Kogutowicz Manó: Az Északi Balkán katonai térképe

Budapest, 1909, Magyar Földrajzi Intézet R. T. metszése és nyomása, 1 színes térkép (hajtogatott)

Az Északi Balkán katonai térképe 1909.
Tervezte és rajzolta: Kugotowicz Manó. Mérték: 1 : 800.000.
A Magyar Földrajzi Intézet R. T. metszése és nyomása.
Kinyitva 85x116 cm nagyságú, színes, 1 : 800.000 méretarányú, jelmagyarázattal ellátott, a Balkán-félsziget északi részének domborzati és politikai viszonyait ábrázoló katonai térkép. A tétel a térképhez tartozó, 15 oldalas, ingyenes mellékletet (A Balkán-félsziget politikai-katonai szempontból) nem tartalmazza.
Vászonra kasírozott, hajtogatott térképlap színes ceruzás jelölésekkel, hátlapon az eredeti, feliratos, színes illusztrációval ellátott, felkasírozott papír borítólappal, jó állapotban.
A térkép tervezője és rajzolója Kogutowicz Manó (Seelowitz, 1851. december 21. – Budapest, 1908. december 22.) geográfus, térképész, a Magyar Földrajzi Intézet megalapítója és első igazgatója. Nevéhez fűződik Magyarország első megyei kézi atlaszának elkészítése (1885). Munkássága során 35 megyei fali térképet, igen sok kézi atlaszt, földrajzi és történeti térképet tervezett és rajzolt, amelyek kivitelezésében a tudományos kartográfia és térképsokszorosító technika ismert módszereit alkalmazta. Az általa készített földgömbök segítségével mintegy négy évtizeden át folyt a magyar földrajzoktatás.
Az Északi Balkán katonai térképéről a következőket írta Cholnoky Jenő a Földrajzi Közleményekben:
"A szép térképet még boldogult Kogutowicz Manó tervezte és rajzolta. Kivágása ez annak a nagy Balkán-félsziget térképnek, amely a külföldön is általános tetszésben részesült. A hegyrajz úgy, mint a folyó- és úthálózat a legnagyobb gonddal készült a legújabb térképek alapján. A földrajzi helynevek az illető nép hivatalos használata szerint vannak írva. Nehézséget csak a cirill betűkkel írt nevek okoztak, mert ezeket bajos a mi betűinkkel helyesen leírni. Azért ezekre Kogutowicz a horvát ortográfiát alkalmazta, ami talán kifogásolható, de minden esetre logikus. A török helynevekre mindenesetre a magyar fonetikus átírást kellett alkalmazni, bár nem mindig tudjuk megközelíteni a török kiejtést a mi betűinkkel. A szép térkép beható tanulmányozását minden tagtársunknak melegen ajánlhatjuk." (Földrajzi Közlemények XXXVII. kötet, 1909, 117.)