Móra Ferenc: Aranykoporsó I-II. (aláírt példány)
Genius Kiadás
(Budapest)
Kiadói bőrkötés , 623 oldal
Kiadói bőrkötés , 623 oldal
| Sorozatcím: | Móra Ferenc munkái - Jubileumi díszkiadás |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 18 cm x 11 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2023-02-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Genius (Kunossy Rt., Bp.), 278 p., 345 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt példány. Móra Ferenc munkái c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű. Móra Ferenc írói munkásságának harmincéves jubileumára készült díszkiadás.
Aranykoporsó I-II. (egységes külön kötetek) Írta: Móra Ferenc.
Az első kötet címlapján a szerző, Móra Ferenc tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
Az I. kötet hátlap felőli előzéklapjának belső oldalán ceruzával, valamint a II. kötet címfedél felőli előzéklapján tollal írt tulajdonosi bejegyzés látható. A köteteket a Kunossy Rt. nyomtatta Budapesten.
Kiadói bőrkötésben lévő kötetek, a szerző aranyozott monogramjával ellátott címfedéllel, feliratos, dúsan aranyozott könyvgerinccel, színezett felső lapélekkel, hiánytalan állapotban.
"...Diocletianus császárról szól ez a regény, a régi római időknek arról az emberéről, aki egyszerű rabszolgasorból lett a hatalmas birodalom császára. Diocletianus furcsa ember volt, mérhetetlen kalandvágyak és egyúttal mérhetetlen idealizmusok is éltek benne. Igen egyszerű dalmata volt, de a rabszolgaságában, pórias sorsában nem hitt és egy papnő jóslatában bízott, aki megjövendölte neki, hogy eléri a trónt, de előbb egy vadkant kell leölnie. És szinte azt lehet mondani, hogy ez a vadkan hajszolta, űzte őt előre, az egyszerű római katonát, aki idővel a keleti hadsereg harcai közben valóban császár lett, imperátor ... Móra Ferenc tollából nagyszerűen elevenedik meg ez a kor és nagyszerűen maga Diocletianus császár, aki ha erős is volt és bízott a hatalmában, mégis mint igazi ókori ember, örökös félelmek és rettegések között élte le életét..." - (Magyarság, 1932. december 14./13. évfolyam/281. szám).
A szerző, Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus, régész. A Budapesti Egyetem földrajz-természetrajz szakán végzett. Felsőlövői segédtanár, a "Szegedi Napló" munkatársa, majd főszerkesztője, a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt. Elvégezte a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot. Később Múzeum igazgató, ezt követően a "Szeged" Szabadkőműves Páholy tagja és tisztségviselője lett. A "Délmagyarország" publicistájaként, tárcaírójaként, a "Világ" c. liberális napilap munkatársaként, a "Magyar Hírlap" főmunkatársaként is tevékenykedett.
Aranykoporsó I-II. (egységes külön kötetek) Írta: Móra Ferenc.
Az első kötet címlapján a szerző, Móra Ferenc tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
Az I. kötet hátlap felőli előzéklapjának belső oldalán ceruzával, valamint a II. kötet címfedél felőli előzéklapján tollal írt tulajdonosi bejegyzés látható. A köteteket a Kunossy Rt. nyomtatta Budapesten.
Kiadói bőrkötésben lévő kötetek, a szerző aranyozott monogramjával ellátott címfedéllel, feliratos, dúsan aranyozott könyvgerinccel, színezett felső lapélekkel, hiánytalan állapotban.
"...Diocletianus császárról szól ez a regény, a régi római időknek arról az emberéről, aki egyszerű rabszolgasorból lett a hatalmas birodalom császára. Diocletianus furcsa ember volt, mérhetetlen kalandvágyak és egyúttal mérhetetlen idealizmusok is éltek benne. Igen egyszerű dalmata volt, de a rabszolgaságában, pórias sorsában nem hitt és egy papnő jóslatában bízott, aki megjövendölte neki, hogy eléri a trónt, de előbb egy vadkant kell leölnie. És szinte azt lehet mondani, hogy ez a vadkan hajszolta, űzte őt előre, az egyszerű római katonát, aki idővel a keleti hadsereg harcai közben valóban császár lett, imperátor ... Móra Ferenc tollából nagyszerűen elevenedik meg ez a kor és nagyszerűen maga Diocletianus császár, aki ha erős is volt és bízott a hatalmában, mégis mint igazi ókori ember, örökös félelmek és rettegések között élte le életét..." - (Magyarság, 1932. december 14./13. évfolyam/281. szám).
A szerző, Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus, régész. A Budapesti Egyetem földrajz-természetrajz szakán végzett. Felsőlövői segédtanár, a "Szegedi Napló" munkatársa, majd főszerkesztője, a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt. Elvégezte a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot. Később Múzeum igazgató, ezt követően a "Szeged" Szabadkőműves Páholy tagja és tisztségviselője lett. A "Délmagyarország" publicistájaként, tárcaírójaként, a "Világ" c. liberális napilap munkatársaként, a "Magyar Hírlap" főmunkatársaként is tevékenykedett.
Előszó
Még a császári palota márványfalai is szinte beleizzadtak a szíriai délbe. A kapuőrséget elnyomta az álom, a széditő hőségben nem kellett tartani talpraugrasztó látogatástól. Hárman, ciprióták,... TovábbElőszó
Még a császári palota márványfalai is szinte beleizzadtak a szíriai délbe. A kapuőrséget elnyomta az álom, a széditő hőségben nem kellett tartani talpraugrasztó látogatástól. Hárman, ciprióták, hanyattdőlve horkoltak az oszlopok megrövidült árnyékában. Két lándzsás arab guggolva bóbiskolt, ahogy gyerekkorában a sivatagban megszokta. A palotával szemben szamár rágcsálta a Juno templomát körülvevő liget mirtuszainak kérgét. A szamárhoz tartozó ember a palota legalsó lépcsőjén szundikált, nekivetve hátát egy zsák dinnyének. Egyéb ruhája nem volt a válltól térdig érő bőrkötőnél, amelyet leeresztett izzadó, legyektől ellepett szőrös mellére. Néha közéjük vakart s melléről poros, piszkos arcára zavarta őket. Falusi paraszt lehetett, aki csöndes helyet keresett a Kelet lármás fővárosában. Nyilván nem is tudta, hol heveredett le. Fönt a kapunyilásban, az őrök mögött megjelent egy kiterjesztett szárnyú páva. Juno szent madara szomjas volt és szétnyitott csőrrel tekintgetett viz után. Megpróbált felrepülni Janus kulcsos szobrára, amelyen verebek tollászkodtak. Aztán befelé tipegett a portikus porfir-oszlopai közt. VisszaFülszöveg
A nagy katonacsászár Dicoletianus idejében játszódik ez a remekül megírt történelmi regény, Móra egyik legsikeresebb, legnépszerűbb alkotása. Az utolsó keresztényüldözések és a római birodalom... TovábbFülszöveg
A nagy katonacsászár Dicoletianus idejében játszódik ez a remekül megírt történelmi regény, Móra egyik legsikeresebb, legnépszerűbb alkotása. Az utolsó keresztényüldözések és a római birodalom dekandeciájának korában vagyunk: tanúi leszünk régi és új harcának, a rabszolgatartó erkölcs és a keresztényi humanizmus összeütközésének. A nagy körkép központi alakja egy fiatal pár, az ő finom eszközökkel elmesélt szerelmi történetük alkotja a mű cselekményének fő vonalát, de körülöttük ott lüktet az egész óriási birodalom élete. A császári palotától a társadalom perifériáján tengődő nincstelenek viskójáig mindenhová betekinthetünk - vezetőnk egy nagy író, aki egyben az ókor tudósa is. A kötet végén valóságos kis lexikon segíti elő a történelmi mitológiai és filológiai utalásokban gazdag mű megértését. Vissza
Tétel sorszám:
142
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
205.500 Ft
Licitek száma: 52
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |