Ferenczy Zsigmond Jakab: Magyar irodalom és tudományosság története

Tartalom

Előszó 1
1. Bevezetés a magyar nyelv, irodalom és tudományosság történetébe 4
2. Kutfői 5
Irodalmunk előkora.
Hunn irosalom.
3. A magyarok ősei a scythák, a tudományokban nem voltak járatlanok 9
4. A hunnok már Etele alatt érzék nemzeti nyelvök határtalan becsét 11
5. A hunnok Etele holta után számtalan viszontagság közt föntarták nyelvöket 12
6. A költészet állapota a hét vezér idejében 13
7. A hunnok eredeti betüiket keletiesen használták 15
Nyelvünk I. korszaka
8. A keresztény hit fölvételével gyarapodott a nemzet tudományossága 19
9. Nevezetesb tanintézetek, és azoknak az értelmiségre befolyása 21
10. A kereszténység fölvételével divatba jött romai nyelv nem nyomta el a nemzetit; sőt ez szépen virágzott a maga körében 23
11. Mind a mellett e korszakból csak a két halottas beszédet birjuk 27
12. A két halottas beszéd megismertetése, és iratása évének meghatározása 30
13. Szerzőjök nem tót, hanem magyar ajku pap volt 32
14. E beszédek nyelvbeli sajátságai 34
15. Béla király névtelen jegyzőjének magyarsága, és boldog Margit apácza élete fontossággal birnak 35
16. E korszakban a könyveknek ritka, és drága volta 38
Nyelvünk II. korszaka
17. Noha Robert Károly magyarul nem tudott, mégis a magyar nyelv, uralkodása alatt teljes virágzásban volt 40
18. Nagy-Lajos, Mária, Zsigmond, a magyar nyelvet pártolták, s az udvarban ápolták 43
19. Albert, Ulászló, Erzsébet és László királyok előtt sem volt ismeretlen 50
20. Albert, vagy I. Ulászló alatt iratott a bécsi és müncheni codex 52
21. Bennök több figyelemre méltó nyelvbeli sajátságok tünnek föl 54
22. Hunyadi János országkormányzó magyarságát kétségbe nem vonhatni 57
23. Mátyás magyar udvarra példányul szolgált egyeseknek 58
24. Mátyás magyar udvara példányul szolgált egyeseknek 58
24. Mátyás éveiből fönmaradt nyelvemlékek és nevezetességek 60
25. II. Ulászló és II. Lajos alatt a magyar nyelv legalább a kir. udvarnál, hanyatlott. Ez idétti nyelvemlékek közül a góri codex, és Kinizsi Pálné imakönyve érdemel emlitést 65
26. E korszak nevezetesb tanintézetei 70
27. Mátyás budai könyvtárának keletkezése, pusztulása 72
28. A budai k. könyvtárban magyar könyveknek is kellett lenniök 75
29. Gereb László budai prépost, és a sajtó hazánkban 76
Nyelvünk III. korszaka
30. I. Ferdinánd, és uralkodása alatt a magyar nyelv divata 78
31. Nyelvünk állapota a XVII. és XVIII. században 80
32. Nyelvünk virágzásának főbb akadályai 81
33. Tanintézeteink hanyatlása. A jezuiták letelepitése; a magyar k. egyetem 83
34. A nemzetiség ébredésével terjed a nemzeti nyelv 86
35. A magyarságnak nyomai Erdélyben és Horvátországban 87
36. A XVI. században többen magyritották a sz.- irást 8
37. E századból egyéb jeles vallási műveket is birunk 91
38. E század nyelvészei, szótár- és történetirói 93
39. A XVII. század kitünőbb irói 97
40. E század alaposb nyelvészei. Apáczai Csere János bölcsész 102
41. A XVIII. században a tudományok majdnem minden ágában mutathatunk derék irókat 103
42. A XVI. század rimes verselői: Tinódi Sebestyén; gr. Balassa Bálint; Rimai János stb. 108
43. A XVII. század költői közül kitüntek; gr. Zrinyi Miklós; b. Liszti László; Berniczky Péter; gr. Koháry István; Gyöngyösi István; b. Amade László stb 114
Nyelvünk IV. korszaka
45. A XVIII. század közepén fogyni kezdett a nemzeti nyelv szeretete, s becsülése 118
46. II. József császár intézkedései fölébreszték a nemzetet legdrágább kincse védelmére 119
47. 1790 óta nemzeti nyelvünk emelkedni kezdett; fejlődését azonban a háborus idő akadályozták 125
48. Az 1830-diki országgyülés törvényes határozatai 124
50. Az 1843-diki országgyülés lelkesedése szép eredményt szül 126
51. 1847-ben Nov. 12-én V. Ferdinand királyi trónjáról magyarul szól a magyarokhoz 128
52. E korszak jelesb nyelvtudósai: Révai Miklós, Verseghy Ferencz, Kazinczy, Guzmics, Beregszászi Nagy Pál, gr. Teleki László, Sajnovics, Baróti Szabó Dávid, Szeder stb 129
53. Nyelvtan- és szótár-szerzők 132
54. Nevezetesb költői e korszaknak: Faludi, gr. Haller László, b. Orczy Lőrincz, Barcsay, gr. Rádai, gr. Teleki Ádám, Bessenyei, Báróczy 135
55. Ányos, Dugonyics, Horváth Ádám, Baróti Szabó Dávid, Révai, Virág Benedek 138
56. Kazinczy, Verseghy, Dayka, Csokonai Vitéz Mihály, Kis János, Szemere Pál, Bacsányi, Tóth L., gr. Teleki Ferencz 140
57. Kisfaludy Sándor, Berzsenyi, Kisfaludy Károly, Kölcsei, Bajza, Guzmics 142
58. Garay, Császár, Erdélyi, Sujánszky, Kunoss, Tompa, Petőfi, Kerényi stb. 144
59. Fáy, Vitkovics meséivel, Szentmiklóssy epigrammáival, és gr. Gvadányi vig költeményivel tünt ki 146
60. Horváth Endre, Czuczor és Vörösmarty hősköltők 147
61. Regény-, novella- és beszélyiróink 148
62. Szinköltészet a XVI. századtól legujabb időkig 153
63. E korszak jelesb müvei 158
A) Bölcsészetiek 159
B) Nevelésiek 160
C) Történetiek 161
D) Utazásra vonatkozók 163
E) Földirást tartalmazók 164
F) Természettaniak 165
G) Mathematikaiak
H) Törvény-, jog- és statustaniak 166
64. Polgári szónoklat 169
65. Egyházi szónoklat, s erre vonatkozó jelesb müvek 170
66. Tudományos folyóiratok 174
67. Szépirodalmi lapok 177
68. Egyházi és gazdászati folyóiratok 179
69. Zsebkönyvek 180
70. Az ugy nevezett ujságok 183
71. A magyar t. társasá előkészületei 189
72. Az 1825-diki országgyülés, és gr. Széchenyi István 191
73. A magyar t. társaság czélja és foglalatosságai 193
74. A magyar t. társaság négyféle tagjai 195
75. Gyülsei 197
76. Pénztára; évkönyvei; különféle jutalmak 199
77. A Kisfaludy-Társaság állapota 200
78. Szinészet története 203
79. E korszáakban fönálló főbb tanintézetek, u. m. a győri, kassai, nagyváradi és pozsonyi k. akademiák 210
80. Az egri, pécsi, temesvári, szombathelyi, nagyszombati, székesfejérvári stb. nyilvános lyceumok; s néhány szó a convictusokról 214 Vissza