal 1937. karácsony Buday György, Ortutay Gyula".
A dedikáció címzettje, Dékány András (Kecskemét, 1903. január 11. – Budapest, 1967. május 30.) író, újságíró. 1927-től a "Magyarság", 1934-től az "Új Magyarság" belső munkatársaként tevékenykedett, de publikált cikkeket többek között a "Tükör" és az "Új Idők" c. lapokba is. 1941-ben kinevezték a Magyar Cserkészszövetség sajtóelőadójának, 1945 után pedig a XI. kerületben dolgozott elöljáróként, valamint természetjárással is foglalkozott. A legkedveltebb ifjúsági szerzők közé tartozott. Hatalmas népszerűségnek örvendett tengerészregény-sorozata, amelynek főhőse Turkovich Daniló kapitány volt.
"Ez a könyv a Hungária Könyvek 4. kötete. A meséket Fedics Mihály 86 éves bátorligeti lakos mondotta. A meséket gyűjtötte 1936-37. években Ortutay Gyula. Színes metszetekkel díszítette Buday György. Készült a Hungária Nyomda Műhelyében 1937 nyarán". Ez a példány Dékány András úr részére készült és 385. számú.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány, feliratozatlan, egyszínű illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal, hiánytalan állapotban.
A meséket gyűjtötte, Ortutay Gyula (Szabadka, 1910. március 24. – Budapest, 1978. március 22.) néprajzkutató, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem magyar–latin–görög szakán végzett. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának egyik alapítója, az Állástalan Diplomások Országos Bizottságának gyakornoka, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Rádió munkatársa, valamint a Magyar Központi Híradó elnöke volt. 1935–1937 és 1942–1943 között a neves Magyarságtudomány c. folyóirat szerkesztőjeként, majd a Délvidéki Szemle c. folyóirat publicistájaként tevékenykedett. 1945 után a magyarországi néprajztudomány, és azon belül is a folklorisztika legmeghatározóbb alakja lett. Számos néprajzi folyóirat születése (Acta Ethnographica, Népi Kultúra – Népi Társadalom, stb.) kötődik a nevéhez.
Előszó
Az a pár hosszabb-rövidebb mese, amit itt olvashatunk, csak kis része egyetlen nyíri mesemondó gazdag tudásának. Nyírbátor mellett megbúvó, századeleji tanyatelepülés Bátorliget: az őskori...
Tovább
Előszó
Az a pár hosszabb-rövidebb mese, amit itt olvashatunk, csak kis része egyetlen nyíri mesemondó gazdag tudásának. Nyírbátor mellett megbúvó, századeleji tanyatelepülés Bátorliget: az őskori vegetáció háborítatlan életét a századforduló után zavarják meg az első telepesek, erdőirtók. A nyírligetek, tölgyesek, kis fenyveserdők, láposok lassan, ellenkezve adják át helyüket a legelőknek, szántóföldeknek. Az erdőirtók s a később beszivárgó letelepülők Szabolcs, Bihar s az északi megyék népéből kerültek ki; a harmadik generáció: pár esztendős kicsinyek. Itt él a nyolcvanhatesztendős Fedics Mihály: unokája kis viskójában hatodmagával.
Vissza