Előszó
A tarot egyetemes archeatípusai, ősmintái, mint például a bolond, a mágus, a papnő és a király - a világon minden nép mitológiájában megtalálhatók. Ugyanakkor, hasonlóan a kultúra minden más...
Tovább
Előszó
A tarot egyetemes archeatípusai, ősmintái, mint például a bolond, a mágus, a papnő és a király - a világon minden nép mitológiájában megtalálhatók. Ugyanakkor, hasonlóan a kultúra minden más hiteles termékéhez, minden egyes tarot kártyát is úgy terveznek és értelmeznek, hogy az tükrözze az azt megalkotó művész vagy filozófus esztétikai elveit és meggyőződését. Azért "működhet" valakinek, mert rezonál a kártyában rejlő műalkotásra és filozófiára. A művészetnek és a filozófiának ez a házassága különbözteti meg a tarot-t a többi ezoterikus vagy úgynevezett "okkult" rendszertől. Éppen úgy, mint a művészet és a filozófia, a tarot egy bizonyos rendszere az emberiség történelmének egy-egy korszakát tükrözi vissza.
Mi nem annyira emberek vagyunk, akiknek spirituális tapasztalásaink vannak, mint inkább spirituális lények, akik megélik az emberi létet. A tarot pedig egy olyan nyelv, amelyik a lélek szellemi útjának ad kifejeződést a kifejezetten emberi lét birodalmában. A tarot mélyén rejlő "igazi" ezoterikus funkció nem a jóslásban rejlik, hanem abban a rejtélyes és páratlan képességében, amellyel feltérképezi azt az életet, amelyet éppen akkor élünk. Ily módon a tarot olyan, mint egy tükrökkel körülvett csarnok, amelyben visszatükröződnek életeink különböző időszakai. Az emberi kultúra kialakulását tárja fel átalakulásának és fejlődésének különböző szakaszaiban. Függetlenül attól, hogy valaki a saját "személyes tarot-jának" a mikrokultúráját tervezi meg, vagy a hagyományos egyiptomi pantheon makrokultúráját, minden egyes tarot kártya a személyes és a kollektív történelem csúcspillanatait tükrözi vissza.
Vissza