Kúnos Ignác, Dr.: Nipponföldi mondavilág
Monogatari
Szerző
Dr. Kúnos Ignác
Toyama Koichi
Béta Irodalmi Részvénytársaság
(Budapest)
Kiadói félvászon kötés
, 246 oldal
Sorozatcím: |
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
18 cm x 13 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2023-09-24 20:21
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1924], Béta Irodalmi Részvénytársaság (Fővárosi Nyomda Rt.), 246 p. + [2] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Nipponföldi mondavilág. Monogatari. Toyama Koichi elmondása után írta: Dr. Kúnos Ignác.
Szövegközti, fekete-fehér, feliratos, eredeti japán rajzokkal illusztrált, valamint előszóval, részletes tartalom-mutatóval és egész oldalas, keretes, kiadói könyvhirdetésekkel kiegészített kiadás. A hátlap felőli előzéklapon ceruzás ajándékozási bejegyzés látható. Nyomtatta a Fővárosi Nyomda Rt.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozott színes, alakos-ábrás illusztrációval díszített címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, fekete-fehér, alakos-ábrás illusztrációval ellátott hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet a japán mondavilág érdekes, tanulságos elbeszéléseinek válogatott gyűjteménye a keleti gondolatvilághoz alkalmazkodó, színvonalas tolmácsolásban.
Kúnos Ignác /1881-ig Lusztig Ignác/ (Hajdúsámson, 1860. szeptember 22. – Budapest, 1945. január 12.) nyelvész, turkológus, folklorista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Addig egyedülálló terjedelmű és úttörő jellegű török népköltészeti gyűjtéseinek – és legfőképp a török népmesekincs feltárásának – köszönhetően korának európai szinten legelismertebb turkológusai közé tartozott, elévülhetetlen érdeme a török népköltészeti alkotások bevonása az európai szövegfolklorisztikai kutatásokba. Számottevő eredményeket ért el a török nyelvészet és dialektológia területén, fél évszázadon keresztül volt a budapesti tudományegyetem török filológia tanára.
Előszó
Valamikor réges-régen, ezer évnél is régebben, élt egy nagy bölcs Nippon földjén. Takakuni volt a neve, dajnagon (udvari ember) volt a tisztsége. Törvényt hozott, ítéletet, ítélkezett élők felett;...
Tovább
Előszó
Valamikor réges-régen, ezer évnél is régebben, élt egy nagy bölcs Nippon földjén. Takakuni volt a neve, dajnagon (udvari ember) volt a tisztsége. Törvényt hozott, ítéletet, ítélkezett élők felett; bölcs urának parancsára, a nagy sogun (fejedelem) kívántára.
Élemedett korában volt már, amikor pihenőre tért és Udzsiba vonult vissza, cseresznyevirágos, szilvafa árnyékos, hűvös kies nyaralójába. Évek fáradalmait ott pihente ki, bölcs elmélkedésekbe hajtván a hosszú évek gondjaitól átbarázdált arcát. Udzsi bölcse lett a neve, messze terjedt híressége.
Vissza
Tartalom
Előszó | 3 |
A világ keletkezése | 7 |
Tari-tuppos kicsiny kígyó | 11 |
Kígyó-templom. Száz-rák templom | 19 |
Szamuráj a láthatatlan | 24 |
Rajko vitéz (képpel) | 30 |
Szívből jövő imádságok | 37 |
Három sárga kis könyvecske | 44 |
A tíz kis tengeri csiga | 48 |
A teknősbéka és a mostoha (képpel) | 53 |
Más a teste, más a lelke | 59 |
Alsó világ palotája | 65 |
Rőt tehénke | 70 |
Vízi szellem | 74 |
Ivasima és az ördög-legények | 78 |
Az útszéli szellem | 83 |
A sárkány és a bonc | 88 |
Láng isten-fi, Parázs isten-fi (képpel) | 93 |
A róka-kísértet | 99 |
Híd ördöge | 105 |
A majomszellem és a vadász | 111 |
Az öregasszony és a dájmió | 116 |
A sárkány és a hegyi szellem | 122 |
A bonc és az özvegy (képpel) | 127 |
A csodatevő remete | 133 |
Az egyszeri holló | 137 |
A fehér róka és a szamuráj | 143 |
A nyolcfejű sárkány | 154 |
A kígyósziget | 159 |
Házasodik az egér | 165 |
Az ördögök kapuja | 169 |
Dörgő isten | 175 |
A két majom-lélek (képpel) | 189 |
Az elvarázsolt kereskedő | 184 |
Megölt ember koponyája | 189 |
Patkány-macska háborúság | 194 |
A szamuráj porcellánja | 201 |
Az útszéli boszorkány | 205 |
Szarvasgim az édesanyja | 210 |
Boncok kínzó kamarája | 214 |
Sólymos vadász álmot látott | 218 |
Tündérország kalapácsa | 224 |
Tükör-tóban vízi sellő | 229 |
Taro és Dzsiro | 232 |
A hídpénz | 237 |
Alkonyodik | 239 |
Vissza