Kovacsics József: Magyarország történeti demográfiája

Tartalom

Kovacsics József: Bevezetés a történeti demográfia forrásainak tanulmányozásába 3
1. A történeti demográfiai kutatások célja és jelentősége 3
2. Az adóösszeírások értéke a történeti demográfiai kutatások szempontjából 4
3. Az egyházi jellegű népösszeírások és népmozgalmi statisztikák 7
4. Az 1784/87. évi népszámlálás és a XIX. század első felének népösszeírásai 9
5. A hivatalos magyar népszámlálások (1869-1960) 15
Györffy György: Magyarország népessége a honfoglalástól a XIV. sz. közepéig 45
1. A honfoglaláskori népesség és népsűrűség. A népgyarapodás a XI-XII. században 45
2. Magyarország népessége a tatárjárástól a XIV. század közepéig 53
Szabó István: Magyarország népessége az 1330-as és az 1526-os évek között 63
1. Népesedéskorlátozó tényezők 63
2. Az ország 1494-1495. évi portaszáma 68
3. Telekátlag, a telkes jobbágyok háztartásainak száma 72
4. A zsellérek 79
5. A földesúri cselédek és szolgák 84
6. Birtokos és birtoktalan nemesek 88
7. A háztartások átlagos népessége 91
8. Székelyek, szászok, jászkunok, városok 94
9. Az ország népessége a XV-XVI. század fordulóján 97
Bakács István: A török hódoltság korának népessége 115
1. A népesség pusztulása és a betelepülések 115
2. Az ország népességének kiszámításához felhasználható forrásanyag 119
3. A népesség kiszámításának módja 122
4. A Habsburg uralom alatt álló országrész jobbágynépessége 124
5. Nemesség, városi lakosság, uradalmi alkalmazottak 130
6. A török uralom alatt álló terület népessége 132
7. Erdély és a Partium népessége 135
8. Összefoglalás 138
Pápai Béla: Magyarország népe a feudalizmus megerősödése és bomlása idején (1711-1867)
Bevezetés 143
I. A társadalmi-gazdasági viszonyok alakulásának fővonala 145
II. A XVIII. század népesedési viszonyai 147
1. Magyarország népe a török hódoltság után 147
2. A népesség tömörülése, a települési rendszer 1720-ban 151
3. A föld művelés alá vételének fejlődése, az adózó nép rétegződése (1720-1775) 154
4. Magyarország népessége és a települések hálózata II. József korában 158
5. Népsűrűség a XVIII. század végén 166
III. Magyarország népesedése a kapitalizmusba való átmenet és az önkényuralom idején
1. A lélekszám és a népsűrűség alakulása 170
2. A népességnemek szerinti megoszlása és életkor szerinti struktúrája 182
3. Család, háztartás, ház 193
4. Haladás a városiasodás felé 198
5. Paraszti rétegződés, társadalmi tagozódás a feudalizmus válsága és bomlása idején 201
Tbirring Lajos: Magyarország népessége 1869-1949 között 221
Bevezetés 221
I. A népesség nagysága és fejlődése 222
1. Lélekszám és tényleges népszaporodás 222
2. A népszaporulat forrásai 229
3. Nemzetközi összehasonlítások. További megjegyzések a népfejlődés kérdéséhez 242
II. A népesség fejlődése térbeli (területi, települési, tömörülési) tekintetben 249
1. A népesség területi megoszlás (országrészek, megyék, járások szerint) 249
2. Város és vidék 256
3. Belső vándorlások és térbeli népességfejlődés; a születési hely statisztikája 265
4. Bel- és külterületi adatok 268
5. Népsűrűség 271
II. A népesség összetételének módosulásai 273
1. Nemek és életkor 274
2. Családi állapot, családnagyság, gyermekszám 292
3. Anyanyelv (nemzetiség), nyelvtudás, vallás 300
4. Műveltség (írni-olvasni tudás és iskolai végzettség) 309
5. Keresők és eltartottak. A népesség megoszlása foglalkozási ágak szerint 314
6. Foglalkozási viszony, osztálytagozódás 339
7. Foglalkozás-demográfiai és egyéb összefoglaló adatok. Befejező megjegyzések 347
Válogatott történeti demográfiai bibliográfia 389
Történeti demográfiai bibliográfia 407
Orosz nyelvű összefoglaló 413
Angol nyelvű összefoglaló 426 Vissza