Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Magyar Országnak leírása I-III. (különálló egységes kötetekben). Mellyben minden hazánkbéli Vármegyék, Városok, Faluk, Puszták; uradalmak, fábrikák, huták, hámorok, savanyú, és orvosló vizek, fördőházak, nevezetesebb hegyek, barlangok, folyó vizek, tavak, szigetek, erdők, azoknak hollételek, Földes Urok, fekvések, történettyek, különbféle termésbeli tulajdonságaik, a' betűknek rendgyek szerént feltálaltatnak. Készítette: Vályi András királyi magyar universitásbéli profeszszor.
Első kötet: József Antal fhg. rézmetszetes arcképével illusztrált kiadás. A címlap hátoldalán tulajdonosi bélyegzés látható. Budán, 1796, [18] p. + 702 p. + [2] p. + [1] t.: ill.
Második kötet: Batthyány József primás rézmetszetes arcképével illusztrált kiadás. A címlap hátoldalán tulajdonosi bélyegzés látható. Budán, 1799, [40] p. + 736 p. + [1] t.: ill.
Harmadik kötet: Gróf Széchényi Ferenc rézmetszetes arcképével illusztrált kiadás. A címlap hátoldalán és a címlap utáni első oldalon tulajdonosi bélyegzés látható. Budán, 1799, [12] p. 688 p. + [1] t.: ill.
A "Magyar Országnak leírása" c. háromkötetes helytörténeti mű volt Vályi legnagyobb, forrásértékű munkája, mely tulajdonképpen a legelső magyar nyelven megjelent betűrendes helységnévtár. A három vaskos kötetben a korabeli Magyarország több mint 12 500 települését sorolja fel. A róluk szóló rövid leírásokban ismerteti legfontosabb gazdasági és népességi adataikat. A nagyobb városok esetében részletesebb történeti áttekintést is ad. A mű kötetei Budán 1796 és 1799 között jelentek meg.
Nyomattak a A' Királyi Universitásnak betűivel, Budán.
Korabeli bőrkötésben lévő kötetek, feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, gazdagon díszített, sérült, javított könyvgerinccel, színes, mintás előzéklapokkal, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Vályi András (Miskolc, 1764. november 30. – Pest, 1801. december 2.) geográfus, statisztikus, egyetemi tanár. 1789-től a kassai tankerületben, mint tanfelügyelő dolgozott, majd 1791-től egészen haláláig a pesti egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékének első tanára volt.
Előszó
Részlet az I. kötetből:
A' meggyógyúltt Vályi Profeszszorhoz.
Mint a' kaszátol megkapott, 's szörnyű sebet
Vett, szép virág szál lankad, és tsüggő fejét
Földig lebotsátván, már halálát...
Tovább
Előszó
Részlet az I. kötetből:
A' meggyógyúltt Vályi Profeszszorhoz.
Mint a' kaszátol megkapott, 's szörnyű sebet
Vett, szép virág szál lankad, és tsüggő fejét
Földig lebotsátván, már halálát várja. Te
Is életednek még tavaszában, reád
Esvén az öszve gyültt betegség, és eröd'
Mind elfogyasztván, a' koporsóhoz közel
Jársz vala. - Barátid a' midön hírét vevék
Nyavalyádnak, hogyan epedtek; hogy könyörög vala
A' kegyes Egekbe kiki felépülésedért!
Vissza