Rigler Gusztáv, Dr.: Erdély nevesebb fürdői 1902-ben
Tanulmány/A Közegészségügyi Kalauz különlenyomata
Országos Közegészségi Egyesület
(Budapest)
,
Könyvkötői félvászon kötés , 307 oldal
Könyvkötői félvászon kötés , 307 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-09-25 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1903, Országos Közegészségi Egyesület Kolozsvárvidéki Osztálya (Hornyánszky V. Cs. és Kir. Udvari Könyvnyomdája), 307 p. + [1] p. + [32] t.: ill. + 1 térk.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Erdély nevesebb fürdői 1902-ben. Tanulmány. Írták: Gróf Béldi Ákos főispán, osztályelnök, Dr. Filep Gyula, egy. tanársegéd; Dr. Genersich Gusztáv, egyet. magántanár; Dr. Jakabházy Zsigmond egy. magántanár; Dr. Rigler Gusztáv, egyet. ny. r. tanár; Dr. Sárkány Lajos ev. ref. főgymn. tanár; Dr. Szádeczky Gyula, egyt. ny. r. tanár. Sajtó alá rendezte: Dr. Rigler Gusztáv, egyet. ny. r. tanár, osztálytitkár.
A Közegészségügyi Kalauz különlenyomata. Harminc fekete-fehér, feliratos képtáblával, két kihajtható táblán három táblázattal és Magyarország erdélyi részének vázlatos geológiai, fekete-fehér, kihajtható térképével (A Magyarhoni Geológiai Társulat 1896-ban kiadott térképének felhasználásával) illusztrált, valamint gróf Béldi Ákos előszavával, Dr. Rigler Gusztáv bevezetésével, helyreigazítással és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A fénynyomatú műmellékletek Divald K. Műintézetében gyártották. A felvételeket készítették Dunky fivérek cs. és kir. udv. fényképészek. A könyvet nyomtatta Hornyánszky V. Cs. és Kir. Udvari Könyvnyomdája.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, mintás címfedéllel és hátlappal, feliratozatlan könyvgerinccel, színes előzéklapokkal, néhány foltos lappal, hiánytalan, átlagos állapotban.
Ritka!
A szerkesztő, Dr. Rigler Gusztáv (Dunamocs, 1868. november 4. – Budapest, 1930. augusztus 20) orvos, higiénikus, egyetemi tanár. Az egyetem befejezése után a budapesti közegészségtani intézetben lett tanársegéd. 1899-től a kolozsvári egyetemen, utána a szegedi egyetemen, majd a budapesti egyetemen tevékenykedett, mint nyilvános rendes tanár. Számos közegészségtani tankönyvet és gyakorlati könyvet írt. Kutatása a higiéné minden területére kiterjedt (bakterológia, szerológia, járványtan). Vizsgálta a talaj- és vízhigiénét, az alföldi ártézi kutak vizét. Számos tudományos tisztséget és társasági tagságot vállalt annak érdekében, hogy a higiénével kapcsolatos tevékenységét hatékonyabbá tegye.
"...A kiváló gonddal összeállított könyv külön fejezetekben foglalkozik Erdély nevesebb fürdőinek történetével és fejlődésével, ásványvizeinek általános genealógiájával; az ásványvizek hatásával; az ásványvizekkel és azok kezelésével; az éghajlattal és időjárással, a gyógyítás módjaival, eszközeivel és eredményeivel az erdélyi fürdőkben; a lakásviszonyokkal; végül a fürdők anyagi viszonyaival...." - írta a műről a Hazánk c. lap (1903. május 23./10. évfolyam/121. szám).
A Közegészségügyi Kalauz különlenyomata. Harminc fekete-fehér, feliratos képtáblával, két kihajtható táblán három táblázattal és Magyarország erdélyi részének vázlatos geológiai, fekete-fehér, kihajtható térképével (A Magyarhoni Geológiai Társulat 1896-ban kiadott térképének felhasználásával) illusztrált, valamint gróf Béldi Ákos előszavával, Dr. Rigler Gusztáv bevezetésével, helyreigazítással és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A fénynyomatú műmellékletek Divald K. Műintézetében gyártották. A felvételeket készítették Dunky fivérek cs. és kir. udv. fényképészek. A könyvet nyomtatta Hornyánszky V. Cs. és Kir. Udvari Könyvnyomdája.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, mintás címfedéllel és hátlappal, feliratozatlan könyvgerinccel, színes előzéklapokkal, néhány foltos lappal, hiánytalan, átlagos állapotban.
Ritka!
A szerkesztő, Dr. Rigler Gusztáv (Dunamocs, 1868. november 4. – Budapest, 1930. augusztus 20) orvos, higiénikus, egyetemi tanár. Az egyetem befejezése után a budapesti közegészségtani intézetben lett tanársegéd. 1899-től a kolozsvári egyetemen, utána a szegedi egyetemen, majd a budapesti egyetemen tevékenykedett, mint nyilvános rendes tanár. Számos közegészségtani tankönyvet és gyakorlati könyvet írt. Kutatása a higiéné minden területére kiterjedt (bakterológia, szerológia, járványtan). Vizsgálta a talaj- és vízhigiénét, az alföldi ártézi kutak vizét. Számos tudományos tisztséget és társasági tagságot vállalt annak érdekében, hogy a higiénével kapcsolatos tevékenységét hatékonyabbá tegye.
"...A kiváló gonddal összeállított könyv külön fejezetekben foglalkozik Erdély nevesebb fürdőinek történetével és fejlődésével, ásványvizeinek általános genealógiájával; az ásványvizek hatásával; az ásványvizekkel és azok kezelésével; az éghajlattal és időjárással, a gyógyítás módjaival, eszközeivel és eredményeivel az erdélyi fürdőkben; a lakásviszonyokkal; végül a fürdők anyagi viszonyaival...." - írta a műről a Hazánk c. lap (1903. május 23./10. évfolyam/121. szám).
Előszó
Erdély természeti erőkben és szépségekben csodásan megáldott földjének hirét régóta ismeri a művelt világ. Népének ma is hamisítatlan és eredeti szokásairól, nem közönséges gondolkozás módjáról... TovábbElőszó
Erdély természeti erőkben és szépségekben csodásan megáldott földjének hirét régóta ismeri a művelt világ. Népének ma is hamisítatlan és eredeti szokásairól, nem közönséges gondolkozás módjáról műveket írtak. A fejedelmek korában itt volt az ország, - sőt Európa egy részének középpontja, a tanújéül annak, hogy Erdély népe érett a politikai misszióra is. Sokféle nyelvű és fajú népessége között a politikailag és nemzetgazdaságilag is legbecsesebbnek: a székelynek eddig soha nem tapasztalt viselkedése megdöbbentette politikusainkat. A kivándorlás hallatlan fokozódása, az elszegényedésnek, a megélni nem tudásnak ez a csalhatatlan jelezője reá terelte a figyelmet az erdélyi magyarságra. Komoly napilapok, az ország ügyét irányító politikusok kezdették mind erőteljesebben hangoztatni a mentés munkájának szükségességét. VisszaTartalom
I. Előszó 3II. Bevezetés 6
III. Erdély nevesebb fürdőinek története és fejlődése 10
IV. Erdély nevezetesebb ásványvizeinek általános geologiája 45
V. Az ásványvizek hatásáról 67
VI. Az ásványvizekről és azok kezeléséről 135
VII. Éghajlat és időjárás 174
VIII. A gyógyítás módja, eszközei és eredményei az erdélyi fürdőkben 180
IX. A lakásviszonyokról 257
X. A fürdők anyagi viszonyai 291 Vissza
Tétel sorszám:
346
Kikiáltási ár:
9.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
11.000 Ft
Licitek száma: 7
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |