Kós Károly: Székely balladák (Kós Károly által dedikált példány) (A művész fametszeteivel illusztrált.)
Kriterion Könyvkiadó
(Bukarest)
,
Kiadói tűzött papírkötés , 41 oldal
Kiadói tűzött papírkötés , 41 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2023-02-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Bukarest], 1973, Kriterion Könyvkiadó (Kolozsvári Nyomdaipari Vállalat Mühelye), 41 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Kós Károly által dedikált példány. Székely balladák.
Az előlap előtti lapon Kós Károly építész, iparművész, író tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Dr. I. I.-nak és feleségének Kvár, 1974. IV. 27. Kós Károly".
"Ez a könyv Kós Károly kilencvenedik születésnapjára készült, ezerkilencszázhetvenhárom decemberében, a Kriterion Könyvkiadó gondozásában, a Kolozsvári Nyomdaipari Vállalat Műhelyében, összesen tizenkilencezerhétszáz példányban.".
Kós Károly 1907-ben készült könyvének hasonmás kiadása. Kós Károly számos fekete-fehér fametszetével illusztrált, valamint tartalomjegyzékkel kiegészített kötet.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, hátlappal és könyvgerinccel, hiánytalan, jó állapotban, feliratozatlan, színes illusztrációval ellátott, kiadói borítófedélben.
Kós Károly (Temesvár, 1883. december 16. – Kolozsvár, 1977. augusztus 24.) építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus. A budapesti József Nádor Műegyetem építészeti szakán diplomázott. Tervezői munkájában elsősorban a kalotaszegi népi architektúra, az erdélyi népművészet, az erdélyi történelmi építészeti emlékeinek motívumvilágát használta. A Kalotaszegi Köztársaság kikiáltója, a sztánai Kalotaszeg c. lap szerkesztője, az Erdélyi Szépmíves Céh alapítója, az Erdélyi Helikon szerkesztője, a Kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola mezőgazdasági építészet tanára, a kolozsvári Világosság c. lap belső munkatársa, a Kiáltó szó című röpirat közreadója, az Erdélyi Néppárt alapítója, a Vasárnap c. képes politikai újság szerkesztője volt. A második világháború után a Magyar Népi Szövetség Kolozs megyei elnöki tisztségét töltötte be, majd nemzetgyűlési képviselővé lépett elő.
A következőket írta Mezei József újságíró, műkritikus a kötettel kapcsolatban: "...Romantikus a gesztus: kézzel írott balladás könyvvel kívánta meglepni menyasszonyát. Magától értetődően nyúlt hiteles forráshoz a szövegek összeválogatásakor; Kriza Jánosék Székelységben gyűjtött magyar népballadáiból válogatott egy csokorra valót. Az már komolyságára vall és írói műértésére utal, hogy az alkalomhoz illő tartalmú, de sorstragédiákkal is terhes, a legszebb emberi érzések egész univerzumát megidéző gyűjteményt kerekített ki. Terve a megvalósítás során azonban újabb és újabb értékmozzanatokkal dúsul, hogy a kész munka végül műalkotássá nemesüljön..." - (Művelődés, 1975. január 01./28. évfolyam/1. szám).
Az előlap előtti lapon Kós Károly építész, iparművész, író tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Dr. I. I.-nak és feleségének Kvár, 1974. IV. 27. Kós Károly".
"Ez a könyv Kós Károly kilencvenedik születésnapjára készült, ezerkilencszázhetvenhárom decemberében, a Kriterion Könyvkiadó gondozásában, a Kolozsvári Nyomdaipari Vállalat Műhelyében, összesen tizenkilencezerhétszáz példányban.".
Kós Károly 1907-ben készült könyvének hasonmás kiadása. Kós Károly számos fekete-fehér fametszetével illusztrált, valamint tartalomjegyzékkel kiegészített kötet.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, hátlappal és könyvgerinccel, hiánytalan, jó állapotban, feliratozatlan, színes illusztrációval ellátott, kiadói borítófedélben.
Kós Károly (Temesvár, 1883. december 16. – Kolozsvár, 1977. augusztus 24.) építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus. A budapesti József Nádor Műegyetem építészeti szakán diplomázott. Tervezői munkájában elsősorban a kalotaszegi népi architektúra, az erdélyi népművészet, az erdélyi történelmi építészeti emlékeinek motívumvilágát használta. A Kalotaszegi Köztársaság kikiáltója, a sztánai Kalotaszeg c. lap szerkesztője, az Erdélyi Szépmíves Céh alapítója, az Erdélyi Helikon szerkesztője, a Kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola mezőgazdasági építészet tanára, a kolozsvári Világosság c. lap belső munkatársa, a Kiáltó szó című röpirat közreadója, az Erdélyi Néppárt alapítója, a Vasárnap c. képes politikai újság szerkesztője volt. A második világháború után a Magyar Népi Szövetség Kolozs megyei elnöki tisztségét töltötte be, majd nemzetgyűlési képviselővé lépett elő.
A következőket írta Mezei József újságíró, műkritikus a kötettel kapcsolatban: "...Romantikus a gesztus: kézzel írott balladás könyvvel kívánta meglepni menyasszonyát. Magától értetődően nyúlt hiteles forráshoz a szövegek összeválogatásakor; Kriza Jánosék Székelységben gyűjtött magyar népballadáiból válogatott egy csokorra valót. Az már komolyságára vall és írói műértésére utal, hogy az alkalomhoz illő tartalmú, de sorstragédiákkal is terhes, a legszebb emberi érzések egész univerzumát megidéző gyűjteményt kerekített ki. Terve a megvalósítás során azonban újabb és újabb értékmozzanatokkal dúsul, hogy a kész munka végül műalkotássá nemesüljön..." - (Művelődés, 1975. január 01./28. évfolyam/1. szám).
Fülszöveg
Jegyajándéknak készült ez a kicsi könyv; jövendőbelijének írta 1907-ben a fiatal építészmérnök. Budapestről hozta Türébe a kész íveket, s hogy idegen kéz még csak ne is érintse a csupán kettőjükre... TovábbFülszöveg
Jegyajándéknak készült ez a kicsi könyv; jövendőbelijének írta 1907-ben a fiatal építészmérnök. Budapestről hozta Türébe a kész íveket, s hogy idegen kéz még csak ne is érintse a csupán kettőjükre tartozó mívet, a kötéshez használt fodorvásznat maga a megajándékozott menyasszony: Balázs Ida hímezte ki színes fonallal.A balladákat öt-hat évtizeddel korábban Kriza János és a köréje gyűlt kis szabadcsapat gyűjtői lelték meg a Székelyföldön.
A betűket kalotaszegi temetők korhadó kopjafáin az író fedezte fel, s miközben kisilabizálta az Itt várja Jézusát... kezdetű sorokat, keze szerszám után mozdult, hogy begyakorolja e betűk duktusát.
A rajzokon, a Vlegyásza alatt emelt Sebesvártól a régi udvarházak belsejéig s a zsindellyel fedett kapukig, az erdélyi múlt emlékei elevenedtek meg. A tusba mártakozó toll azonban hajlékonyan követi azokat a vonalakat is, melyeket az akkor kibontakozó új európai stílusirányzat, a szecesszió sugallt.
A hagyomány és a korszerűség talált egymásra ebben a könyvecskében, mégpedig úgy, hogy összetéveszthetetlen jegye maradjon írója minden további művészi s emberi cselekedetének.
A nemrégiben elárvult könyvet alkotója kilencvenedik születésnapján tesszük a könyvgyűjtő asztalára, az Ő vallomásával: "Öröm könyvet csinálni. Én nagyon szerettem. A művész átveszi a középkori mester funkcióját s keresi a kapcsolatot a közönséggel. A könyvművész a maga tervezte nagy példányszámú könyvek mellett egyedi darabokkal is el akar jutni a közönséghez. Ezek lennének a bibliofil könyvek." Vissza
Tartalom
| Fogarasi István | |
| Julia szép leány | |
| Kádár Kata | |
| Kömíves Kelemenné | |
| Barcsai | |
| Pálbeli szép Antal | |
| Molnár Anna | |
| Biró szép Anna |
Tétel sorszám:
109
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
90.000 Ft
Licitek száma: 42
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |