Regula S. Benedicti et constitutiones congregationis eremitarum camaldulensium montis coronae

Viennae [Bécs], 1695, Typis Leopoldi Voigt, Univ. Typ., [6] p. + 433 p. + [77] p.

Regula S. Benedicti, et constitutiones congregationis eremitarum camald ulensium montis coronae. Vitae et approbatae á summo Pontifice Clemente Nono. / Szent Benedek Regulája és a koronahegyi kamalduli remeték gyülekezetének alkotmányai.
Latin nyelvű kiadás. A címlapon Szent Benedeket és Szent Romualdot ábrázoló fekete-fehér kép látható. Fekete-fehér könyvdíszekkel és iniciálékkal díszített, valamint indexekkel kiegészített kiadás. A címlapon tulajdonosi bejegyzés található.
Korabeli bőrkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel- és hátlappal, feliratos, négybordás, sérült könyvgerinccel, néhány sérült lappal, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
Szent Benedek Regulája egy középkori szerzetesi regula, amit Nursiai Benedek a 6. század első felében írt. Köznyelven Bencés Regulának is nevezik. Ezt a regulát ma a szoros értelemben vett bencéseken kívül a bencés reformkongregációk és az örmény mechitáristák követik. A regula utasításokat tartalmaz az istentiszteletre, a szerzetes magatartására (alázat, engedelmesség, hallgatás), az újoncok felvételére, az apátválasztásra, a kolostori javak kezelésére és a mindennapi életre vonatkozóan. A regula az apátot állítja a kolostor élére. Az apát Krisztus helyettese, a szerzetescsalád atyja, legfőbb irányítója, akinek fő kötelessége, hogy példájával és tanításával vagy ha kell, büntetéssel is az erények útjára vezesse a rábízottakat. Az apát választás útján kerül a kolostor élére, aki fontos döntések előtt köteles meghallgatni az egész kolostori család véleményét. Az apát mindenkori helyettese a perjel, segítői pedig a szerzetesek kisebb csoportjainak a vezetői, a dékánok. Fontos szerepe van még a házgondnoknak, aki nemcsak a gazdasági ügyeket irányítja, hanem gondot visel a betegekre, a gyerekekre, a vendégekre és a szegényekre is.

Antik kiadványok
Idegennyelv
Vallás