Aukciós tétel adatai
Bratislava, 1956, Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó - Slovenske Vydavatelstvo Krasnej Literatúry (Pravda, Kassa), 483 p. + [2] p., ill.; 324 p. + [2] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Fordító által dedikált példány. Svejk. Egy derék katona kalandjai a világháborúban I-II. (egységes külön kötetekben) Írta: Jaroslav Hasek. Fordította: Réz Ádám.
Az első kötet címlapján a fordító, Réz Ádám tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Both Béláéknak szeretettel Réz Ádám 1956. ápr. 11."
A dedikáció címzettje: Both Béla (Szerencs, 1910. november 21. – Budapest, 2002. február 20.) színész, rendező, a Madách Színház, majd a Nemzeti Színház igazgatója, A tanú és a Te rongyos élet c. filmekből ismert Bástya elvtárs mára már kultikussá vált karakterének megformálója.
Josef Lada fekete-fehér, szövegközti rajzaival illusztrált kötetek.
Kiadói félvászon kötésben lévő példányok foltos kötéstáblákkal, feliratozatlan, illusztrált címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban, színes, feliratos, illusztrált, nedvességtől foltos kiadói borítófedélben.
A kötet dedikálója Réz Ádám (Arad, 1926. június 4. – Budapest, 1978. szeptember 13.) műfordító, író, kritikus, szerkesztő. Angol, cseh, francia, német és román nyelvből fordított, többek közt Tolkien: A gyűrűk ura c. regényének első tizenegy fejezetét is lefordította, megteremtve ezzel a mű magyar terminológiáját. Hasek Svejkjének magyar nyelvre való átültetése egyik legmaradandóbb munkája lett, a magyar olvasóközönség java Réz 1956-os fordításában és annak újabb kiadásaiban ismerte meg a cseh író regényét.
"Kerek egy esztendeig éltem együtt Svejkkel, a derék katonával, akit magyarul kellett megszólaltatnom. Nevettető, kimerítő, élvezetes és idegtépő munka volt. [...] Svejk nem a vagányok nyelvét beszéli, hanem az „elproletarizálódott kispolgárét” (J. Fucík). [...] Ennek megfelelő nyelvréteg a magyarban nincs. A mi „elproletarizálódott kispolgárunk” valami kevert, különböző eredetű elemekből összetett zsargont beszél. Svejk azonban, úgy éreztem, nem szólalhat meg pesti nyelven. Célom az volt, hogy a derék katona magyarul is maradjon meg prágainak." – vallott fordítói munkájáról Réz Ádám az Irodalmi Ujság hasábjain (Irodalmi Ujság, 7. évf./3. sz., 1956. január 21., 7.)
Előszó
Részlet a könyvből:
Jaroslav Hasek és a Svejk
Századunk első felének cseh irodalmi alkotásai közül Jaroslav Hasek Svejk-je találta meg leghamarabb az utat a nagyvilágba. A könyv röviddel megjelenése után átütő sikert aratott. Nemcsak az író szűkebb hazájában, de mindenütt, ahová eljutott, a porbadőlt Osztrák-Magyar Monarchia minden eddiginél találóbb szatírájának tekintették, a népi humor olyanfajta megnyilatkozásának, amilyenekkel a korábbi századok nagy klasszikus mulattatói - köztük Rabelatis, Cervantes, Shakespeare vagy Gogol - ajándékozták meg az emberiséget. Svejket sokan Flandria legendás hősével, a szabadságharcos Till Ulenspiegellel rokonították. A "derék katona" alakja hamarosan él3tre kelt a színpadon is, ezrek és ezrek mulattak háborús kalandjain. A Svejk-et olvasó utókor újból és újból elszórakozhatott, kacaghatott és felháborodhatott a levitézlett osztrák vezetők ostobaságán, a k. und. k. hadvezetőség undorító bürokráciáján. És valóban, aligha akad történelmi regény, amelyben ilyen sűrítve kapnók az imperialista háború jellemrajzát, s amely a Svejk-hez fogható világossággal érzékeltetné a monarchia elnyomott népeinek antimilitarista gondolkodását.
Humoreszkjei, szatírái már régen népszerűséget szereztek Haseknek, amikor a cseh burzsoázia még mindig azon fáradozott, hogy nevét beszennyezze, művét meghamisítsa. A cseh polgárság nem szerette Haseket, mert jól látta, hogy kritikájának elé az osztrák rendszer mellett a cseh burzsoá társadalmi rend ellen is irányul.
Vissza