Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Paál László festőművész aláírt, autográf magánlevele.
A levél tárgya: 1870. szeptember 1-i keltezésű levelében a szerző sajnálatát fejezi ki az „igen tisztelt Nagy úr” néven megszólított címzettnek, mert személyesen nem találkozhattak; egyúttal közli, hogy a közeli jövőben Hollandiába utazik, és ezzel kapcsolatban kéri, hogy ha a címzett szeretné, hogy a lapjába rajzokat és úti tárcákat küldjön, akkor jelezze felé ennek várható díjazását. Továbbá arra is kéri „Nagy urat”, hogy számára „egynéhány nagyobb és kisebb falapot” juttasson, mivel szeretne „mentől előbb valamit küldeni”.
Tollal írt kézirat hajtogatott levélpapíron, a lap szélein és a hajtásnál sérülésekkel. A levél elülső oldalának tetején ceruzás névbejegyzés látható.
A levél írója Paál László (Zám, 1846. július 30. – Charenton-le-Pont, Franciaország, 1879. március 3.) festő, a barbizoni iskola, a plein air tájképfestészet sajátos egyénisége, Munkácsy Mihály közeli barátja. Elsősorban erdőrészleteket ábrázoló, mély intuícióval és lírai realizmussal festett olajképei jelentősek. Paál 1870 őszén, Eugen Jettel osztrák festő társaságában, egy ösztöndíj segítségével utazott Hollandiába. Bár a fiatalon elhunyt magyar festő tehetségét művésztársai elismerték, és a párizsi Salonon ki is állították, illetve díjazták a festményeit, a szélesebb nagyközönség előtt életében nem vált népszerű és elismert alkotóvá. Neve Magyarországon csak az 1902-ben, a Nemzeti Szalonban megrendezett életmű-kiállításával vált szélesebb körben ismertté.