Lezárt aukciók


Következő aukciónk előzetes kínálata

Oroszhegyi Jósa: Az ód és életdelejség közéleti értéke

Fölvilágositás és utasitás minden értelmes embernek: mit kelljen e természethatányról hinni; miképen közéleti kényletekre és egészségi célokra fölhasználni; nevezetesen ideges kórokat általa egyszerüen és sükeresen gyógyitani

Szerző
Oroszhegyi Jósa
Müller Emil Könyvnyomdája (Pest) ,
Kiadói egészvászon kötés , 154 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 16 cm x 13 cm
ISBN:
Aukció vége:
2023-07-23 09:56

Aukciós tétel adatai

Pest, 1858, Müller Emil Könyvnyomdája, XV p. + [1] p. + 133 p. + [6] p.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Első kiadás. Az ód és életdelejség közéleti értéke. Fölvilágositás és utasitás minden értelmes embernek: mit kelljen e természethatányról hinni; miképen közéleti kényletekre és egészségi célokra fölhasználni; nevezetesen ideges kórokat általa egyszerüen és sükeresen gyógyitani. Szorgalmas tanulmányozás és tapasztalat után irta: Oroszhegyi Jósa orvostudor, szülész, ódgyógyász.
Előszóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A tartalomjegyzék utolsó lapja hiányzik. A kötet oldalszámozása nyomdahibás (a 128. oldal után a 130. oldal következik), viszont a szöveg folytatólagos. Nyomtatta Müller Emil Könyvnyomdája Pesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, dombornyomott díszítéssel ellátott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, ragasztott címke maradványával ellátott könyvgerinccel, mintázott lapélekkel.
A kötet szerzője, Oroszhegyi Józsa (Jósa) /Szabó József/ (Nagykolcs, 1822. május 24. – Buda, 1870. február 19.) orvos, újságíró, politikus, a márciusi ifjak egyike. A pesti egyetemen orvosnak tanult, ahol az egyetemi ifjak önképző társulatot alakítottak, melynek Oroszhegyi tagja, jegyzője, végül elnöke volt. 1844-től a Jelenkor újdonsági rovatát, később  Röszler Ágnes asszony leánynevelő intézetét vezette. 1848. március 15-én ott volt a Pilvax kávéházban, a Nemzeti Múzeum előtt, majd a többi forradalmárral együtt ő is indult kiszabadítani Táncsics Mihályt. Később Eötvös József báró miniszter kinevezte közoktatási fogalmazóvá. Ezt követően hadiorvos, majd csapatparancsnok lett. A világosi fegyverletétel után őt is halálra ítélték és Josephstadtba vitték. Szabadulása után többek között Abrudbányán, Rimnik-Szeráton, majd Foksányban volt orvos.

Előszó

Ama sulyhatlan erők, melyek a világ létét, a természet különzött tüneményeit, a létben az életet okozzák, beláthatlan régóta foglalkoztaták a világbölcsek elméjét is; azokat részleg fölfedezni,... Tovább

Előszó

Ama sulyhatlan erők, melyek a világ létét, a természet különzött tüneményeit, a létben az életet okozzák, beláthatlan régóta foglalkoztaták a világbölcsek elméjét is; azokat részleg fölfedezni, részleg egyanitani sükerült már;de lényegüket teljesleg kiismerni, a még rejlőket kifürkészni, ismét beláthatlan iső és bölcselet föladata. Egy ilyen, a tudomány mai állapota szerint ötödik természeterőről eszmélkedni e kis elmemű föladata. - Világhirű természetbuvár Reichenbach K. Bécs melletti Reisenberg kastélyában egész évtizedet áldozott e magasztos hatályu erő kifürkészésére, természetviszonyaival ismerkedésre, szabályai alapos kidolgozásra. Tőle nyerjük annyi évi szorgalom eredvényeül amaz erő lényegi ismeretét, melyet előbbi időben csupán gyanitások után sötétben tapogatódzó gyógyászok állati delejképen alkalmaztak. Vissza

Tartalom

Előszó I-XV
Az ód és állati magnetismus v. mesmerismus 1
AZ ÓD ELMÉLETE RÖVIDLETBEN 6
I. Ódérzeleti tünemények
Az emberi test ódvégleti alkalta
A) Az emberi test ódállodási viszonya
Ódvégletek nyugalomban
I. Az ember mint ódfürkészeti tárgy 7
II. Az ember mint ódkétleti alany
1. A test szélesség szerinti ódviszony
2. A test vastagság szerinti ódviszonya 8
3. A test hoszszerinti ódviszonya
E viszonyok gyakorlati haszna 9
III. Az ember mint természeti egyed. Nemi különbség 11
B) Az emberi test ódmozzanati viszonya. Ódvégletek mozgásban 12
I. Ódszállodás
1. Ódszállodás élettelenből
2. Ódszállodás elevenből élettelenre, meg emberről emberre 13
Viz-ódozás 14
Ülő- s fekhely-változtatás
Asztaltáncoltatás 16
II. Ódvezetés
III. Ódvonzás és taszitás
IV. Ódvonatozás 17
1. Testvonat
a) mellső egész testvonat 18
b) hátsó
2. Fejvonatok 19
3. Törzsvonatok
4. Végtagokon vonatozás 20
5. Önnönvonatozás
Magnetiseurek
6. Hasonnevü s különnevü vonatozás 21
7. A vonatok távola 22
8. Fekvők körötti járáskelés
9. Kezek iránya vonatozáskor
10. A vonatok tartama 23
11. Az ódozó
12. Részvonat
13. Közvetett vonatozás
14. A vonatok mennyisége
15. Vonatok általi hőmérsékváltozás
16. A vonatok álomra s éberségre hatása 24
V. Ódszkadozás
1. Emberek egymástól elválása 24
a) Tánc 25
b) Kerengető 26
c) Hirintó
d) Hajózás, tengeri betegség
e) Gyors fordulatok
VI. Az ódmozgás tertama 26
II. Bel- vagy külokból a testben támadt ódváltozatok
I. Belokból támadt ódváltozatok 27
A) Teljes egészségbeni ódváltozatok
a) Bélcsatorna
Választék ételben italban 28
b) Tüdő 29
c) Nemző szervezet
B) fáradt álmos állapotbani ódváltozatok
a) Alvási viszonyok 30
b) Földszinfelé helyzet
c) Egészségszerű fekvés 31
d) Ágykelmék
e) Est és éj. Tyukokkal alvás 32
f) Álomeszközlés
g) Áloműző szerek
h) Alvajárás
C) Kóros állapotbani ódváltozatok
1. Maró hőszég 33
2. Ódos körlég
3. Ragály
4. Idegkórok 34
a) Szemégés
b) Nyujtódzás tagrángás 35
c) Hajmeresztő- s arcfájdalom
d) Ujjdermenet
e) Szemhomályodás
f) Tagzsibbadás 36
g) Átalános testfájás
h) Félfejfájás 36
i) Ájulás és görcsök 37
k) Merevkór
l) Láz
Tanulmányok külön kórállapotokból 38
Időjóstagok
D) Gyógybánási ódváltozatok
Az ód gyógytani rendeltetése 38
Állati delejség
II. Külokból támadt ódváltozatok
A. Delejség 39
Delejvonati fekvések 40
Éjszaki fény 41
B. Jegecek
C. Villam
D. Meleg 42
E. Dörzs
Nyomás. Ütés 43
F. A viágosság ódhatásai
a) Napviág
Szinrém
b) Holdviág 41
c) Tüz 45
G. Hang
H. Vegység
I. Összes testvilág
Elemek ódminődése 46
Anyagok ódminősége 47
Virágok. Illatok 48
Fütés-ód
K. Az életfolyam mint hatékony ódforrás
Életód 49
Növényód Állatód 49
Terhesség
Tekintély
L. Ód iránt kiválólag érzelékeny testtájak 50
M. Az ódhatás eredvényei 51
a) Ódhalmozó hatás
b) Ódháritó hatás 52
c) Elegyódhatás 53
Asztaltánc
Magnetizált viz
N. Élet és halál 54
Érzelékenyek életérzelete
III. Ódlátási tünemények
Ódsötétség 55
Ódderü
Ódviláglási tárgyak 56
Ódfény tartóssága 58
Gerjedés, korhadés, rothatás, lidérc, kisértet,
Ód a föstészetben 59
Vilanylás 60
Szaglási ód
Ézlési ód 61
Hallási ód
IV. Az ód önleges ajátságai
Ódsugárzás
Ódlevegő 62
V. Érzelékenység
Lényege 63
Öröklés
Idegrendszerek
Egészség 64
Érzelékeny lelkület 65
Élet-ódáramlás
Érzelékenyek 66
Őrülési hajlam 68
Lélek létezése
VI. Élet és ódviszonyok
I. Az ódnak viszonylag egészségesekre ártalmatlanná tétele 69
II. Az ódviszonynak egészségesekre kellemes hatásuvá tétele 71
Lak. Lakbutorzat 72
Lakbennékek 73
Alvó halék 74
Öltözködés
Forgalmi tér 76
Életrend
Úri szin
Szépitő szerek 77
Pótöltözékek 78
Fürdés
Szépitő suerek ódhatása 79
Közéleti viselkedés 82
Élvezetek 83
A zene ódhatása
A zene nevezetes történelmi hatásai 86
III. Az ód betegekre gyógyszerül alkalmazása 91
Fekvésmód
Világtájak 92
Templomozás
Álomban beszéd 92
Hálótárs
Gyülekezetek
Utcán
Lovaglás 93
Kéz-szoritás
Ablaknál ülni
Szük folyosók
Érc házi szerek
Virágok illata 94
Holvilágon
Életrendben
Viselkedésben
Asztaltáncoltatásnál
Hajjal bánás
Ingó tárgyak 95
Félfejfájdalom
Szinek hatása Összes érzelékenységi jellegek
Idegerősség 96
B) Ódgyógyászati készültség
Állati delejség
Népjátékok 97
Az emberi test rövid idegtana 98
Ódgyógybánó és gyógyfogadó 99
Egyikben egészség, másikban rokonszenv
C. Gyakorlati s részleges gyógykezelés 100
Érzelékenységi fokozatok
a) Fejbeli bajok ódgyógyitása 101
b) Mellbeli bajok 103
c) Altáji bántalmak
Vizódozásban tudandó 104
Gyomorinség
d) Végtagok görcsei 105
d) Egész testi roszullét
Az érzelékenység magasabb fokai 106
Negyedik fok: Szellemkórosak
Ötödik fok: Ájulat 107
Hatodik fok: Alvajárás 111
A) Az alvajárás élettani jelensége
Ódálom s közrendi álom
Mik okoznak ódálmot 112
B) Az alvajárás lélektani jelensége 114
c) Az alvajárás összlényege 115
Alvajárás ódgyógykezelése 117
Az érzelékenység hetedik fokat
Merevkór. Katalepsis
Az érzelékenység nyolcadik foka 122
Szinhalál. Asphyxia
Szinhalál s valódi halál közti különbség
Szinhalál legbiztosb kémszere az érzelékenység 125
Elevenen eltemettetni 126
Mentség 127
Zárszó. A divatozó gyógyrendszerekről 128

Vissza
Tétel sorszám:
281

Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
50.200 Ft Licitek száma: 0



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!