Rákosi Mátyás/Sztálin, Joszif Visszarionovics: A leninizmus kérdései (Rákosi Mátyás által aláírt példány)
Idegennyelvű Irodalmi Kiadó
(Moszkva)
,
Kiadói egészvászon kötés , 640 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 640 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-02-20 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Moszkva, 1945, Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, 640 p. + [1] t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Rákosi Mátyás által aláírt példány. A leninizmus kérdései. Írta: Joszif Visszarionovics Sztálin.
Az előzéklapon Rákosi Mátyás politikus tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
"A jelen magyar kiadás "A leninizmus kérdései" legutóbbi (tizenegyedik) orosz kiadása szerint jelenik meg, amelyet a Politikai Irodalom Állami Kiadója bocsátott közre. A magyar fordítást újból összehasonlítottuk az orosz eredetivel". Egy fekete-fehér Sztálint ábrázoló portréval illusztrált, valamint kiadói előszóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos, kopott címfedéllel és könyvgerinccel, kötészetileg belülről, megerősített kivitelben, néhol foltos, ceruzával és tollal készített aláhúzásokkal és jelölésekkel ellátott belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötetet aláírta Rákosi Mátyás (Ada, 1892. március 9. – Gorkij, 1971. február 5.) politikus. 1945 és 56 között a Magyar Kommunista Párt, illetve a Magyar Dolgozók Pártja fő-, majd első titkára, 1952–53-ban a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke volt. A szegedi főreáliskolában érettségizett. 1910-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, tagja volt az antimilitarista Galilei Körnek, később a Kommunisták Magyarországi Pártjának is. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején helyettes kereskedelmi népbiztosként, majd a szociális termelés népbiztosaként tevékenykedett. A kommün alatti tevékenységéért elítélték, a szegedi Csillag Börtönbe került. 1940. október 30-án államközi megállapodás értelmében a Szovjetunióba távozhatott, ahol a munkásmozgalom hőseként fogadták. 1945-ben hazatért, és az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja volt. A Magyar Dolgozók Pártja főtitkáraként az 1948-ra kiépülő, szovjet típusú, kommunista rendszer első számú vezetője lett. A nevével fémjelzett korszakban az emberi jogok súlyos sérelmet szenvedtek. A Rákosi-rendszerben hozzávetőleg 300 ezer embert telepítettek ki és internáltak korábbi lakhelyéről; sokakat koncepciós perekben ítéltek el. Sztálin halála (1953.) után Rákosi pozíciója is meggyengült. Kormányfői posztjáról Nagy Imre javára le kellett mondania, majd a Központi Vezetőség június végi ülésén önkritikára kényszerült. Az SZKP XX. kongresszusa után, 1956. július 18-án szovjet nyomásra az MDP Központi Vezetősége első titkári tisztségéből eltávolította, ekkor a Szovjetunióba távozott.
Az előzéklapon Rákosi Mátyás politikus tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
"A jelen magyar kiadás "A leninizmus kérdései" legutóbbi (tizenegyedik) orosz kiadása szerint jelenik meg, amelyet a Politikai Irodalom Állami Kiadója bocsátott közre. A magyar fordítást újból összehasonlítottuk az orosz eredetivel". Egy fekete-fehér Sztálint ábrázoló portréval illusztrált, valamint kiadói előszóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos, kopott címfedéllel és könyvgerinccel, kötészetileg belülről, megerősített kivitelben, néhol foltos, ceruzával és tollal készített aláhúzásokkal és jelölésekkel ellátott belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötetet aláírta Rákosi Mátyás (Ada, 1892. március 9. – Gorkij, 1971. február 5.) politikus. 1945 és 56 között a Magyar Kommunista Párt, illetve a Magyar Dolgozók Pártja fő-, majd első titkára, 1952–53-ban a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke volt. A szegedi főreáliskolában érettségizett. 1910-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, tagja volt az antimilitarista Galilei Körnek, később a Kommunisták Magyarországi Pártjának is. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején helyettes kereskedelmi népbiztosként, majd a szociális termelés népbiztosaként tevékenykedett. A kommün alatti tevékenységéért elítélték, a szegedi Csillag Börtönbe került. 1940. október 30-án államközi megállapodás értelmében a Szovjetunióba távozhatott, ahol a munkásmozgalom hőseként fogadták. 1945-ben hazatért, és az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja volt. A Magyar Dolgozók Pártja főtitkáraként az 1948-ra kiépülő, szovjet típusú, kommunista rendszer első számú vezetője lett. A nevével fémjelzett korszakban az emberi jogok súlyos sérelmet szenvedtek. A Rákosi-rendszerben hozzávetőleg 300 ezer embert telepítettek ki és internáltak korábbi lakhelyéről; sokakat koncepciós perekben ítéltek el. Sztálin halála (1953.) után Rákosi pozíciója is meggyengült. Kormányfői posztjáról Nagy Imre javára le kellett mondania, majd a Központi Vezetőség június végi ülésén önkritikára kényszerült. Az SZKP XX. kongresszusa után, 1956. július 18-án szovjet nyomásra az MDP Központi Vezetősége első titkári tisztségéből eltávolította, ekkor a Szovjetunióba távozott.
Előszó
A „Leninizmus kérdéseidnek jelen, tizenegyedik kiadása a tizediktől abban különbözik, hogy a jelen kiadáshoz az alábbi, többé-kevésbé aktuális jelentőségű uj munkákat csatoltuk: 1. „Beszéd a... TovábbElőszó
A „Leninizmus kérdéseidnek jelen, tizenegyedik kiadása a tizediktől abban különbözik, hogy a jelen kiadáshoz az alábbi, többé-kevésbé aktuális jelentőségű uj munkákat csatoltuk: 1. „Beszéd a Kreml-palotában, a Vörös Hadsereg katonai akadémiájának évzáró ünnepélyén" (1935 május 4); 2. „Beszéd a Sztachánov-munkások első szovjetuniói értekezletén" (1935 november 17); 3. „A Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetségének Alkotmánytervezetéről" (Előadás a Szovjetek VIII. Rendkivüli össz-Szövetségi Kongresszusán, 1936 november 25-én); 4. „A dialektikus és történelmi materializmusról" (e munkát Sztálin elvtárs a Szovjetunió Kommunista [bolsevik] Pártja történetének rövid tanfolyama számára irta 1938 szeptemberében) és 5. „Beszámoló a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának munkájáról a XVIII. pártkongresszuson" (1939 március 10). Hogy a könyv régebbi terjedelmét megőrizzük, a „Leninizmus kérdései" jelen kiadásába nem vettük fel a tizedik kiadásban megjelent következő munkákat: „Beszélgetés az első amerikai munkásküldöttséggel", „A Központi Bizottság beszámoló referátuma a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XVI. pártkongresszusán", „Beszélgetés G. D. Wells angol iróval". E változtatásokat a szerzővel egyetértésben eszközöltük. A Politikai Irodalom Állami Kiadója VisszaTartalom
| A kiadó előszava | 5 |
| A leninizmus alapjairól (A Szverdlov-egyetemen 1924 április elején tartott előadások) | 9 |
| A leninizmus történelmi gyökerei | 11 |
| A módszer | 16 |
| Az elmélet | 22 |
| A proletariátus diktatúrája | 35 |
| A parasztkérdés | 44 |
| A nemzeti kérdés | 54 |
| Stratégia és taktika | 62 |
| A párt | 75 |
| A munka-stílus | 86 |
| Az októberi forradalom és az orosz kommunisták taktikája (Előszó az "Útban Október felé" című könyvhöz) | 88 |
| Az Októberi Forradalom külső és belső körülményei | 88 |
| Az Októberi Forradalom két sajátossága, vagy Október, és Trockij elmélete a permanens forradalomról | 90 |
| A bolsevik taktika néhány sajátossága az Októbert előkészítő időszakban | 102 |
| Az Októberi Forradalom, mint a világforradalom kezdete és előfeltétele | 112 |
| A leninizmus kérdéseihez | 117 |
| A leninizmus meghatározása | 117 |
| A leninizmus lényege | 119 |
| A "permanens" forradalom kérdése | 120 |
| Proletárforradalom és proletárdiktatúra | 122 |
| A párt és a munkásosztály a proletárdiktatúra rendszerében | 129 |
| A szocializmus győzelme egy országban | 147 |
| Küzdelem a szocialist építés győzelméért | 157 |
| A párt három fő jelszava a parasztkérdésben (Válasz Jan-Szkij elvtársnak) | 167 |
| A proletáriátus és a szegényparasztság diktatúrájának jelszava október előkészítése időszakában (Válasz Pokrovszkij elvtársnak) | 177 |
| Az októberi forradalom nemzetközi jellege (Október tizedik évfordulójára) | 186 |
| A gabonafronton (A Vörös Tanárképző Intézet, a Kommunista Akadémia és a Szverdlov-egyetem hallgatóival 1928 május 28-án folyatott beszélgetésből) | 194 |
| Lenin és a középparaszttal való szövetség kérdése (Válasz Sz. elvtársnak) | 205 |
| A jobboldali veszély a Szovjetunió kommunista (bolsevik) pártjában (Beszéd a Moszkvai Pártbizottság és a Moszkvai Ellenőrző Bizottság 1928 október 19-i teljes ülésén) | 215 |
| A jobboldali elhajlás a Szovjetunió kommunista (bolsevik) pártjában (A SzK(b)P Központi Bizottságának teljes ülésén 1929 áprilisában mondott beszédéből) | 227 |
| Az osztályeltolódások és nézeteltéréseink | 227 |
| Nézeteltérések a Kommunista Internacionálé vonalán | 233 |
| Nézeteltérések a belpolitika terén | 238 |
| A jobboldali elhajlás elleni harcról | 276 |
| A nagy fordulat éve (Az Októberi Forradalom XII. évfordulójára) | 278 |
| A munka termelékenysége területén | 279 |
| Az ipar kiépítése terén | 280 |
| A mezőgazdaság kiépítése terén | 282 |
| Összefoglalás | 289 |
| A Szovjetunió agrárpolitikájának kérdéseihez (Beszéd a marxista agrár-szakemberek konferenciáján 1929 december 27-én) | 290 |
| Az "egyensúly" elmélete | 291 |
| A szocialista építés "automatizmusának" elmélete | 293 |
| A kisparaszti gazdaság "stabilitásának" elmélete | 295 |
| A város és a falu | 299 |
| A kolhózok természetről | 302 |
| Az osztályeltolódások és a fordulat a párt politkájában | 305 |
| Következtetések | 308 |
| A kulákság mint osztály felszámolásának politikájáról | 310 |
| Akiknek a siker fejükbe szállt (A kolhózmozgalom kérdéseihez) | 314 |
| Válasz a kolhózparaszt elvtársaknak | 320 |
| A gazdasági vezetők feladatairól (Beszéd a szocialista ipar funkcionáriusainak első országos értekezlentén 1931 február 4-én) | 339 |
| Új helyzet - új feladatok a gazdasági építőmunkában (Beszéd a gazdasági funkcionáriusok értekezletén 1931 június 23-án) | 348 |
| A munkaerő | 349 |
| A munkabér | 350 |
| A munka megszervezése | 354 |
| A munkásosztály üzemi, műszaki értelmiségének kérdése | 357 |
| Fordulat jelei a régi üzemi műszaki értelmiségi soraiban | 360 |
| A rentabilitás elvéről | 363 |
| Új módon dolgozni, új módon vezetni | 365 |
| A bolsevizmus történetének néhány kérdéséről (Levél a "Proletarszkaja Revolúcija" c. folyóirat szerkesztőségéhez) | 368 |
| Az első ötéves terv eredményei (Beszámoló a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Párja Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának 1933 január 7-én tartott közös teljes ülésén) | 381 |
| Az ötéves terv nemzetközi jelentősége | 381 |
| Az ötéves terv fő feladata és e feladat megvalósításának útja | 387 |
| Az ötéves terv négy év alatt elért eredményei az ipar terén | 391 |
| Az ötéves terv négy év alatt elért eredményei a mezőgazdaság terén | 398 |
| Az ötéves terv négy év alatt elért eredményei a munkások és parasztok anyagi helyzetének javítása terén | 404 |
| Az ötéves terv négy év alatt elért eredményei a város és a falu közötti áruforgalom terén | 408 |
| Az ötéves terv négy év alatt elért eredményei az ellenséges osztályok maradványai elleni harc terén | 411 |
| Általános következtetések | 415 |
| A falusi munkáról (Beszéd a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának 1933 január 11-i közös teljes ülésén) | 418 |
| Beszéd az élmunkás kolhózparasztok első Szovjetuniói kongresszusán (1933 február 19) | 431 |
| A kolhózok útja - az egyedüli helyes út | 431 |
| Legközelebbi feladatunk - jómódúvá tenni valamennyi kolhózparasztot | 437 |
| Egyes megjegyzések | 440 |
| Beszámoló a párt XVII. kongresszusán a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának munkájáról (1934 január 26) | 445 |
| A világkapitalizmus egyre tartó válsága és a Szovjetunió külpolitikai helyzete | 445 |
| A közgazdaság további föllendülése és a Szovjetuni belső helyzete | 461 |
| A párt | 489 |
| Beszéd a Kreml-Palotában a Vörös Hadsereg Katonai Akadémiájának évzáró ünnepélyén (1985 május 4) | 512 |
| Beszéd a sztahanovisták első szovjetuniói tanácskozásán (1935 november 17) | 518 |
| A Sztáhanov-mozgalom jelentősége | 518 |
| A Sztahánov-mozgalom gyökerei | 522 |
| Új emberek - új technikai normák | 526 |
| Legközelebbi feladataink | 529 |
| Néhány szó | 531 |
| A szovjet szocialista köztársaságok szövetségének alkotmánytervezetéről (Előadói jelentés a szovjetek VIII., rendkívüli Össz-szövetségi kongresszusán, 1936 november 25-én) | 532 |
| Az Alkotmányelőkészítő Bizottság megalakulása és feladatai | 532 |
| Változások a Szovjetunió életében az 1924-től 1936-ig terjedő időszakban | 533 |
| Az Alkotmánytervezet fő sajátosságai | 539 |
| Az alkotmánytervezet burzsoá bírálata | 543 |
| Módosítások és kiegészítések az alkotmánytervezethez | 550 |
| A Szovjetunió új alkotmányának jelentősége | 559 |
| A dialektikus és a történeli materializmusról (1938 szeptember) | 561 |
| Beszámoló a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának munkájáról a XVIII. Pártkongresszuson (1939 március 10) | 589 |
| A Szovjetunió nemzetközi helyzete | 589 |
| A Szovjetunió belső helyzete | 600 |
| A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának további megerősödése | 617 |
Tétel sorszám:
169
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
201.100 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |