Témakörök



Lezárt aukciók


Hunfalvy János: A Magyar Birodalom természeti viszonyainak leirása I-III.

Szerző
Hunfalvy János
Emich Gusztáv (Pest) ,
Korabeli félbőr kötés , 1.972 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN:
Aukció vége:
2022-12-18 20:00

Aukciós tétel adatai

Pest, 1863-1865, Emich Gusztáv Magyar Akad. nyomdász, IV p. + 1972 p. + [11] p. (összevont)

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Első kiadás. A Magyar Birodalom természeti viszonyainak leírása I-III. (egységes külön kötetekben). A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából készítette Hunfalvy János, a Magy. Tud. Akadémia levelező, s a Magyar Természettudományi Társulat rendes tagja.

I. kötet: Pest, 1863, IV p. + [2] p. + 539 p.
II. kötet: Pest, 1864, 689 p. + [3] p.
III. kötet: Pest, 1865, 744 p. + [6] p.

Szalay László előszavával, bevezetéssel, függelékekkel, a sajtóhibák jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. Nyomattak Emich Gusztáv Magyar Akad. nyomdásznál Pesten.
Korabeli félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, kopott, három bordás könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A szerző, Hunfalvy János /szül. Johann Husdorfer/ (Nagyszalók, 1820. január 21. vagy június 9. – Budapest, 1888. december 6.) a magyar tudományos földrajz megalapítója, földrajztudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Eperjesen jogot, majd teológiát tanult, ezt követően Berlinben és Tübingenben járt egyetemre. 1846-ban a késmárki jogakadémia statisztika- és történelemtanára lett. Az 1848-as szabadságharcban való részvétele miatt állásától megfosztották és börtönbe zárták. Később Greguss Ágosttal együtt szerkesztette a Család Könyve c. folyóiratot. 1861-től a budai politechnikumban tanított földrajzot, statisztikát és a történelmet, utána pedig kinevezték a pesti tudományegyetem új földrajzi tanszékére. Egyik alapító tagja, valamint haláláig az elnöke volt a Magyar Földrajzi Társaságnak. A mai értelemben vett földrajz első tudományos művelőjének számított.

Előszó

A Magyar Tudományos Akademia XXI-dik naggyülése 1859. december 15-kén tartott ülésében tudományos kézikönyvek készíttetését határozta el, melyek a különböző szakokat, a tudomány jelen állásának... Tovább

Előszó

A Magyar Tudományos Akademia XXI-dik naggyülése 1859. december 15-kén tartott ülésében tudományos kézikönyvek készíttetését határozta el, melyek a különböző szakokat, a tudomány jelen állásának színvonalához mérten, mind alaposan, mind elég bőven tárgyalják, hogy a magyar olvasó azokban kellő tájékozást nyerhessen. Ehhez képest - nagy szükségét érezvén irodalmunk egy a tudomány ujabb fogalma szerinti földiratnak - a mondott nagygyülés első sorban egyetemes földirati kézikönyv készítését tűzte ki; s czélszerűnek találtatván utóbb, hogy ezt a magyar birodalom természettani földirata, mint legeslegégetőbb szükség előzze meg, először is ennek kiadása ment határozatba. Az Akademia 1860. julius 30-án tartott ülésében, tapasztalván, hogy e szakban a legnagyobb készültség jeleit Hunfalvy János levelező tag adá irodalmunk mezején: ilyes kézikönyv megirására őt határozá felhivatni, ki is, elvállalván a megbízást, 1861. november 18-án mutatványképen azon részt olvasá fel az Akademiában, mely a Bánság helységeit tárgyalja, s mely közhelyesléssel találkozván, szerző az 1862. mártius 30-án tartott összes ülésnek bemutatá munkájának első részét ily czím alatt: "Magyarország természeti viszonyainak leirása", előadván egyszersmind, ismertetésül e munka átalános tervét, s felolvasván bevezetésének egy részét. Az ülés a benyujtott művet birálat végett Sztoczek József rendes és Szabó József levelező tagoknak rendelé kiadatni, kik megbizatásukban eljárván, az 1862. julius 28-án tartott, összes ülésben felolvastattak bővebben okadatolt véleményes jelentéseik, melyekről örömmel értesülvén az Akademia, hogy ezen munkában a "haza természeti viszonyainak felderítésére irányzott vizsgálatok eddigi eredményei nagy szorgalommal és kritikai tapintattal vannak összegyűjtve s rendszeresen feldolgozva, úgy, hogy általa hazánk természettudományi leirása a földirati tudomány jelen színvonalára van emelve", hogy "ezen kitünő munka irodalmunknak maradandó díszt igérkezik kölcsönözni", mint olyas, mely annak földirati szakában "valódi korszakot" képez, - a Magyar Birodalom Természeti Viszonyainak Leirása sajtó alá adati rendeltetett; az egyes részletekre vonatkozó birálati észrevételeknek szerzővel, tetszés szerinti használat végett, közöltetése is elhatároztatván. Vissza

Tartalom

Első kötet:
Az I. kötet tartalma:
Az Akademia titkárának előszava III
Bevezetés. Hazánk ismerete fejlődésének vázlata 1
Források és segédeszközök 32
A munka tárgya és foglalata 33
I. Rész.
A magyar birodalom földterületének alakzata vagyis kiterjedési, hegyrajzi, földtani és vízrajzi viszonyai.
I. Szakasz. A magyar birodalom földirati fekvése, nagysága és vízszintes tagosúlata.
A magyar birodalom földirati fekvése 35
A magyar birodalom kiterjedése 103
A magyar birodalom alakja és határai 110
II. Szakasz. A magyar birodalom függőleges vagyis magassági tagosúlata.
I. Fejezet. Általános áttekintet 114
II. Fejezet. A Kárpátok éjszaknyugati része
I. Az Éjszaknyugati Határláncolat 129
1. A Kis-Kárpátok.
A) A hegység alakzata és tagosúlata 131
B) Magasságmérések 139
C) Földtani viszonyok 150
2. A tulajdonképi Éjszaknyugati Határlánczolat.
A) Alakzata és tagosúlata 155
B) Magasságmérések 179
C) Földtani viszonyok 183
2. A tulajdonképi Éjszaknyugati Határlánczolat.
A) Alakzata és tagosúlata 155
B) Magasságmérések 179
C) Földtani viszonyok 183
II. A Kis-Fátra hegylánczolat.
A) Alakzata és tagosúlata 187
B) Magasságmérések 198
C) Földtani viszonyok 206
III. A Nagy-Fátra hegylánczolat.
A) Alakzata és tagosúlata 209
B) Magasságmérések 221
C) Földtani viszonyok 225
IV. Az Osztroski és Vepor hegylánczolat.
A) Alakzata és tagosúlata.
B) Magasságmérések 241
C) Földtani viszonyok 250
V. Az Alacsony Tátra hegység vagyis a Zólyomi havasok.
A) Alakzata és tagosúlata 256
B) Magasságmérések 266
C) Földtani viszonyok 269
VI. A Gömör-Szepesi Érczhegység.
A) Alakzata és tagosúlata 272
B) Magasságmérések 298
C) Földtani viszonyok 303
VII. A Mátra hegylánczolat.
A) Alakzata és tagosúlata 309
B) Magassági viszonyok 318
C) Földtani viszonyok 329
VIII. A Magas-Tátra hegylánczolata.
A) Alakzata és tagosúlata 335
B) Magasságmérések 396
C) Földtani viszonyok 408
IX. A Poprád és Hernád-Tarcza közötti hegycsoportok.
A) Alakzata és tagosúlata 416
B) Magasságmérések 425
C) Földtani viszonyok 427
III. Fejezet. A Kárpátok éjszakkeleti része 429
I. Az éjszakkeleti határlánczolat.
A) Alakzata és tagosúlata 431
B) magasságmérések 466
C) Földtani viszonyok 488
II. A Simonka és Vihorlát-Gutin hegylánczolatok.
A) Alakzata és tagosúlata 495
B) Magasságmérések 512
C) Földtani viszonyok 524

Második kötet:
IV. Fejezet.
A Kárpátok délkeleti része vagyis az Erdélyi felföld és Bánsági hegységek 3
Általános áttekintet 5
I. Az erdélyi Éjszaki határlánczolat.
A) Alakzata és tagosúlata 11
B) Magasságmérések 25
C) Földtani viszonyok 32
II. A Keleti határlánczolat.
A) Alakzata és tagosúlata 38
B) Magasságmérések 57
C) Földtani viszonyok 63
III. A Hargita vagy Keleti trachit hegyláncz.
A) Alakzata és tagosúlata 67
B) Magassági viszonyok 79
C) Földtani viszonyok 82
IV. A belföldi hegysorok.
A) Alakzatok és tagosúlatuk 88
1. A Persányi vagy Apáczai hegysor 88
2. Az Oltmelléki hegysor 91
3. A Küküllőközi hegysor 97
4. A Maros- és Nyárádmelléki hegysorok 100
5. A Szamosmelléki hegysor 102
A Mezőség 106
B) Magasságmérések 108
C) Földtani viszonyok 118
V. A Déli határlánczolat.
A) Alakzata és tagosúlata 131
B) Magasságmérések 168
C) Földtani viszonyok 181
VI. A Magyar-Erdélyi határlánczolat 191
A Marostól délre eső hegységek.
1. A Bánsági hegységek
A) Alakzatuk és tagosúlatuk 192
B) Magasságmérések 219
C) Földtani viszonyok 222
2. A Polyána-Ruska hegység.
A) Alakzata és tagosúlata 228
B) Magasságmérések 233
C) Földtani viszonyok 236
A Magyar-Erdélyi határlánczolat középső hegységei
A) Alakzatuk és tagosúlatuk 243
B) Magasságmérések 309
C) Földtani viszonyok 321
A Sebes-Körös és Szamos közötti hegységek.
A) Alakzatuk és tagosúlatuk 352
B) Magasságmérések 366
C) Földtani viszonyok 369
V. Fejezet.
Az Alpok hegyrendszeréhez tartozó hegységek 376
I. Az Osztrák-Stájer határhegységek.
A) Alakzatuk és tagosúlatuk 377
B) Magasságmérések 388
C) Földtani viszonyok 397
II. A Pilis-Gerecse hegység, Vértes és Bakony
A) A hegylánczolat alakzata és tagosulata 408
B) Magasságmérések 436
C) Földtani viszonyok 451
III. A Baranyai hegycsoportok s a Balatonmelléki dombvidék.
A) Alakzatuk és tagosúlatuk 484
B) Magasságmérések 494
C) Földtani viszonyok 507
IV. A Dráva és Száva közötti hegylánczolat
A) Alakzata és tagosúlata 516
B) Magasságmérések 531
C) Földtani viszonyok 541
V. A Száva és tengerpart közötti hegységek.
A) Alakzatuk és tagosúlatuk 557
B) Magasságmérések 575
C) Földtani viszonyok 582
A két nagy Magyar medencze.
A) Alakzata és tagosúlata 593
B) Magasságmérések 624
C) Földtani viszonyok 657

Harmadik kötet:
I. Rész.
III. Szakasz. Magyarország földtani, bányászati és ásványtani viszonyai.
I. Fejezet. Általános földtani vázlat 3
Függelék. A földrengések 59
II. Fejezet. A magyar tartományok bányászati viszonyai.
I. Az arany, ezüst, réz telepek 62
II. A vasműtelepek és vasbányák 87
III. A kőszéntelepek 103
IV. A sótelepek 118
III. Fejezet. Az ásványok és lelhelyeik áttekintete 120
IV. Szakasz. A magyar birodalom vízrajzi viszonyai.
I. Fejezet. A források 142
I. Meleg források és hévizek 150
II. Hideg kénes vizek 155
III. Savanyú vagy borvizek 156
IV. Vasas, rézgláliczos, rezes, timsós és czementvizek 160
V. Keserü vizek 161
VI. Konyhasós vizek 164
VII. Égvényes vizek 164
VIII. Gyantás, kőolajos, kátrányos vizek 165
IX. Semleges és ismeretlen minőségű hideg források 165
II. Fejezet. A folyóvizek 170
I. A Duna 175
II. A Duna jobboldali mellékvizei.
1. Lajta 211
2. Rába 212
3. Czuha, Általér stb. 222
4. Sárvíz 225
5. Cselle, Karasicza stb. 237
6. Dráva 239
Mura, Lendva, Kerka stb. 245
7. Vuka 250
8. Száva 251
Kulpa 252
III. A Duna balfelőli mellékvizei a Tiszáig.
1. Morva 267
2. Vág 270
3. Nyitra és Zsitva 282
4. Garam 286
5. Ipoly 290
6. Szobbi, zebergényi stb. patakok 294
A Ferencz csatorna 295
IV. A Tisza 297
V. A Tisza jobb oldalán való mellékfolyói.
1. Kászó 328
2. Szopurka 328
3. Apsicza 329
4. Taracz 329
5. Técsői patak 330
6. Talabor 330
7. Balniski és Huszti vizek 331
8. Nagyág 331
9. Bodrog. a.) A Latrocza 332
b.) A Laborcz 337
c.) Az Ondava 340
d.) A Tapoly 342
10. Sajó 347
Rima 349
Bódva 352
Hernád 354
Tarcza 359
11. Hejő 360
12. Harsányi és Kácsi víz 360
13. Tardi ér, 14. az Eger, 15. a Laskó. 16. a Zagyva 361
VI. A Tisza balfelőli mellékvizei.
1. Vizsó 365
2. Iza, 3. a Szaploncza, 4. a Batár 366
5. Túr, 6. A Szamos 367
7. Hármas Körös. Az Ér folyó 385
Berettyó 386
Hortobágy 388
Sebes Körös 389
Fekete Körös 392
Fejér Körös 396
8. Maros 415
Aranyos 419
Küküllő 431
Sztrigy 439
Cserna 442
9. Béga 446
VII. A Duna balfelőli mellékvizei a Tisza torkolatán alul.
1. Temes 450
2. Karas 465
3. Néra 457
4. Cserna 458
5. Zsíl 459
6. Olt 460
Feketeügy 469
Bodza 475
Buska vagy Puska 476
Putna, Tatros 477
Aranyos-Besztercze 478
VIII. Az Adriai tenger vízkörnyékéhez tartozó folyók 481
IX. A Keleti tenger vizkörnyékéhez tartozó folyók 485
III. Fejezet. A tavak és mocsárok 489
II. Rész.
A magyar birodalom meteorologiai, növényzeti és állattani viszonyai.
I. Szakasz. A meteorológiai viszonyok 497
I. Fejezet. A mérsékleti viszonyok 499
II. Fejezet. Légáramlás és széljárás 543
III. Fejezet. Lég- és páranyomás 559
IV. Fejezet. Légnedvesség és esőzési viszonyok 568
Függelék. A föld delejessége 603
II. Szakasz. A magyar tartományok növényzeti viszonyai 611
I. Fejezet. Az erdők. Gyümölcs- és bortermesztés. Gazdasági és kereskedelmi növények 614
II. Fejezet. A növény-földrajzi terűletek 640
III. Fejezet. A magyar tartományokban találtató virágos növények 683
A történelmi korban nálunk meghonosúlt növények 715 Vissza
Tétel sorszám:
188

Kikiáltási ár:
80.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
140.000 Ft Licitek száma: 26



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!