Győry Tibor, nádudvari/Grósz Emil: Az orvostudományi kar töténete (dedikált példány)/A budapesti egyetem orvostudományi karának története
Különlenyomat a Budapesti Szemle 1937. évi ápr. füzetéből
Pázmány Péter Tudományegyetem
(Budapest)
,
Korabeli egészvászon kötés , 850 oldal
Korabeli egészvászon kötés , 850 oldal
| Sorozatcím: | A Királyi Magyar Pázmány Péter-Tudományegyetem története |
|---|---|
| Kötetszám: | 3 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 22 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-09-25 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1936, Pázmány Péter-Tudományegyetem (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp.), XVI p. + 842 p. + [3] p. + [114]-121 p. + [14] t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. A Királyi Magyar Pázmány Péter-Tudományegyetem története. III. kötet.
Az Orvostudományi Kar története 1770-1935. Írta: Nádudvari Győry Tibor.
A címlapon a szerző, Győry Tibor tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "K. J. kedves jó barátomnak Győry".
Az egyetem 300 éves fennállásának ünnepe alkalmából kiadja a Pázmány Péter Tudományegyetem. Tizennégy fekete-fehér, feliratos képtáblával illusztrált, valamint szerzői előszóval, részletes tartalomjegyzékkel, a képek jegyzékével, illetve betűrendes név- és tárgymutatóval kiegészített kiadás. Nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Budapesten.
Korabeli egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, korabeli előzéklapokkal, hiánytalan, jó állapotban.
Melléklet: Különlenyomat a Budapesti Szemle 1937. évi ápr. füzetéből (A budapesti egyetem orvostudományi karának története. Írta: Grósz Emil).
A szerző, nádudvari Győry Tibor (Pest, 1869. május 9. – Budapest, 1938. január 9.) orvostörténész, egészségügyi szervező, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Budapesten szerzett orvosdoktori oklevelet, majd egészségtan tanári képesítést. Kezdetben a budapesti belklinikán, majd a Rókus Kórházban dolgozott. Ezt követően az orvostörténelem magántanára, 1905-től pedig az állatorvosi főiskolán az állatorvoslás történetének előadója lett. 1919-től már a népjóléti és munkaügyi minisztériumnál tevékenykedett. Később a közegészségügyi osztály vezetőjének, utána pedig belügyi helyettes államtitkárnak nevezték ki. Ő alapította a a Népegészségügy c. szakfolyóirat. Orvostörténeti munkássága során tisztázta a 16. századi morbus hungaricus (kiütéses tífusz) és morbus brunogallicus (szifilisz) lényegét és megírta a budapesti orvosi kar hiteles történetét.
Az Orvostudományi Kar története 1770-1935. Írta: Nádudvari Győry Tibor.
A címlapon a szerző, Győry Tibor tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "K. J. kedves jó barátomnak Győry".
Az egyetem 300 éves fennállásának ünnepe alkalmából kiadja a Pázmány Péter Tudományegyetem. Tizennégy fekete-fehér, feliratos képtáblával illusztrált, valamint szerzői előszóval, részletes tartalomjegyzékkel, a képek jegyzékével, illetve betűrendes név- és tárgymutatóval kiegészített kiadás. Nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Budapesten.
Korabeli egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, korabeli előzéklapokkal, hiánytalan, jó állapotban.
Melléklet: Különlenyomat a Budapesti Szemle 1937. évi ápr. füzetéből (A budapesti egyetem orvostudományi karának története. Írta: Grósz Emil).
A szerző, nádudvari Győry Tibor (Pest, 1869. május 9. – Budapest, 1938. január 9.) orvostörténész, egészségügyi szervező, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Budapesten szerzett orvosdoktori oklevelet, majd egészségtan tanári képesítést. Kezdetben a budapesti belklinikán, majd a Rókus Kórházban dolgozott. Ezt követően az orvostörténelem magántanára, 1905-től pedig az állatorvosi főiskolán az állatorvoslás történetének előadója lett. 1919-től már a népjóléti és munkaügyi minisztériumnál tevékenykedett. Később a közegészségügyi osztály vezetőjének, utána pedig belügyi helyettes államtitkárnak nevezték ki. Ő alapította a a Népegészségügy c. szakfolyóirat. Orvostörténeti munkássága során tisztázta a 16. századi morbus hungaricus (kiütéses tífusz) és morbus brunogallicus (szifilisz) lényegét és megírta a budapesti orvosi kar hiteles történetét.
Előszó
Már az 1777. évi Ratio Educationis megalkotói is elrendelendőnek látták, hogy "az egyetem történetét keletkezésétől fogva a történelemnek valamelyik tanára, vagy a könyvtári tisztviselők... TovábbElőszó
Már az 1777. évi Ratio Educationis megalkotói is elrendelendőnek látták, hogy "az egyetem történetét keletkezésétől fogva a történelemnek valamelyik tanára, vagy a könyvtári tisztviselők összeállítsák"; XV. §.ának 9. pontja az egyetemi tanácsra bízta az erről való gondoskodást. Az egyetem 300 éves jubileumának kellett elkövetkeznie, hogy a Ratio rendelkezése teljes terjedelmében meg is valósuljon. Ám a Ratio óta eltelt idő sem mult el nehány jószándékú kísérlet és néhány érdemes alkotás nélkül. Kovachich Márton György történetírónk mint kortárs közölt adalékokat az általa szerkesztett "Merkur von Ungarn"-nak a hazai tanügyet tárgyazó 1786-87-i évfolyamaiban az orvosi kar első másfél évtizedéből. Az egyetem 200 éves fennállásának alkalmából. 1835-ben adta ki Fejér György, az egyetemi könyvtár igazgatója, "Historia Academiae Scientiae Pazmaniae archi-episcopalis ac M. theresianae regiae literaria" című, az akkor 65 éves orvosi kar rövid történetét és az addig szerepelt tanárok életrajzait is felölelő munkáját, melyeket utóbb Hőgyes Endre magyar fordításban tett közzé "Milleniumi Emlékkönyvében". VisszaTartalom
I. rész.Az orvosi kar felállítását megelőző időszak.
II. rész.
Az orvosi kar megszervezése és felállítása.
III. rész.
Az orvosi kar Nagyszombatban.
IV. rész.
Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéséig.
V. rész.
A II. Ratio Educationistól (1806) 1848 márciusáig.
VI. rész.
1848 márciusától az 1867-es kiegyezése idejéig.
VII. rész.
A kiegyezéstől a világháború kitöréséig.
VIII. rész.
A világháború és következményei.
IX. rész.
A jelen.
Képek jegyzéke.
Mária Terézia 1
Báró van Swieten Gerhard 22
A nagyszombati orvoskari ház 34
Az orvosi kar háza a Hatvani-utca és Újvilág-utca sarkán 158
Balassa János 420
A Kunewalder-féle ház 512
Markusovszky Lajos 598
Báró Korányi Frigyes 632
Tauffer Vilmos 640
Fodor József 648
Hőgyes Endre 658
Az 1887 december 20-iki orvoskari ülés jegyzőkönyvének aláírásai 660
Tóth Lajos 664
Vissza
Tétel sorszám:
159
Kikiáltási ár:
15.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
19.000 Ft
Licitek száma: 5
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |