Lezárt aukciók


Braudel, Fernand: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában I-III.

Szerző
Fernand Braudel
Szerkesztő
Barabás József
Ifj. Benda Kálmán
Gellériné Lázár Márta
Horváth Ildikó
Fordító
R. Szilágyi Éva
Akadémiai Kiadó-Osiris Kiadó (Budapest) ,
Ragasztott papírkötés , 1.465 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 963-05-6974-4
Aukció vége:
2021-03-28 20:00

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

A lapélek foltosak.

Fülszöveg

Az új francia történetírói iskolát megteremtő Annales-kör vezető személyiségének, az 1985-ben elhunyt Fernand Braudelnek e klasszikussá vált munkája a XVI. század második feléről, a... Tovább

Fülszöveg

Az új francia történetírói iskolát megteremtő Annales-kör vezető személyiségének, az 1985-ben elhunyt Fernand Braudelnek e klasszikussá vált munkája a XVI. század második feléről, a Mediterráneumnak arról az időszakáról rajzol szemléletében újat teremtő átfogó képet, amikor az ókor és a középkor történetében központi helyet elfoglaló övezet utolsó nagy korszakát éli.
A mű három kötete három különböző történeti idősíkban vizsgálja e kulturális és politikai megosztottsága ellenére egységes, a nagy földrajzi felfedezések után is még legalább egy évszázadon át meghatározó jelentőségű, a földrajzi adottságokból fakadó minden nyomorúsága ellenére gazdag térséget.
Az első idősíkot, a "hosszú időtartam", a környezet, a földrajz és a kultúrák megszabta életmód szinte mozdulatlan történeti idejét tárgyalja a mű első kötete. A sík vidékek nagybirtokosainak és kiszolgáltatott parasztjainak, a hegységek szegény és állandó kirajzásra kényszerülő, de szabadabb lakóinak, a hajózásra alkalmas időszakában élénk forgalmú, télen kihalt tenger hajósainak, halászainak és kalózainak, a sivatagos vidékek nomádjainak, az óriási nyájakat terelő legelőváltó pásztoroknak, a kereskedelemből táplálkozó városoknak, e mindig éhínség fenyegette, de a nagy kereskedelmi utak csomópontjaként mégis kiváltságos térség társadalmának élete elevenedik meg benne.
Az ebben a kötetben vizsgált második idősík a nagy gazdasági és társadalmi ciklusok megszabta lassú változások ideje. A XVI. századi Földközi-tenger - a sokáig általánosan elfogadott nézetekkel szemben - ekkor még őrizte elsőbbséget a világkereskedelem, a pénz, a nemesfémek áramlásának központjaként, s a Mediterráneum két nagy kultúrája, a kereszténység és az iszlám osztozik az évszázados gazdasági, társadalmi-kulturális mozgásokban, a hosszú távú fellendülésben, majd a válságokban, az inflációban, a népesség gyors növekedését követő túlnépesedésben ,az ezzel járó nyomorúságban és eltorzult társadalmi forradalomban, a banditizmusban.
A harmadik kötet idősíkja a politika, a diplomácia, a háborúk története. II. Fülöp idején két nagyhatalom áll szemben a Mediterráneumban: a Spanyol és az Oszmán Birodalom. Összecsapásaikat a keresztény flotta lepantói győzelme után hosszú békés időszak követi: a két ellenfél hátat fordít a Földközi-tengernek, ahol a nagy háború felváltja a török és keresztény kalózok kis háborúja.
A magyar olvasó számára külön is érdekessé teszi Braudel művét, hogy a Földközi-tenger XVI. századi történelmének peremén a nagy összefüggésekben elhelyezve felvillannak a magyar történelemnek Mohácstól a Bocskai-szabadságharcig terjedő eseményei. Vissza

Tartalom

Előszó az első kiadáshoz1
Előszó a második kiadáshoz8
Előszó a harmadik kiadáshoz11
Előszó a negyedik kiadáshoz12
A környezet13
A félszigetek: hegységek, fennsíkok, síkságok17
A hegységek17
Fizikai és emberi jellemzők17
Hogyan határozzuk meg a hegységet?22
Hegységek, kultúrák és vallások26
A hegyek adta szabadság30
A hegyvidék erőforrásainak mérlege33
A hegylakó a városban36
A hegyvidéki diaszpóra jellegzetes példái40
A hegységek voltak-e a Mediterráneum történetének első színhelyei?44
A fennsíkok, a hegylábak és a dombságok46
A fennsíkok46
A hegynek támaszkodó vidékek48
A dombvidékek51
Az alföldek53
A vészt hozó vizek. A malária55
A síkságok művelésbe vonása63
Lombardia példája69
Nagybirtokosok és szegényparasztok72
Rövid távú változások a síkságokon: a velencei szárazföld, a Terra Ferma sorsa75
Hosszú távú változások: a római Campagna sorsa78
A síkságok hatalma: Andalúzia79
Legelőváltó pásztorkodás vagy nomadizálás: a Mediterráneum két arca83
A legelőváltó pásztorkodás83
A nomadizálás megelőzi a legelőváltó pásztorkodást85
A kasztíliai legelőváltó pásztorkodás89
Párhuzamok és összkép92
Dromedárok és tevék: az arab és török hódítás94
Nyugati szemtanúk a balkáni, az anatóliai és az észak-afrikai nomadizálásról98
Évszázadosnál is hosszabb ciklusok100
A Mediterráneum szívében: a tengerek és tengerpartok103
A tengeri síkságok03
A part menti hajózás103
A portugál felfedezések hajnalán108
A kis tengerek, a történelem bölcsői109
A Fekete-tenger, Konstantinápoly védett vadászterülete110
Az Égei-tenger szigetvilága, Velence, és Genova birodalma115
Tunézia és Szicília között17
A földközi-tengeri "La Manche"118
A Tirrén-tenger medencéje121
Az Adriai-tenger127
Szicíliától keletre és nyugatra137
Két különálló tengeri világ138
A Török és a Spanyol Birodalom kettős tanulsága140
Túl a politikán143
A partszegélyek144
Halászok és hajósok144
A partvidékek gyengeségei146
A nagyvárosok151
A partvidékek forgandó sora153
A szigetek155
Elszigetelt világok?157
A szigetek bizonytalan élete159
A "nagytörténelem" útjain161
Kivándorló szigetlakók165
Szigetek, amelyeket nem övez tenger168
A félszigetek169
A csatlakozó területek, avagy a tágabb Mediterráneum175
A történelem Mediterráneuma177
A Mediterráneum másik arca: A Szahara179
A Szahara: közelebbi és távolabbi határok179
Szükség és szegénység182
Távolsági nomadizálás184
A sztyeppei népek betörése és beszivárgása186
Az arany- és fűszerkaravánok189
Az oázisok193
A sivatag, az iszlám földrajzi tere195
Európa és a Földközi-tenger198
A négy történelmi földsáv és észak-déli összekötő útjaik198
Az orosz földsáv: út a Fekete- vagy a Kaszpi-tengerhez200
A Balkántól Danckáig: a lengyel földsáv205
A német földsáv: általános áttekintés212
Az Alpok214
A harmadik szereplő: a sokarcú Németország218
Genovától Antwerpenig, Velencétől Hamburgig: az érintkezés feltételei221
A kereskedés mérlege és a kereskedők mozgása224
A francia földsáv: Rouentól Marseille-ig227
Európa és a Földközi-tenger233
Az Atlanti-óceán235
Nem egy Atlanti-óceán235
Az óceán a Földközi-tenger neveltje236
Az óceán sorsa a XVI. században237
Kései hanyatlás241
A természeti egység: éghajlat és történelem243
Az éghajlat egysége244
Az Atlanti-óceán és a Szahara244
Homogén éghajlat246
A szárazság, a Földközi-tenger mellékének legsúlyosabb csapása250
Az évszakok259
Téli pihenők259
A hajózás szünetelése261
A tél, a fegyvernyugvás és a tárgyalások ideje267
A tél megpróbáltatásai273
A nyár felgyorsult életritmusai274
Nyári járványok276
A mediterrán éghajlat és a Kelet276
Az évszakok ritmusa és a számszerűség278
A gazdasági élet meghatározottsága284
Változott-e az éghajlat a XVI. század óta?287
Utólagos megjegyzések291
Az ember alkotta egység: utak és városok, városok és utak297
Szárazföldi utak és tengeri utak298
Az éltető utak300
A szállítóeszközök elavultsága304
Megnőtt-e a szárazföldi utak jelentősége 1600 körül?306
A szárazföldi utak problematikája311
Velence kettős példája312
Forgalom és statisztika: Spanyolország példája315
A kétféle szállítás kérdése nagyobb perspektívában316
A hajózás: tonnatartalom és konjunktúra318
Nagy és kis szállítóhajók a XV. században321
A kis hajók első sikerei323
Az atlanti hajózás a XVI. században324
A Földközi-tengeren333
A városok funkciói339
Városok és utak339
A metszéspontok: ahol a közlekedési eszközök cserélődnek343
Az utaktól a bankokig345
A városok fejlődése és visszafejlődése349
Egy tökéletlen tipológia351
Az évszázad tanúi: a városok353
A demográfiai növekedés353
Régi bajok, új bajok: éhínség és búzakérdés355
Régi bajok, új bajok: a járványok359
A nélkülözhetetlen betelepülő362
A városok politikai válsága366
Egyarcú pénzközpontok369
A királyi és császári városok376
A fővárosok védelmében383
Változatosság és kunjunktúra384
Rövidítések385
Térképek jegyzéke és ábrák jegyzéke386
Képek jegyzéke388
Közös sorsok és általános trendek
A gazdaság: a század léptéke395
A távolság, az első számú ellenség395
Mire a levél megérkezik...396
A tenger méretei: a rekordsebességek398
Az átlagos sebesség400
A levelezés kiváltságai404
A hír luxuscikk408
Összevetés a mával410
A birodalmak és a távolság412
Claude du Bourg három küldetése (1576 és 1577)415
Tér és gazdaság416
A vásárok hálózata, a gazdasági élet kisegítője419
A zárt gazdasági térségek423
Genova, Milánó, Velence, Firenze négyszöge427
A népesség száma435
60-70 millió ember világa435
A Mediterrán lakatlan vidékei439
Százszázalékos demográfiai növekedés?443
A népességváltozás mutatói444
Következtetések fenntartásokkal451
Újabb adalékok és javaslatok452
A biztos pontok453
Még egy szempont: a vándorlások456
Megoldható-e a Mediterráneum gazdaságának modellje?460
A legfontosabb tevékenységi kör: a mezőgazdaság462
Az iparűzés mérlege468
A bedolgozási rendszer és a városi iparűzés fellendülése471
A rendszer sikeressége473
Vándorló munkaerő474
Általános és egyedi mozgás476
A kereskedelmi forgalom nagyságrendje479
A távolsági kereskedelem korlátozottsága és jelentősége482
A kapitalista koncentráció folyamata485
A földközi-tengeri flották hajótere487
A százazföldi szállítás489
Az állam, a század legnagyobb vállalkozója491
Nemesfémek és pénzgazdálkodás493
A nincstelenek teszik ki a lakosság egyötödét?495
Jövedelmi skála - ideiglenes használatra499
Az élelmezési adatok megbízhatatlansága501
Jók-e a számítások?502
A gazdaság: a nemesfém, a pénz és az árak503
A Mediterráneum és a szudáni arany505
A nemesfém Kelet felé áramlása505
A szudáni arany: az előzmények508
A portugálok Guineában: továbbra is áramlik az arany a Mediterráneumba510
Aranykereskedelem és konjunktúra513
A szudáni arany Észak-Afrikában515
Az amerikai ezüst518
Amerika és Spanyolország kincsei518
Az amerikai kincs útja Antwerpen felé522
Kerülő Franciaország felé526
A Barcelona és Genova közötti tengeri út és az amerikai nemesfém második ciklusa529
A spanyol pénz elárasztja a Mediterráneumot536
A pénzbőségnek kiszolgáltatott Itália539
A genovaiak százada543
A piacenzai vásárok547
Az értékpapír kora551
II. Fülöp utolsó államcsődjétől III. Fülöp első államcsődjéig553
Az áremelkedés559
A kortársak panaszai559
Amerika a bűnös?563
Amerika felelőssége: érvek és ellenérvek565
A munkabérek567
A földbirtok jövedelmei570
A bankok és az infláció571
Az "ipari vállalkozók"575
Az állam és az áremelkedés575
Csökken az amerikai nemesfém beáramlása580
Leértékelt és hamis pénzek581
A három fémkorszak585
A gazdaság: kereskedelem és szállítás587
A borskereskedelem587
A Földközi-tenger visszavágása: a vörös-tengeri kereskedelem fellendülése 1550 után589
A levantei kereskedelmi utak593
A portugál borskereskedelem újjáéledése598
A portugál bors: tervek és alkudozások601
A portugál borsot felkínálják Velencének603
A Welserek és a Fuggerek szerződése: 1586-1591605
Fennmaradnak a levantei fűszerutak607
Elképzelhető magyarázatok613
A földközi-tengeri gabona egyensúlya és válságai616
A gabonafélék616
A gabonakereskedés szabályai617
A tengeri gabonakereskedelem622
Kiviteli kikötők, exportáló vidékek625
A keleti gabona629
Egyensúly, válság és a viszontagságok630
Az első válságok: északi búza Lisszabonban és Sevillában632
A török gabona elsöprő sikere: 1548-1564637
Az önellátás időszaka Itáliában: 1564-1590640
Az utolsó válság: az északi gabona behozatala 1590 után645
Szicília mindig is Szicília marad649
A gabonaválságokról652
Kereskedelem és szállítás: az atlanti-óceáni hajók653
1550 előtt: az első invázió653
1550-től 1573-ig: a földközi-tengeriek visszaveszik a Földközi-tengert662
1573 után: a második invázió666
A birodalmak691
A birodalmak kialakulása696
A törökök felemelkedése: Kis-Ázsiától a Balkánig696
A törökök Szíriában és Egyiptomban702
Az Oszmán Birodalom belülről704
A spanyol egység: a katolikus királyok705
V. Károly707
II. Fülöp birodalma710
A véletlen és a politika713
Az állam ereje és gyengesége716
A "közhivatalnok"716
A hitbizományi és vásárolt tisztségek723
A helyi autonómia727
A pénzügyek és a hitelrendszer az állam szolgálatában729
1600-1610.: eljött a közepes államok ideje?737
A társadalmak741
A földesúri visszavágás743
Földesurak és parasztok743
Kasztília: a király és a főnemesség szembenállása747
Kasztíliai hidalgók és regidorok753
További példák 755
Egymást váltó nemesség az Oszmán Birodalomban757
A csiftlikek762
A polgárság árulása764
A Földközi-tenger vidékének polgársága764
Áruló polgárság767
A nemesi cím áruba bocsátása769
Ellenszenv az új nemesekkel szemben771
Szegénység és banditizmus773
Elfajzott forradalmak773
Osztályharc?776
Fellépés a nincstelenek és csavargók ellen778
Banditizmus mindenütt782
A banditizmus és az állam784
A betyárvilág és a földesurak788
A banditizmus erősödése791
A rabszolgák793
És mi következik mindebből?794
A kultúrák797
A kultúrák mozgékonysága és állandósága798
A mindennapok eseményeiből levonható tanulságok798
A kultúrális javak terjedése800
Kultúrális kisugárzás, kulturális elhárítás804
A görög kultúra továbbélése809
Kulturális folytonosság, kulturális határok810
A másodlagos határ példája: Ifríkíja812
A kulturális csere és átadás lassú üteme814
A kultúrák átfedései817
A törökök a Balkán keleti síkságain817
Az iszlám Spanyolországban: a moriszkók821
A moriszkó-problémák822
A moriszkó Spanyolország földrajza824
A granadai tragédia831
A dráma nem ér véget Granadánál834
A Nyugat fölénye840
A mindenhol elkülönülő kultúra: a zsidók sorsa845
A zsidó kultúra nem vitakérdés846
A mindenütt jelen lévő zsidó közösségek853
A zsidóság és a kapitalizmus856
A zsidók gazdasági tevékenysége és a konjunktúra862
A spanyol magatartás megértéséért865
A mediterrán kultúra kisugárzása869
A barokk szakaszai870
Érdemes-e a barokkról vitatkozni?872
Róma: a mediterrán kultúra terjesztésének fő központja872
A másik központ: Spanyolország875
Még egyszer a Mediterráneum hanyatlásáról878
A háború megnyilvánulási formái879
A flották és a határ menti erődítések háborúja879
Háború és technika882
A háborúk és az állam885
Háború és kultúra888
A védelmi háború a Balkánon890
A velencei "limes"891
A Dunánál893
A Mediterráneum központjában: a nápolyi és szicíliai partok895
Az itáliai és spanyol partok védelme899
Az észak-afrikai partokon903
Szükségmegoldás-e a parti erőd?907
A portyák: érvek és ellenérvek912
A védekezés pszichológiája913
A kalózkodás, a nagy háború pótléka915
A régi és elterjedt ipar, a kalózkodás916
A városok és a kalózkodás919
A kalózzsákmány922
A kalózkodás kronológiája923
A keresztények kalózkodása923
Keresztény kalózok Levantéban927
Algír első fénykora931
Algír második fénykora933
Következtetések?936
A foglyok kiváltása938
A kis háború lép a nagy helyébe940
Összegzés helyett: a konjunktúra és a konjunktúrák943
Módszertani fenntartások943
Az évszázados trend944
A hosszú távú hullámzások947
A spanyol államcsődök és a konjunktúra mozgása948
Belső és külső háborúk949
Konjunktúra és történelem950
A rövid távú válságok951
Rövidítések953
Térképek és ábrák jegyzéke954
Képek jegyzéke956
Az események, a politika és az emberek
1550-1559: az európai háború kiújulása és befejeződése965
A háború előzményei965
1545-1550: béke a Mediterráneumban965
Harcok Africa városért970
Mühlberg és következményei974
A háború a Mediterráneumban és azon túl982
Tripoli eleste: 1551. augusztus 14.982
Háborús tűzfészek 1552-ben988
Korzika a franciáknak, Anglia a spanyoloknak992
V. Károly leköszönései: 1554-1556997
Az európai háború újbóli fellángolása1004
A vaucelles-i fegyverszünet megszegése1004
Saint-Quentin1006
A cateau-cambrésis-i béke1011
II. Fülöp visszatérése Spanyolországban1016
Spanyolország a század közepén1021
Félelem a protestánsoktól1021
Politikai békétlenségek1024
Pénzügyi nehézségek1026
A török erőfölény utolsó évei: 1559-15651033
Spanyol hóbort-e a török elleni háború?1033
A spanyol-török tárgyalások megszakadása1034
A törökök tengeri fölénye1037
A Dzserba elleni hadjárat1039
Spanyolország magához tér1054
Az 1561-1564 közötti esztendők1054
Harc a kalózokkal és a téli viharokkal: 1561-15641059
A korzikai felkelés1067
Fegyvernyugvás Európában1071
Néhány adat a spanyol tengeri haderő újjáteremtéséről1074
Don García de Toledo1078
A máltai erőpróba (1565. május 18. - szeptember 8.)1081
Váratlan volt-e a támadás? 1081
A máltai lovagok ellenállása1083
Málta megmentése1084
Spanyolország és II. Fülöp szerepe1087
A Szent Liga születése: 1566-15701093
Németalföld vagy a Mediterráneum?1093
V. Pius megválasztása1093
A törökök Magyarországon és az Adrián1096
A háború kiújulása Magyarországon1101
Németalföld 1566-ban1105
1567-1568: a figyelem Németalföldre összpontosul1111
A fordulópont: a granadai háború1122
Sokadosodnak a háborúk1122
A granadai háború kezdete1127
A granadai háború következménye: Uludzs Ali elfoglalja Tuniszt1133
Granada és a ciprusi háború1135
A ciprusi háború kitörése1140
Mozgósítás Ciprusért1149
IV. Lepanto1155
Az 1571. október 7-i tengeri csata1156
A megegyezés várat magára1156
A francia diplomácia ármánykodása1160
Megérkezik-e időben flottájával Don Juan?1163
A törökök Lepanto előtt1166
Az október 7-i csata1168
Győzelem eredmény nélkül?1174
1572, a drámai esztendő1178
A francia válság a Szent Bertalan-éjig (1572. augusztus 24.)1178
Don Juan de Austria megbízatása és visszarendelése, 1572. június-július1185
A Morea elleni hadjárat1190
Velence "árulása" és Tunisz kétszeri bevétele: 1573-15741197
A velencei magatartás megértéséért1197
Don Juan elfoglalja Tuniszt: a győzelem most sem jár haszonnal119
1574. szeptember 13.: Tunisz eleste1205
Végre béke van a Földközi-tengeren1211
A spanyol-török fegyvernyugvás: 1577-15841215
Margliani békemissziója, 1578-15811217
Visszapillantás: II. Fülöp első béketapogatózásai1217
Egy különös közvetítő: Martín de Acuna1222
Giovanni Margliani tovább tárgyal1224
Az 1581. évi egyezmény1233
Véget ér a háború a Mediterráneum szívében1238
A törökök a perzsák ellen fordulnak1238
A Perzsia elleni háború 1240
A törökök az Indiai-óceánon1246
Háború Portugáliával, az évszázad fordulópontja1248
Az alcázarquiviri katasztrófa1250
Az 1580. évi rajtaütés1254
A spanyolok elfordulnak a Földközi-tengertől1256
A Földközi-tenger kilép a világtörténelemből1259
A törökök gondjai és nehézségei1262
1589.után: felkelések Észak-Afrikában és az iszlám országokban1263
A török pénzügyi válság1269
1593-1606: kiújul a nagy háború a magyarországi végeken1270
A francia polgárháborúktól a hivatalos francia-spanyol háborúig: 1589-15981279
Vallásháborúk Dél-Franciaországban1279
A spanyol-francia háború: 1595-15981291
A vervins-i béke1294
Nem lesz tengeri háború1297
Vaklárma 1591-ben1297
Gian Andrea Doria nem akar a török flotta ellen harcolni: 1596. augusztus-szeptember1304
1597-16001305
1601: vaklárma vagy elszalasztott alkalom?1306
II. Fülöp halála, 1598. szeptember 13.1309
Végszó1313
Függelék
Források1223
Levéltári források1223
Spanyol levéltárak1325
Francia levéltárak1328
Itáliai levéltárak1331
A Vatikáni Levéltár1336
A raguzai levéltár1337
Egyéb európai levéltárak1338
Kartográfiai források1340
Mai források1340
Régi források1340
Nyomtatott források1345
A legfontosabb forráskiadványok1345
A legfontosabb monográfiák1352
A felhasznált művek jegyzéke1355
Rövidítések1399
Ábrák jegyzéke1400
Képek jegyzéke1401
Mutató1403
Vissza
Tétel sorszám:
049

Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
21.000 Ft Licitek száma: 0



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!