Feszty Árpád autográf levele Kézdy-Kovács László részére
, Papír
, 2 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 22 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2023-02-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1897, Feszty Árpád autográf levele Kézdy-Kovács László részére, [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Feszty Árpád festőművész autográf levele Kézdy-Kovács László festőművész részére.
A levél alján, Feszty Árpád festőművész tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
A levél szövege:
"Két nagyobb méretű történelmi képet festettem és Hétfőn e hó 7 én óhajtom őket a képzőművészeti társulat városligeti műcsarnokában bemutatni.
Rendkívüli megtiszteltetésnek venném ha a jelzett napon de 11 és 2 óra között azokat megtekinteni kegyeskednék.
Budapest 1897 november hó 5 én.
Feszty Árpád".
Kézzel írt, hajtogatott, keltezéssel (Budapest, 1897. november hó 5 én) ellátott, jó állapotú magánlevél.
A levelet írta, Martosi Feszty Árpád /szül.: Rehrenbeck Árpád Szilveszter/ (Ógyalla, 1856. december 21. – Lovran, 1914. június 1.) festőművész. A magyar nemzeti romantika nagy festője. A 16 évesen vándorszínésznek állt, majd 1874-ben Münchenbe utazott, ahol a képtárakat tanulmányozta. Müncheni tartózkodása alatt ismerkedett meg Kubinski lengyel festővel, aki maga mellé vette és önállóan foglalkoztatta. A tehetséges fiatal festő a müncheni Kunstverein kiállításán igen nagy feltűnést keltett egy tájképével és csakhamar állami ösztöndíjat nyert. Később tanulmányai folytatása céljából Párizsba költözött, ahol 1878-ban a Nemzetközi Világtárlaton nagy sikert aratott a "Delelő" c. képével, ami hamarosan magas összegért kelt el. Még ebben az évben Velencében "laguna-képeket" festett. Velencei tartózkodása nagy hatással volt művészetének fejlődésére, és eleven, sajátos színérzéke még jobban kifejlődött és kiteljesedett. Ógyallai műtermében festette egy évvel később a "Pusztai találkozás télen" c. nagyvásznas képét, ami a hazai művészeti körök komoly érdeklődését keltette fel. 1880-ban bécsi ösztöndíjat nyert, ahol Lichtenfels iskolájában tanult. Itt festette meg a "Golgota" c. híres képét, amit csakhamar követett a "Levétel a kereszt"-ről és a "Szent Gellért" is. A sajátos, rájellemző, egyedi szuggesztív vizualitás különösen zsánerképekben domborodott ki ("Kárvallottak", "Bányaszerencsétlenség"). Ő festette az pesti Operaház és a Törvényszéki Palota lenyűgöző faliképeit is. 1896-ban a millenniumi kiállításra megfestette a "Magyarok bejövetele" c. hatalmas panoráma körképét. Ebben az időben festette a "Bánhidai csata" és a "Zsolt vezér eljegyzése" c. képeit is Komárom és Bihar vármegyék számára. A festészeten kívül irodalommal is foglalkozott.
A levél címzettje, Kézdi-Kovács László (Pusztalsócikola, 1864 - Budapest, 1942) festő, művészeti író. Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű, főként erdőrészleteket ábrázoló festményeivel lett közismert. 1886-tól szerepelt rendszeresen a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban, az "Erdőrészlet" c. munkájáért aranyérmet kapott. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban nyílt nagy gyűjteményes tárlata. 1893-tól a "Pesti Hírlap" képzőművészeti kritikusa volt. Több képe a Szépművészeti Múzeum tulajdonába került.
A levél alján, Feszty Árpád festőművész tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
A levél szövege:
"Két nagyobb méretű történelmi képet festettem és Hétfőn e hó 7 én óhajtom őket a képzőművészeti társulat városligeti műcsarnokában bemutatni.
Rendkívüli megtiszteltetésnek venném ha a jelzett napon de 11 és 2 óra között azokat megtekinteni kegyeskednék.
Budapest 1897 november hó 5 én.
Feszty Árpád".
Kézzel írt, hajtogatott, keltezéssel (Budapest, 1897. november hó 5 én) ellátott, jó állapotú magánlevél.
A levelet írta, Martosi Feszty Árpád /szül.: Rehrenbeck Árpád Szilveszter/ (Ógyalla, 1856. december 21. – Lovran, 1914. június 1.) festőművész. A magyar nemzeti romantika nagy festője. A 16 évesen vándorszínésznek állt, majd 1874-ben Münchenbe utazott, ahol a képtárakat tanulmányozta. Müncheni tartózkodása alatt ismerkedett meg Kubinski lengyel festővel, aki maga mellé vette és önállóan foglalkoztatta. A tehetséges fiatal festő a müncheni Kunstverein kiállításán igen nagy feltűnést keltett egy tájképével és csakhamar állami ösztöndíjat nyert. Később tanulmányai folytatása céljából Párizsba költözött, ahol 1878-ban a Nemzetközi Világtárlaton nagy sikert aratott a "Delelő" c. képével, ami hamarosan magas összegért kelt el. Még ebben az évben Velencében "laguna-képeket" festett. Velencei tartózkodása nagy hatással volt művészetének fejlődésére, és eleven, sajátos színérzéke még jobban kifejlődött és kiteljesedett. Ógyallai műtermében festette egy évvel később a "Pusztai találkozás télen" c. nagyvásznas képét, ami a hazai művészeti körök komoly érdeklődését keltette fel. 1880-ban bécsi ösztöndíjat nyert, ahol Lichtenfels iskolájában tanult. Itt festette meg a "Golgota" c. híres képét, amit csakhamar követett a "Levétel a kereszt"-ről és a "Szent Gellért" is. A sajátos, rájellemző, egyedi szuggesztív vizualitás különösen zsánerképekben domborodott ki ("Kárvallottak", "Bányaszerencsétlenség"). Ő festette az pesti Operaház és a Törvényszéki Palota lenyűgöző faliképeit is. 1896-ban a millenniumi kiállításra megfestette a "Magyarok bejövetele" c. hatalmas panoráma körképét. Ebben az időben festette a "Bánhidai csata" és a "Zsolt vezér eljegyzése" c. képeit is Komárom és Bihar vármegyék számára. A festészeten kívül irodalommal is foglalkozott.
A levél címzettje, Kézdi-Kovács László (Pusztalsócikola, 1864 - Budapest, 1942) festő, művészeti író. Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű, főként erdőrészleteket ábrázoló festményeivel lett közismert. 1886-tól szerepelt rendszeresen a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban, az "Erdőrészlet" c. munkájáért aranyérmet kapott. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban nyílt nagy gyűjteményes tárlata. 1893-tól a "Pesti Hírlap" képzőművészeti kritikusa volt. Több képe a Szépművészeti Múzeum tulajdonába került.
Tétel sorszám:
046
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
129.000 Ft
Licitek száma: 113
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |