Vámbéry Ármin: A török faj ethnologiai és ethnographiai tekintetben (Török Aurélnek dedikált példány)
Magyar Tudományos Akadémia
(Budapest)
,
Könyvkötői félvászon kötés , 768 oldal
Könyvkötői félvászon kötés , 768 oldal
| Sorozatcím: | A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadóvállalata |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-10-23 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1885, Magyar Tudományos Akadémia (Franklin-Társulat Nyomdája), XVI p. + 768 p. + [2] t., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Vállalata c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű.
A török faj ethnologiai és ethnographiai tekintetben. Írta: Vámbéry Ármin.
Az előlapon a szerző, Vámbéry Ármin tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Dr. Török Aurél tanár úrnak collegialis tisztelettel és nagyrabecsüléssel Vámbéry Ármin. Bpest, 11./12. 85.".
A dedikáció címzettje, Török Aurél (Pozsony, 1842. február 13. – Genf, 1912. szeptember 1.) orvos, egyetemi rendes tanár és rektor, magyar királyi udvari tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Őt tekintik a magyar antropológia megalapítójának. Bécsben végzett orvosi tanulmányokat, utána a pesti egyetem élettani tanszékénél lett tanársegéd. 1869-től Kolozsváron tevékenykedett, először mint az orvos-sebészi akadémián az elméleti orvostan rendes tanára, majd mint az élettan nyilvános rendes tanára. 1881-ben pedig kinevezték budapesti egyetem, akkor megalapított Anthropologiai Intézetének vezetőjévé.
Fekete-fehér képekkel illusztrált, valamint szerzői előszóval, kútfők jegyzékével, bevezetéssel, szó- és tárgymutatóval, illetve részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetet. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, új előzéklapokkal, néhány megerősített lappal, hiánytalan állapotban.
A szerző, Vámbéry Ármin (Szentgyörgy, 1832-33 - Budapest, 1913). 1845-ben beiratkozott a szentgyörgyi piarista gimnáziumba, majd 1847-ben tanulmányait a soproni evangélikus líceumban folytatta. Tizenhat éves korára az anyanyelvén kívül már folyékonyan beszélt héberül, latinul, franciául és németül, miközben már tanulta az angolt, a skandináv nyelveket, az oroszt, a szerbet és más szláv nyelveket. További tanulmányait Pozsonyban, illetve Pesten a Piarista Gimnáziumban végezte, közben házitanítóként kereste meg a fenntartásához és későbbi iskoláztatásához szükséges pénzt. Közben megismerkedett a török irodalommal, aminek eredményeként erősen felkeltette érdeklődését a török kultúra, majd megtanulta a nyelvet is. Különböző tudományos folyóiratokban számos tanulmányt tett közzé török források alapján a magyarok történelmi vonatkozásairól, és emellett még elsajátított vagy húsz különféle keleti tájszólást is. 1858-ban Isztambulban jelent meg első műve, a német-török és török-német szótár. 1860-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Ugyanebben az évben az MTA-nak ajándékozta a Tarih-i Üngürüsz c. középkori magyar krónika török fordítását, amelyről Budenz József írt először hosszabb összefoglalót, „igen becses irodalmi emléknek” nevezve a művet. Vámbéry Ármin Kőrösi Csoma Sándorhoz és másokhoz hasonlóan Ázsiában vélte fellelhetni a magyarok eredetét.
A török faj ethnologiai és ethnographiai tekintetben. Írta: Vámbéry Ármin.
Az előlapon a szerző, Vámbéry Ármin tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Dr. Török Aurél tanár úrnak collegialis tisztelettel és nagyrabecsüléssel Vámbéry Ármin. Bpest, 11./12. 85.".
A dedikáció címzettje, Török Aurél (Pozsony, 1842. február 13. – Genf, 1912. szeptember 1.) orvos, egyetemi rendes tanár és rektor, magyar királyi udvari tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Őt tekintik a magyar antropológia megalapítójának. Bécsben végzett orvosi tanulmányokat, utána a pesti egyetem élettani tanszékénél lett tanársegéd. 1869-től Kolozsváron tevékenykedett, először mint az orvos-sebészi akadémián az elméleti orvostan rendes tanára, majd mint az élettan nyilvános rendes tanára. 1881-ben pedig kinevezték budapesti egyetem, akkor megalapított Anthropologiai Intézetének vezetőjévé.
Fekete-fehér képekkel illusztrált, valamint szerzői előszóval, kútfők jegyzékével, bevezetéssel, szó- és tárgymutatóval, illetve részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetet. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, új előzéklapokkal, néhány megerősített lappal, hiánytalan állapotban.
A szerző, Vámbéry Ármin (Szentgyörgy, 1832-33 - Budapest, 1913). 1845-ben beiratkozott a szentgyörgyi piarista gimnáziumba, majd 1847-ben tanulmányait a soproni evangélikus líceumban folytatta. Tizenhat éves korára az anyanyelvén kívül már folyékonyan beszélt héberül, latinul, franciául és németül, miközben már tanulta az angolt, a skandináv nyelveket, az oroszt, a szerbet és más szláv nyelveket. További tanulmányait Pozsonyban, illetve Pesten a Piarista Gimnáziumban végezte, közben házitanítóként kereste meg a fenntartásához és későbbi iskoláztatásához szükséges pénzt. Közben megismerkedett a török irodalommal, aminek eredményeként erősen felkeltette érdeklődését a török kultúra, majd megtanulta a nyelvet is. Különböző tudományos folyóiratokban számos tanulmányt tett közzé török források alapján a magyarok történelmi vonatkozásairól, és emellett még elsajátított vagy húsz különféle keleti tájszólást is. 1858-ban Isztambulban jelent meg első műve, a német-török és török-német szótár. 1860-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Ugyanebben az évben az MTA-nak ajándékozta a Tarih-i Üngürüsz c. középkori magyar krónika török fordítását, amelyről Budenz József írt először hosszabb összefoglalót, „igen becses irodalmi emléknek” nevezve a művet. Vámbéry Ármin Kőrösi Csoma Sándorhoz és másokhoz hasonlóan Ázsiában vélte fellelhetni a magyarok eredetét.
Előszó
A török fajt, a mely a föld kerekségének minden népe közt még ma is a legnagyobb földrajzi elterjedéssel dicsekedhetik, a melynek fékezhetetlen vándorlási kedve és harczias szelleme Ázsia és Európa... TovábbElőszó
A török fajt, a mely a föld kerekségének minden népe közt még ma is a legnagyobb földrajzi elterjedéssel dicsekedhetik, a melynek fékezhetetlen vándorlási kedve és harczias szelleme Ázsia és Európa történetében a legjelentékenyebb változásokat idézte elő, és a mely az ó-világ népeinek keretében nem egy érdekes ethnologiai rejtélyt teremtett, az ujabbkori tudomány mindeddig még épen nem méltatta kellő figyelmére. Igaz ugyan, hogy nincs hiány egyes töredékes vázlatokban és oroszul irt, tehát nem mindenkinek számára érthető monographiákban, melyek e fajról szólnak; ujabbkori utazók és ethnographusok is különböző vidékeken érintették a török faj nagy területét és egyes törzsek erkölcsi életének nem egy vonását lerajzolták. VisszaTartalom
ElőszóKútfők jegyzéke
BEVEZETÉS
I. A törökök eredete a nemzeti hagyomány szerint 1
II. A törökök első föllépése a történelem tanusága szerint 15
III. Török régiségek, tekintettel a törökök eredetére 31
IV. A műveltségi mozzanatok bizonysága 56
V. A törökök helyzete az ural-altaji törzsben 73
VI. A török nép sorsa és vándorlása 90
I. SZIBÉRIAI TÖRÖKÖK
I. Szibériai törökök 109
II. Jakutok 178
II. KÖZÉPÁZSIAI TÖRÖKÖK
I. Nomádok és félnomádok 207
II. Kara-kirgizek 311
III. Kazak-kirgizek 338
IV. Ujgurok és keleti-turkesztániak 380
V. Özbegek 380
VI. Kara-kalpakok 449
VII. Turkománok 460
III. VOLGA-TÖRÖKÖK
I. Kazáni tatárok 503
II. A csuvasok 532
III. Baskirok 592
IV. Mescserek és tepterek 618
IV. PONTUS-VIDÉKI TÖRÖKÖK
I. Krimi tatárok 629
II. Nogaji tatárok. Kundurok. Kumükök. Karacsajok 649
V. NYUGOTI TÖRÖKÖK
I. Iráni törökök vagy azerbajdsániak 677
II. Oszmánok 705
Szó- és tárgymutató 741 Vissza
Tétel sorszám:
210
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
120.000 Ft
Licitek száma: 35
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |