Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első magyar nyelvű kiadás. Az állatok világa 1-10 kötet. Teljes sorozat. (különálló egységes kötetekben). Brehm Alfréd "Tierleben" című nagy művének Magyarba átültetett kiadása. Chernel István, Csiki Ernő, Kohaut Rezső és Dr. Rátz István közreműködésével szerkeszti: Méhely Lajos.
I. kötet: Emlősök I. - Főemlősök, denevérek, bőrszárnyúak, ragadozók. Ismereteink mai színvonalához és a hazai viszonyokhoz alkalmazta: Méhely Lajos. 162 képpel a szövegben és 17 táblával. Beckmann L., Deiker K. F., Kretschmer R., Kuhnert V., Meyerheim P., Mützel G., Sávely D., Schmidt E., Specht Fr. és Vastagh Géza rajzaival. Bp., 1901, VIII p. + 704 p. + [17] t., ill.
II. kötet: Emlősök II. - Ragadozók, rovarevők, rágcsálók, foghíjasok. Ismereteink mai színvonalához és a hazai viszonyokhoz alkalmazta: Méhely Lajos. 148 képpel a szövegben és 19 táblával. Beckmann L., Deiker K. F., Kretschmer R., Kuhnert V., Meyerheim P., Mützel G., Sávely D., Schmidt E. és Specht Fr. rajzaival. Bp., 1902, XIII p. + [1] p. + 703 p. + [19] t., ill.
III. kötet: Emlősök III. - Patások, szirénák, cetek, erszényesek, csőrös emlősök. Ismereteink mai színvonalához és a hazai viszonyokhoz alkalmazva szerkesztették: Méhely Lajos tanár, a Magy. Tud. Akad. tagja és Dr. Bálint Sándor Tud. Egyet. magán tanár. 179 képpel a szövegben és 21 műlappal. Kretschmer R., Kuhnert V., Mützel G. és Specht Fr. rajzaival. Bp., 1903, XIV p. + [2] p. + 766 p. + [1] p. + [21] t., ill.
IV. kötet: Madarak I. - Varjúszerű madarak. Ismereteink mai színvonalához és a hazai viszonyokhoz alkalmazta: Chernel István. 144 képpel a szövegben és 19 műlappal. Kretschmer R., Kuhnert V., Mützel G. és Specht Fr. rajzaival. Bp., 1902, XXI p. + [1] p. + 701 p. + [1] p. + [19] t., ill.
V. kötet: Madarak II. - Varjúszerű madarak (Folyt.), papagályszerű madarak, galambszerű madarak, tyúkszerű madarak, guvatszemű madarak, darúszerű madarak. Ismereteink mai színvonalához és a hazai viszonyokhoz alkalmazta: Chernel István. 126 képpel a szövegben és 18 műlappal. Kretschmer R., Kuhnert V., Mützel G. és Specht Fr. rajzaival. Bp., 1903, XIII p. + [3] p. + 678 p. + [18] t., ill.
VI. kötet: Madarak III. - Lileszerű madarak, úszószárnyúak, viharmadarak, vágómadarak, tüskésszárnyú madarak, nandúszerű madarak, szőrös madarak, strucszerű madarak. Ismereteink mai színvonalához és a hazai viszonyokhoz alkalmazta: Chernel István. 129 képpel a szövegben és 20 műlappal. Beckmann L., Kretschmer R., Kuhnert V., Mützel G., Specht Fr., Csörgey Titusz stb. rajzaival. A címlaptól eltérően a kötetben 18 műmelléklet helyett 20 műmelléklet található. Bp., 1904, XV p. + [1] p. + 872 p. + [1] p. + [20] t., ill.
VII. kötet: Csúszómászók és kétéltűek. - Páncélos gyíkok, teknősök, gyakok, kígyók, felemásgyikok, békák, farkos kétéltűek, lábatlan kétéltűek. Ismereteink mai színvonalához és a hazai viszonyokhoz alkalmazta: Dr. Bálint Sándor Tud. Egyet. magántanár. 178 képpel a szövegben és 16 műlappal. Kretschmer R., Mützel G. és Schmidt E. rajzaival. Bp., 1905, XII p. + 844 p. + [16] t., ill.
VIII. kötet: Halak. Ismereteink mai színvonalához és a hazai viszonyokhoz alkalmazta: Kohaut Rezső tanár. 146 képpel a szövegben és 11 műlappal. Baune H., Gerber C., Koch R., Kretschmer R. és Mützel G. rajzaival. Bp., 1905, XVI p. + [2] p. + 524 p. + [11] t., ill.
IX. kötet: Rovarok, százlábúak és pókok. Ismereteink mai színvonalához és a hazai viszonyokhoz alkalmazta: Lósy József. 307 képpel a szövegben és 21 műlappal. Schmidt Emil, Morin Henrik és Lósy József rajzaival. Bp., 1906, XXXII p. + 651 p. + [1] p. + [21] t., ill.
X. kötet: Alsórendű gerinctelen állatok. - Héjjasok, puhatestűek, tüskésbőrűek, zsákállatok, moluszkoideák, férgek, tömlő bélűek és véglények. Ismereteink mai színvonalához és a hazai viszonyokhoz alkalmazták: Dr. Rátz István és ifj. Dr. Entz Géza. 496 képpel a szövegben és 18 műlappal. Etzold F., Koch R., Merculisno E., Morin H., Mützel G., Reichert A., Lósy J., stb. rajzai után. Bp., 1907, XI p. + [1] p. + 837 p. + [18] t., ill.
1800 képpel a szövegben, 80 fekete nyomatú műlappal és 100 színes műmelléklettel illusztrált, valamint előszóval, fontosabb javítandókkal, a képek jegyzékével, tárgymutatóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. A színes táblák 5 kivételével hártyapapírral védettek. Nyomattak a Légrády Testvérek Kő- és Könyvnyomdai Műintézetben Budapesten.
Kiadói félbőr kötésben lévő kötetek feliratozatlan, kopott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, dombornyomott díszítéssel ellátott könyvgerinccel, színes, gazdagon illusztrált, kiadói előzéklapokkal, néhány foltos lappal, mintázott lapélekkel, átlagos állapotban.
"...Munkái közül a legnagyobb, szinte páratlan népszerűségre tett szert az 1863-69 közt először 6 kötetben megjelent „Tierleben“, mely mindenkor a tudományosan népszerűsítő munkáink mintaképe lehet. (...) Ez a munkája az állatvilág rajongó szeretetének, sok évtizedes megfigyelésének korszakalkotó megörökítése. Más kutatók adatait is felhasználva, valóságos állat jellemrajzokat ad az egyes állatfajták leírásainál. Minden művelt nemzet lefordíttatva megjelentette s így az emberiség igazi közkincsévé lett. Elterjedtségét, ismert voltát, szerzője népszerűségét legjobban jellemzi az, hogy e művet közönségesen csak „Brehm“ néven szokták emlegetni. Ez a munkája megjelent „Az állatok világa“ címen a legkiválóbb természettudósok által a magyarországi viszonyokra átdolgozva 10 kötetben Budapesten 1901-07 között..." - írta a műről a Dr. Tulogdy János (Pásztortűz, 1929. február 24./15. évfolyam/4. szám).
Előszó
I. kötet
Egy korszakos nagy műnek, Brehm Alfréd "Tierleben"-jének első kötetét adjuk át magyar hazánk művelt közönségének. Európában alig akad nemzet, mely ne sietett volna a jeles munkát a maga nyelvére átültetni s legfőbb ideje, hogy mi magyarok is hozzáférhetővé tegyük véreinknek az értelmi felvilágosítás és lelki gyönyörűség ez erősen buzogó forrását.
II. kötet
"A német mű kipróbált vázán egy új, tudományos alapjában megerősödött, tárgyában és feldolgozásában magyar műnek kellett épülnie, mely nemcsak a tudomány, hanem a nemzet szempontjából is vívmányt jelentsen" Annak idején ezekkel a szavakkal vezettem be "Az állatok világa" első kötetét s ennek a most megjelenő második kötetnek is csak ezt adhatom útravalóul.
III. kötet
Mikor "Az Állatok Világa" 3-ik kötetének szerkesztése az én feladatommá lett, az 1-224. lap, a Méhely Lajos úr szerkesztésében már teljesen elkészült volt s a muntyák-szarvas leírása is annyira elő volt készítve, hogy csak pár bonctani betoldást (a rendszertani kategóriák jellemzésénél) tettem. A többi az, a mit tisztán magam dolgoztam át.
IV. kötet
Brehm Alfréd írónak és szónoknak született, a házi tűzhely melegénél a madártan munkásává nevelődött s négy világrészen való bolyongásai közben emelkedett az állatok egész társadalmának nem csupán nyilt szemű vizsgálójává, hanem életük, jellemük festőjévé.
VIII. kötet
A halak élete összehasonlíthatatlanúl nehezebben tanulmányozható mint a szárazföldi állatoké; hisz a halak egész életüket a vízben, sokszor oly nagy mélységben töltik, hogy a kutató szeme nem követheti őket. Ez az oka, hogy a halak életéről jóval kevesebbet is tudunk, mint az előző kötetekben tárgyalt állatokéról. Ezt a kötetet annál könnyebben alkalmazhattam a hazai viszonyokhoz, mert fölhasználtam Herman Ottónak "A magyar halászat könyve" című kitünő munkáját, a melyből lehetőleg sok adatot át is vettem. Fölhasználtam továbbá a m. kir. földmívelésügyi miniszterium idevágó kiadványait, néhány régibb munkát és még számos kisebb dolgozatot is. A tudomány mai színvonalára annyiban emeltem a munkát, hogy az egyes családokat, nemeket és fajokat Günther-nek "Catalogue of the fishes in the british museum" című munkája alapján pontosabban jellemeztem, földrajzi elterjedésüket jobban körülírtam és az egyes családokból és nemekből ösmert fajok számát mindenütt hozzá tettem. Az ichthyológia utóbbi időben főleg az anatómia, histológia és embriológia terén bővült és haladt, továbbá számos új fajt írtak le; mindebből azonban csak keveset volt szabad felvenni az állatok "életének" szentelt munkába, ha nem akarjuk egészen kivetkőztetni eredeti köntöséből.
IX. kötet
Az első szó a megemlékezésé. A világhírű német eredeti műnek, Brehm Alfréd "Trierleben"-jének a rovarokat tárgyaló IX. kötetét Taschenberg Ernő Lajos hallei tanár írta. A mű utolsó, harmadik kiadásában, az előző - szűkebben - Németországban honos rovarok, százlábúak és pókok életmódjának a leírását tűzte ki. Az idegen világrészek alakjaiból csak elvétve ismertet nehányat. Úgy az ismeretanyag kiválogatásában, mint előadásának módjában, azt a célt tartotta szem előtt, hogy e kicsiny állatok iránt érdeklődést keltesen és életmódjuk földerítéséhez, melynek ő egész munkás életét szentelte, kutatókat szerezzen. Nemes törekvésének eredményét abban érte el, hogy a nagy mű dicsőségét emelte és abban, hogy munkájának hatása alatt a rovarokról szerzett tudásunk körében tágult, részleteiben pedig javításokkal és kiegészítésekkel világosodott és bővült.
X, kötet
Az alsórendű gerinctelen állatokról szóló ismereteink az utolsó évtized búvárlatai következtében nagy mértékben megszaporodtak és egyúttal sok tekintetben lényegesen át is alakultak. Ez az oka annak, hogy ámbár a lehetőségig ragaszkodtunk a "Tierleben" német kiadásának szövegéhez, mégis sok tekintetben meg kellett azt változtatnunk. Igy módosítanunk kellett az egyes állatcsoportok tárgyalásának sorrendjét s általában az egész anyagnak beosztását, hogy a tudomány mai állásának megfelelő legyen. Nem mulasztottuk el továbbá a hazai viszonyoknak és a hazai búvárok ide vonatkozó, különböző irányú vizsgálati eredményeinek érdemleges méltatását sem. Ez tette szükségesé egyfelől a szövegnek megbővülését, másfelől a nagyszámú új rajz beillesztését is, mely utóbbiak legtöbbje hazai fajokat tüntet fel, vagy hazai szerzők munkáiból származik, vagy pedig eredeti. Az új rajzok felvételét a kiadó "Légrády Testvérek" áldozatkészsége tette lehetővé, a miért e helyen is szivesen mondunk köszönetet.
Vissza
Fülszöveg
I. kötet
Kiadási év: 1901.
126 képpel a szövegben és 17 táblával.
II. kötet
Kiadási év: 1902.
148 képpel a szövegben és 19 táblával.
III. kötet
Kiadási év: 1903.
179 képpel a szövegben és 21 táblával.
IV. kötet
Kiadási év: 1902.
144 képpel a szövegben és 19 műlappal.
V. kötet
Kiadási év: 1903.
126 képpel a szövegben és 18 műlappal
VI. kötet
Kiadási év: 1904.
129 képpel a szövegben és 18 műlappal.
VII. kötet
Kiadási év: 1905.
178 képpel a szövegben és 16 műlappal.
VIII. kötet
Kiadási év: 1905.
146 képpel a szövegben és 11 műlappal.
IX. kötet
Kiadási év: 1906.
307 képpel a szövegben és 21 műlappal.
X. kötet
Kiadási év. 1907.
496 képpel a szövegben és 18 műlappal.
Vissza