Koszta József két autográf levele Kézdi-Kovács László részére (borítékban)
Papír
, 5 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 10 cm x 12 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-10-23 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1913-1915, Koszta József két autográf levele Kézdi-Kovács László részére, [3] p. + [2] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Koszta József két autográf levele Kézdi-Kovács László részére.
A levelek tárgya:
Az 1913-as: Koszta József megköszöni Kézdi-Kovács Lászlónak, hogy jó indulattal volt a képei akasztásánál, valamint kéri, hogy a nagy képet helyezzék át egy másik sarokba az ajtóval szemben, ahol nagyobb a világosság.
Az 1915-ös: Koszta József szívességet szeretne kérni Kézdi-Kovács Lászlótól. Szeretné, ha a Lipótvárosi Kaszinó díjat neki ítélnék és érdeklődik, hogy a tagok közt volna e hajlandóság erre, valamint szeretné ha a művésztársai támogatnák ebben. Kéri Kézdi-Kovácsot, hogy vegye jóindulatába ezt az ügyet.
Kézzel írt, keltezéssel (Bpest 4/3 1913. és Bpest, 1915. dec. 12.) ellátott, jó állapotú magánlevelek, kézzel címzett, bélyegzéssel és egy bélyeggel ellátott borítékokban. Az egyik borítékon ceruzás korrektúra látható.
A levelet írta, Koszta József (Brassó, 1861. március 27. - Budapest, 1949. július 29.) Kossuth-díjas magyar festő, az alföldi irányzat egyik legjelentősebb képviselője. Tanulmányait a bécsi akadémián, a Mintarajztanodában, a müncheni akadémián és a Benczúr Gyula Mesteriskolában végezte. 1902-től Nagybányán alkotott, majd számos tanulmányutat tett Párizsba, Rómába és Hollandiába. Miután visszaérkezett Magyarországra a Szolnoki Művésztelep tagja lett, ezt követően pedig egy Szentes melletti tanyán élt és dolgozott, közel 30 évig. 1937-ben a Szinyei Merse Pál Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Műveiben leginkább a paraszti életet és témákat, valamint az alföldi tájakat dolgozta fel.
A levél címzettje, Kézdi-Kovács László (Pusztalsócikola, 1864 - Budapest, 1942) festő, művészeti író. Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű, főként erdőrészleteket ábrázoló festményeivel lett közismert. 1886-tól szerepelt rendszeresen a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban, az "Erdőrészlet" c. munkájáért aranyérmet kapott. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban nyílt nagy gyűjteményes tárlata. 1893-tól a "Pesti Hírlap" képzőművészeti kritikusa volt. Több képe a Szépművészeti Múzeum tulajdonába került.
A levelek tárgya:
Az 1913-as: Koszta József megköszöni Kézdi-Kovács Lászlónak, hogy jó indulattal volt a képei akasztásánál, valamint kéri, hogy a nagy képet helyezzék át egy másik sarokba az ajtóval szemben, ahol nagyobb a világosság.
Az 1915-ös: Koszta József szívességet szeretne kérni Kézdi-Kovács Lászlótól. Szeretné, ha a Lipótvárosi Kaszinó díjat neki ítélnék és érdeklődik, hogy a tagok közt volna e hajlandóság erre, valamint szeretné ha a művésztársai támogatnák ebben. Kéri Kézdi-Kovácsot, hogy vegye jóindulatába ezt az ügyet.
Kézzel írt, keltezéssel (Bpest 4/3 1913. és Bpest, 1915. dec. 12.) ellátott, jó állapotú magánlevelek, kézzel címzett, bélyegzéssel és egy bélyeggel ellátott borítékokban. Az egyik borítékon ceruzás korrektúra látható.
A levelet írta, Koszta József (Brassó, 1861. március 27. - Budapest, 1949. július 29.) Kossuth-díjas magyar festő, az alföldi irányzat egyik legjelentősebb képviselője. Tanulmányait a bécsi akadémián, a Mintarajztanodában, a müncheni akadémián és a Benczúr Gyula Mesteriskolában végezte. 1902-től Nagybányán alkotott, majd számos tanulmányutat tett Párizsba, Rómába és Hollandiába. Miután visszaérkezett Magyarországra a Szolnoki Művésztelep tagja lett, ezt követően pedig egy Szentes melletti tanyán élt és dolgozott, közel 30 évig. 1937-ben a Szinyei Merse Pál Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Műveiben leginkább a paraszti életet és témákat, valamint az alföldi tájakat dolgozta fel.
A levél címzettje, Kézdi-Kovács László (Pusztalsócikola, 1864 - Budapest, 1942) festő, művészeti író. Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű, főként erdőrészleteket ábrázoló festményeivel lett közismert. 1886-tól szerepelt rendszeresen a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban, az "Erdőrészlet" c. munkájáért aranyérmet kapott. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban nyílt nagy gyűjteményes tárlata. 1893-tól a "Pesti Hírlap" képzőművészeti kritikusa volt. Több képe a Szépművészeti Múzeum tulajdonába került.
Tétel sorszám:
126
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
30.000 Ft
Licitek száma: 14
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |