Blaha Lujza/Verő György: Blaha Lujza és a Népszínház (Blaha Lujza által dedikált képeslap melléklettel ellátott példány)
Budapest színi életében
Franklin-Társulat
(Budapest)
Kiadói egészvászon díszkötés , 328 oldal
Kiadói egészvászon díszkötés , 328 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 26 cm x 19 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2021-06-06 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1926], Franklin-Társulat kiadása (Franklin Nyomda, Bp.), 328 p., ill. + 1 mell.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Blaha Lujza által dedikált képeslap melléklettel ellátott példány.
A kötetben megőrzött korabeli, fekete-fehér képes, Strelisky/Budapest.0119/2 számjelzéses, osztott hátlappal rendelkező levelezőlapon Blaha Lujza tollal beírt dedikációja olvasható:
"A Helyre asszony" szíves üdvözletét küldi. Tulajdon Képem igazi neve Blaha Lujza".
Címzés: "Pázmán Lovagom édes kis feleségének."
Blaha Lujza (született Reindl Ludovika) (Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. A tizenkilencedik század közepétől a huszadik század első negyedéig tartó, hosszú életének szinte minden perce a magyar színpadé volt. Ami a magyar nemzeti költészetben Petőfi, az a magyar színpadi művészetben Blaháné. Haynald Lajos, a tudós lelkű bíborosérsek a következőket írta Liszt Ferencnek címzett egyik levelében: "Blahánéról pedig, kiről leveledben említést tettél, elég legyen, ha annyit mondok, hogy soha művész vagy művelt ember nem volt, kinek minden szavában annyi magyarság, zamatosság nyilatkozék meg, mint őbenne."
Első kiadás. Blaha Lujza és a Népszínház Budapest színi életében. Írta: Verő György.
Blaha Lujza fekete-fehér, egész oldalas címlapfotójával és szövegközti, fekete-fehér, aláírt fotókkal illusztrált, valamint Rákosi Jenő előszavával kiegészített kötet.
Kiadói egészvászon díszkötésben lévő példány aranyozott feliratozású, díszkeretes, Blaha Lujza dombornyomott, aranyozott képével illusztrált címfedéllel, aranyozott feliratos, gazdagon díszített könyvgerinccel, színes, mintás kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője, Verő György /szül. Hauer Hugó/ (Igal, 1857. március 31. – Budapest, 1941. március 12.) magyar zeneszerző, színműíró, rendező, színháztörténeti író. A gimnáziumot Kalocsán, a jogot Pécsett végezte. A zenei tanulmányait a szülői házban kezdte, majd Kalocsán folytatta. Szegedi színész, miskolci karmester, a budapesti Népszínház rendezője. 1892-ben a fővárosba költözik és kizárólag irodalmi munkásságának él. Megírja a "Blaha Lujza és a Népszínház" c. nagy sikerű kötetét, ami országos szinten is elismertté tette.
A kötetben megőrzött korabeli, fekete-fehér képes, Strelisky/Budapest.0119/2 számjelzéses, osztott hátlappal rendelkező levelezőlapon Blaha Lujza tollal beírt dedikációja olvasható:
"A Helyre asszony" szíves üdvözletét küldi. Tulajdon Képem igazi neve Blaha Lujza".
Címzés: "Pázmán Lovagom édes kis feleségének."
Blaha Lujza (született Reindl Ludovika) (Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. A tizenkilencedik század közepétől a huszadik század első negyedéig tartó, hosszú életének szinte minden perce a magyar színpadé volt. Ami a magyar nemzeti költészetben Petőfi, az a magyar színpadi művészetben Blaháné. Haynald Lajos, a tudós lelkű bíborosérsek a következőket írta Liszt Ferencnek címzett egyik levelében: "Blahánéról pedig, kiről leveledben említést tettél, elég legyen, ha annyit mondok, hogy soha művész vagy művelt ember nem volt, kinek minden szavában annyi magyarság, zamatosság nyilatkozék meg, mint őbenne."
Első kiadás. Blaha Lujza és a Népszínház Budapest színi életében. Írta: Verő György.
Blaha Lujza fekete-fehér, egész oldalas címlapfotójával és szövegközti, fekete-fehér, aláírt fotókkal illusztrált, valamint Rákosi Jenő előszavával kiegészített kötet.
Kiadói egészvászon díszkötésben lévő példány aranyozott feliratozású, díszkeretes, Blaha Lujza dombornyomott, aranyozott képével illusztrált címfedéllel, aranyozott feliratos, gazdagon díszített könyvgerinccel, színes, mintás kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője, Verő György /szül. Hauer Hugó/ (Igal, 1857. március 31. – Budapest, 1941. március 12.) magyar zeneszerző, színműíró, rendező, színháztörténeti író. A gimnáziumot Kalocsán, a jogot Pécsett végezte. A zenei tanulmányait a szülői házban kezdte, majd Kalocsán folytatta. Szegedi színész, miskolci karmester, a budapesti Népszínház rendezője. 1892-ben a fővárosba költözik és kizárólag irodalmi munkásságának él. Megírja a "Blaha Lujza és a Népszínház" c. nagy sikerű kötetét, ami országos szinten is elismertté tette.
Előszó
1925 október 15-én telt be kerek ötven esztendeje, hogy a Népszínház fölépült és megnyitotta kapuit a fővárosi közönség előtt. Verő György jeles írótársunk, aki mint színműíró is és mint zeneszerző... TovábbElőszó
1925 október 15-én telt be kerek ötven esztendeje, hogy a Népszínház fölépült és megnyitotta kapuit a fővárosi közönség előtt. Verő György jeles írótársunk, aki mint színműíró is és mint zeneszerző is, annak idején részese volt a Népszínház dicsőséges napjainak, ez alkalomra megírta jelen könyvét a Népszínház történetéről. Amikor azonban ezt a könyvet írta, akkor még élt az a tüneményes asszony, akinek dicsősége össze van forrva a Népszínház emlékével. Míg azonban e könyv sajtó alatt volt, meghalt Blaháné s most már, mint a Népszínház, ő is csak árnyék és emlék és mult. Erről szépen beszámol a könyv szerzője külön fejezetekkel. Én itt a könyvről beszélek csak. Mert ez a munka nagyon fényesen kiemelkedik a szokásos alkalmi művek sorából, fenntartás nélkül joggal mondhatjuk a fővárosi magyar, sőt az országos színészet monografiájának. A könyv gazdag tartalma, a szerzőnek megírására való kétségtelen hivatása és illetékessége, írói készsége, a színházak, a színészet, a szíműírás érdekeivel szoros kapcsolatban lefolyt élete, tárgyának ismerete és rajongó szeretete, tapasztalatainak gazdag tárháza, mind tiltakozik az ellen, hogy könyve értékét és érdekességét korlátozza az a körülmény, hogy a Népszínház épülete ma immár nem szorosabban vett eredeti hivatását szolgálja. Ennek a színháznak a főváros kultúrai életében, nemzeti érzésének felgyújtásában, magyarosságában oly korszakos szerepe volt, hogy ha soha sem is találna (quod Deus avertat) - eredeti rendeltetése értelmében feltámadni, hatása, szolgálata e nemzet éltéből soha ki nem lesz törülhető. Azok az érdemes férfiak, akik munkája varázsolta elő úgyszólván semmiből ezt a gyönyörű intézményt, mind nagy szerepet játsztak vagy a főváros, vagy az ország, némelyik mind a kettőnek a dolgában, de életük nagy cselekedetének tartom, hogy a Népszínházat létrehozták. Ezek - egy népgyűlés megbízásából - nyervén a mandátumukat: Steiger Gyula, Lipthay Béla báró, Tavaszy András, Podmaniczky Frigyes, akik a költségeket előtermetették, az építést vezették, igazgatót állítottak az élére, a felügyeletet gyakorolták rajta, amíg át nem adták a fővárosnak. Vissza
Tétel sorszám:
019
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
120.000 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |