Kopper Adolf, Dr.: Pálinkafőzés takarmány- és konzervgyártás
"Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság
(Budapest)
,
Kiadói félvászon kötés , 458 oldal
Kiadói félvászon kötés , 458 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 18 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-12-18 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1918, "Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság (Pátria Nyomdai Rt., Bp.), XV p. + [1] p. + 443 p. + [2] t. (kihajtható), ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Pálinkafőzés, takarmány- és konzervgyártás. Írta: Dr. Kopper Adolf.
110 szövegközti, fekete-fehér, feliratos fotóval és rajzzal, illetve két kihajtható, szakmai ábrával illusztrált, valamint Dr. Drucker Jenő előszavával, bevezetéssel, betűrendes tárgymutatóval, korabeli hirdetésekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített szakkönyv. Nyomtatta a Pátria Nyomdai Rt. Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány, feliratos, gazdagon díszített keretezéssel ellátott címfedéllel, feliratozatlan díszes könyvgerinccel, néhány oldalon ceruzás jelöléssel, hátlapon a nyomda feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
"...A szakmunka megírására különösen a központi szeszfőzdék alakulása adta meg az impulzust. Ezen vállalatok a törköly- és gyümölcspálinka termelése mellett ugyanis kötelesek a szeszfőzdei maradékokat értékesíteni és takarmány meg népélelmezési cikkeket is előállítani. A szakmunkában huszonnyolc ív terjedelemben számos ábrával és két üzemtelep tervmelléklettel mindezen üzemágak népszerű formában meg vannak tárgyalva úgy, hogy a nem szakember is könnyen eligazodik a sokféle gazdasági iparágban, azonban szakemberek is haszonnal forgathatják ezen szakmunka lapjait. A törköly- és gyümölcspálinkák termelési és kezelési eljárásain kívül tárgyalja a maradékoknak műtakarmánnyá való feldolgozását és általában a mezőgazdasági hulladékok értékesítését. Ezen fejezettel kapcsolatban pedig részletesen ismerteti a különféle szárítóberendezéseket. A szőlő- és gyümölcsmagvakból való olajkészítés, a gyümölcsecetek és konyakgyártás ismertetése után teljes részletességgel foglalkozik az összes ipari gyümölcskészítményekkel, azok készítésével és mikénti kezelésével, valamint a gyümölcs- és zöldségfélék aszalásával. Befejezésül még igen praktikus útmutatásokkal szolgál üzemtelepek létesítésénél felmerülő kérdésekben és nem kisebb érdeklődésre számíthat a közgazdasági fejezet, melyben a szerző statisztikai adatokkal kimutatja az általa tárgyalt üzemágak közgazdasági fontosságát..." - írta a műről a Magyar Gyáripar c. lap (1918. január 01./8. évfolyam/1. szám).
110 szövegközti, fekete-fehér, feliratos fotóval és rajzzal, illetve két kihajtható, szakmai ábrával illusztrált, valamint Dr. Drucker Jenő előszavával, bevezetéssel, betűrendes tárgymutatóval, korabeli hirdetésekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített szakkönyv. Nyomtatta a Pátria Nyomdai Rt. Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány, feliratos, gazdagon díszített keretezéssel ellátott címfedéllel, feliratozatlan díszes könyvgerinccel, néhány oldalon ceruzás jelöléssel, hátlapon a nyomda feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
"...A szakmunka megírására különösen a központi szeszfőzdék alakulása adta meg az impulzust. Ezen vállalatok a törköly- és gyümölcspálinka termelése mellett ugyanis kötelesek a szeszfőzdei maradékokat értékesíteni és takarmány meg népélelmezési cikkeket is előállítani. A szakmunkában huszonnyolc ív terjedelemben számos ábrával és két üzemtelep tervmelléklettel mindezen üzemágak népszerű formában meg vannak tárgyalva úgy, hogy a nem szakember is könnyen eligazodik a sokféle gazdasági iparágban, azonban szakemberek is haszonnal forgathatják ezen szakmunka lapjait. A törköly- és gyümölcspálinkák termelési és kezelési eljárásain kívül tárgyalja a maradékoknak műtakarmánnyá való feldolgozását és általában a mezőgazdasági hulladékok értékesítését. Ezen fejezettel kapcsolatban pedig részletesen ismerteti a különféle szárítóberendezéseket. A szőlő- és gyümölcsmagvakból való olajkészítés, a gyümölcsecetek és konyakgyártás ismertetése után teljes részletességgel foglalkozik az összes ipari gyümölcskészítményekkel, azok készítésével és mikénti kezelésével, valamint a gyümölcs- és zöldségfélék aszalásával. Befejezésül még igen praktikus útmutatásokkal szolgál üzemtelepek létesítésénél felmerülő kérdésekben és nem kisebb érdeklődésre számíthat a közgazdasági fejezet, melyben a szerző statisztikai adatokkal kimutatja az általa tárgyalt üzemágak közgazdasági fontosságát..." - írta a műről a Magyar Gyáripar c. lap (1918. január 01./8. évfolyam/1. szám).
Előszó
„Ha előítéleteket megtámadni, balvélekedést gyengíteni s a tudatlanság sokszor büszke várát nevetséges hanggá iparkodom változtatni: hazaszeretetből cselekszem, mert sohasem hihetem, hogy... TovábbElőszó
„Ha előítéleteket megtámadni, balvélekedést gyengíteni s a tudatlanság sokszor büszke várát nevetséges hanggá iparkodom változtatni: hazaszeretetből cselekszem, mert sohasem hihetem, hogy előítélet, balvélekedés s tudatlanság alapja lehessen egy nemzet előmenetelének s boldogságának." Gróf Széchenyi István (»Hitel«) A világháború által kialakult gazdasági evolúciónak egyik legegészségesebb hajtása a mezőgazdaság melléktermékeinek megbecsülése. Csak most látjuk át, milyen gazdagok voltunk és milyen pazarló könnyelműséggel bántunk olyan anyagokkal és termékekkel, melyeket a föld gyomra, vagy hazánk jótékony éghajlata mindig elegendő, gyakran fölös mennyiségben nyújtott nekünk. A zöldség- és gyümölcstermelés jóformán gyermekkorát élte, a gazdák túlnyomó része nem tartotta érdemesnek ezek termelésével saját háztartásának igényeit meghaladó mérvben foglalkozni, úgy okoskodva, hogy ebből vagy igen sok terem s akkor nincs ára, vagy igen kevés, sőt akárhányszor az elemek mostohasága folytán semmi s akkor persze a gondozás, a művelés, a védekezés költségeit sem téríti meg. VisszaTartalom
Bevezetés 1I. FEJEZET.
Nyersanyagok ismertetése. (4—18.)
Szőlőtörköly és borseprő 5
Gyümölcsneműek mint szeszfőzdei nyersanyagok 13
II. FEJEZET.
Pálinkafőzés. (19-66.)
Cefrézés és erjesztés 19
Gyümölcscefrék készítéséről általában 21
Gyümölcscefrék erjedése 26
Szilvacefrék erjedése és készítése 30
Cseresznye és megy feldolgozása 32
Alma és körte feldolgozása 33
Bogyóneműek, boróka feldolgozása 33
A lepárolásról általában 37
Lepárolókészülékek (kisüstök) 42
Gőzüzemű lepárolókészülékek 52
Szőlőtörköly lepárolása légritkított térben 5S
Folytonos működésű gőzüzemű gyümölcscefre lepárolókészülék 59
Szőlőolaj (oenanthaether), borókaolaj nyerése 62
Pálinkafélék eltartása és érlelése 63
III. FEJEZET.
Pálinkafőzdei maradékok értékesítése. (67—120.)
A kifőzött szőlőtörköly 68
A borkőtartalmú mosléklé és borkő nyerése 70
Borseprő 31
Borkőkristályosítás borseprő moslékjából 81
Szőlőtörköly szárítása, szárítóberendezéseké. 84
Malátaaszalók 88
Alagsorrendszerű szárítók 89
Topf-féle aszalórekeszek 93
Topf-féle aszalókamrák 95
„Progressit"' szalagrendszerű szárító 96
Dobrendszerű szárítók 98
Imperial mindent szárító gép 100
Imperial gőzüzemű szárítógép 105
A szárított törköly kezelése 112
Ritkább törkölyértékesítési módok 113
Kifőzött szőlőtörköly és seprő száraz desztillációja 113
Szőlőtörköly mint fűtőanyag 115
A szőlőtörköly trágyaértéke 115
Gyümölcscefrék moslékjának értékesítése 116
IV. FEJEZET.
Olajkészítés szőlő- és gyümölcsmagvakból. (121—149.)
Olajsajtolás lényege 123
Olajextrahálás lényege 124
Szőlő- és gyümölcsmagvak olajgyári előkészítése 125
A zúzott magvak előmelegítése 128
Csonthéjas gyümölcsmagvak előkészítése 129
Víznyomású (hidraulikus) sajtolok 133
Olajgyártás extrakcióval 138
Az olajsajtolási és olajkioldási eljárás összehasonlítása 144
A nyersolaj tisztítása és finomítása 148
V. FEJEZET.
Takarmánygyártás. (150—167.)
Takarmánygyártásról általában 150
A fehérje feladata 151
A zsír, szénhidrát s nyersrost 152
Keményítőérték 154
Néhány takarmányanyag tápértéke 156
Szőlőtörköly takarmányértéke 157
Szőlőmagvak takarmányértéke 162
Vágóhídi hulladékok takarmánygyári feldolgozása 163
Takarmánygyárak b rendezése 164
VI. FEJEZET.
Borkőgyártás. (16S—176.)
Borkőgyártás nyersanyagai 168
Nyers borkő és borkősavas mész feldolgozása 170
Borkősav sói 174
VII. FEJEZET.
Konyakgyártás. (177-188.)
Borszesz és konyakról általában 177
Deroy közvetlen fűtésű konyakkészüléke 182
Deroy folytonos működésű gőzüzemű készüléke 184
Neukomm-féle folytonos működésű gőzüzemű készüléke 186
Magyar Vegyipari Gépgyár folytonos működésű gőzüzemű készüléke 186
VIII. FEJEZET.
Gyümölcsborok készítése. (189—215.)
Törvényes rendelkezések 189
Gyümölcsborok készítéséhez szükséges eszközök 190
A gyümölcslé cukrozása és hígítása vízzel 193
A gyümölcsmustok erjedése 195
Gyümölcsborok derítése 197
Borszűrők 201
A pincékről és edényekről 204
A gyümölcsborok impregnálása, telítése 206
Gyümölcsborok pasztörizálása 207
A borbetegségekről és a borhibákról 208
Gyümölcspezsgőborok 213
IX. FEJEZET.
Ecetkészítés törkölyből és gyümölcsökből. (216—225.)
Orleánsi eljárás 218
Pasteur eljárása 218
A gyors ecetkészítési eljárás 220
Mustárkészítés 223
X. FEJEZET.
Gyümölcslé és szörp készítése. (226-240.)
Törvényes rendelkezések 226
Gyümölcslé készítése 230
Gyümölcsszörp készítése 232
Gyümölcslevek összetétele 236
Gyümölcsszörpök összetétele 237
Alkoholmentes italok 236
Alkoholmentes italok aszalt gyümölcsből 239
XI. FEJEZET.
Gyümölcskonzervek. (241—271.)
Gyümölcsízkészítés műeszközei 241
Gyümölcsíz készítésének eljárása 245
A gyümölcsízek betegségei és hibái 247
Gyümölcskocsonya 250
Gyümölcskészítményekről, a német élelmiszerkönyv rendelkezései 251
Gyümölcskocsonya készítése 252
Gyümölcssajt (pászta) 254
A gödöllői szeszkísérleti állomás javaslata gyümölcsszörpök forgalmának rendezésére 259
A „Deutsches Nahrungsmittelbuch" rendelkezései 264
„Schweizerisches Lebensmittelbuch" rendelkezései 269
XII. FEJEZET.
Néhány gyümölcs különleges konzervipari értékesítése. (272—297.)
Alma 272
Almaíz friss almából 272
Almaíz szárított almából 273
Almavelő 273
Almajam, almakocsonya, almakivonat, almasajt 274
Almabor 275
Almapezsgőbor 278
Konzervált almaié, természetes almalé 279
Almaszörp, almaborecet 280
Barack 280
Cseresznye és meggy 281
Málna 282
Málnaíz 282
Málnavelő, málnakocsonya, málnajam, málnaecet 283
Málnalé 284
Málnaszörp 286
Málnalé készítéséről, a gödöllői szeszkísérleti állomás leírása 287
Paradicsom 291
Szilva 293
Szőlő 295
XIII. FEJEZET.
Gyümölcs- és zöldségaszalás. (298—331.)
Győry-féle tűzhelyaszalók 299
Ryder-féle aszaló 303
Hordozható gyümölcsaszaló 305
Förster stabil gyümölcsaszalója 307
Cazeniile-féle aszaló 308
Schilde gyümölcs- és főzelékszárítója 313
Alma aszalása 316
Szilva aszalása 321
Cseresznyefélék aszalása 323
Szőlő aszalása 324
Zöldségaszaló üzemtelepek segédeszközei 324
Zöldségaszalványok százalékos nyeredéke 331
XIV. FEJEZET.
Üzemellenőrzés. (332—354.)
A fajsúlymérőkről 334
Alkoholtartalom meghatározása 336
Az összes savtartalom meghatározása 338
Nedvesség, víztartalom meghatározása 341
Borkőtartalom meghatározása 343
Zsírmeghatározás 344
Keményítő és keményítőérték meghatározása 347
Proteinek (fehérjeanyagok) meghatározása 351
XV. FEJEZET.
Alkoholometria. (355-378.)
Utasítás a szeszfokmérő használatára 355
Utasítás az átszámítási táblák használatára 358
I. táblázat. A valódi térfogatszázalékok 0 —100°-ig 362
II. táblázat. Térfogat- és súlyszázalékok 372
III. táblázat. 1 kg. alkohol térfogatának literben való meghatározási 373
IV. táblázat. 1 liter alkohol súlyának megállapítása 374
V. táblázat. A valódi súlyszázaléknak a valódi térfogatszázalékra való átszámítása 375
VI. táblázat. A valódi térfogatszázaléknak valódi súlyszázalékra való átszámítása 376
VII. táblázat szesz hígítására 377
VIII. táblázat. Alkoholos folyadékok súlya térfogatszázaléka szerint 378
XVI. FEJEZET.
Kazán és gépi berendezésekről. (379—399.)
Gőzkazánokról 380
Gőzvezetékekről 383
Tüzelőanyagokról 384
A gőzgépekről 386
Cefregőzszivattyú 390
Szivattyúkról 392
Közlőművekről 395
Celsius és Reaumur hőfokok összehasonlító táblázata 397
Gőztáblázat 399
XVII. FEJEZET.
Üzemtelepek tervezése. (400-406.)
Az üzemtelep területe 400
Vízszolgáltatás 401
Erjesztőpincékről 401
Világításról 402
Központi szeszfőzde gyárépületének terve, Magyar Vegyipari Gépgyár tervmellékletével 403
Központi szeszfőzde, takarmány- és olajgyár terve, Dr. Kopper tervmellékletével 404
XVIII. FEJEZET.
Közgazdasági vonatkozások. (407—423.)
Bortermelési statisztika 408
Bortermelés melléktermékeiről 408
Pálinkatermelési statisztika 411
Gyümölcstermelési statisztika 414
Gyümölcs, főzelék, italok, zsíros olajok stb. külkereskedelmi adatai 418 Vissza
Tétel sorszám:
226
Kikiáltási ár:
8.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
150.000 Ft
Licitek száma: 28
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |