Előszó az első kiadáshoz | 1 |
Előszó a második kiadáshoz | 8 |
Előszó a harmadik kiadáshoz | 11 |
Előszó a negyedik kiadáshoz | 12 |
A környezet | 13 |
A félszigetek: hegységek, fennsíkok, síkságok | 17 |
A hegységek | 17 |
Fizikai és emberi jellemzők | 17 |
Hogyan határozzuk meg a hegységet? | 22 |
Hegységek, kultúrák és vallások | 26 |
A hegyek adta szabadság | 30 |
A hegyvidék erőforrásainak mérlege | 33 |
A hegylakó a városban | 36 |
A hegyvidéki diaszpóra jellegzetes példái | 40 |
A hegységek voltak-e a Mediterráneum történetének első színhelyei? | 44 |
A fennsíkok, a hegylábak és a dombságok | 46 |
A fennsíkok | 46 |
A hegynek támaszkodó vidékek | 48 |
A dombvidékek | 51 |
Az alföldek | 53 |
A vészt hozó vizek. A malária | 55 |
A síkságok művelésbe vonása | 63 |
Lombardia példája | 69 |
Nagybirtokosok és szegényparasztok | 72 |
Rövid távú változások a síkságokon: a velencei szárazföld, a Terra Ferma sorsa | 75 |
Hosszú távú változások: a római Campagna sorsa | 78 |
A síkságok hatalma: Andalúzia | 79 |
Legelőváltó pásztorkodás vagy nomadizálás: a Mediterráneum két arca | 83 |
A legelőváltó pásztorkodás | 83 |
A nomadizálás megelőzi a legelőváltó pásztorkodást | 85 |
A kasztíliai legelőváltó pásztorkodás | 89 |
Párhuzamok és összkép | 92 |
Dromedárok és tevék: az arab és török hódítás | 94 |
Nyugati szemtanúk a balkáni, az anatóliai és az észak-afrikai nomadizálásról | 98 |
Évszázadosnál is hosszabb ciklusok | 100 |
A Mediterráneum szívében: a tengerek és tengerpartok | 103 |
A tengeri síkságok | 03 |
A part menti hajózás | 103 |
A portugál felfedezések hajnalán | 108 |
A kis tengerek, a történelem bölcsői | 109 |
A Fekete-tenger, Konstantinápoly védett vadászterülete | 110 |
Az Égei-tenger szigetvilága, Velence, és Genova birodalma | 115 |
Tunézia és Szicília között | 17 |
A földközi-tengeri "La Manche" | 118 |
A Tirrén-tenger medencéje | 121 |
Az Adriai-tenger | 127 |
Szicíliától keletre és nyugatra | 137 |
Két különálló tengeri világ | 138 |
A Török és a Spanyol Birodalom kettős tanulsága | 140 |
Túl a politikán | 143 |
A partszegélyek | 144 |
Halászok és hajósok | 144 |
A partvidékek gyengeségei | 146 |
A nagyvárosok | 151 |
A partvidékek forgandó sora | 153 |
A szigetek | 155 |
Elszigetelt világok? | 157 |
A szigetek bizonytalan élete | 159 |
A "nagytörténelem" útjain | 161 |
Kivándorló szigetlakók | 165 |
Szigetek, amelyeket nem övez tenger | 168 |
A félszigetek | 169 |
A csatlakozó területek, avagy a tágabb Mediterráneum | 175 |
A történelem Mediterráneuma | 177 |
A Mediterráneum másik arca: A Szahara | 179 |
A Szahara: közelebbi és távolabbi határok | 179 |
Szükség és szegénység | 182 |
Távolsági nomadizálás | 184 |
A sztyeppei népek betörése és beszivárgása | 186 |
Az arany- és fűszerkaravánok | 189 |
Az oázisok | 193 |
A sivatag, az iszlám földrajzi tere | 195 |
Európa és a Földközi-tenger | 198 |
A négy történelmi földsáv és észak-déli összekötő útjaik | 198 |
Az orosz földsáv: út a Fekete- vagy a Kaszpi-tengerhez | 200 |
A Balkántól Danckáig: a lengyel földsáv | 205 |
A német földsáv: általános áttekintés | 212 |
Az Alpok | 214 |
A harmadik szereplő: a sokarcú Németország | 218 |
Genovától Antwerpenig, Velencétől Hamburgig: az érintkezés feltételei | 221 |
A kereskedés mérlege és a kereskedők mozgása | 224 |
A francia földsáv: Rouentól Marseille-ig | 227 |
Európa és a Földközi-tenger | 233 |
Az Atlanti-óceán | 235 |
Nem egy Atlanti-óceán | 235 |
Az óceán a Földközi-tenger neveltje | 236 |
Az óceán sorsa a XVI. században | 237 |
Kései hanyatlás | 241 |
A természeti egység: éghajlat és történelem | 243 |
Az éghajlat egysége | 244 |
Az Atlanti-óceán és a Szahara | 244 |
Homogén éghajlat | 246 |
A szárazság, a Földközi-tenger mellékének legsúlyosabb csapása | 250 |
Az évszakok | 259 |
Téli pihenők | 259 |
A hajózás szünetelése | 261 |
A tél, a fegyvernyugvás és a tárgyalások ideje | 267 |
A tél megpróbáltatásai | 273 |
A nyár felgyorsult életritmusai | 274 |
Nyári járványok | 276 |
A mediterrán éghajlat és a Kelet | 276 |
Az évszakok ritmusa és a számszerűség | 278 |
A gazdasági élet meghatározottsága | 284 |
Változott-e az éghajlat a XVI. század óta? | 287 |
Utólagos megjegyzések | 291 |
Az ember alkotta egység: utak és városok, városok és utak | 297 |
Szárazföldi utak és tengeri utak | 298 |
Az éltető utak | 300 |
A szállítóeszközök elavultsága | 304 |
Megnőtt-e a szárazföldi utak jelentősége 1600 körül? | 306 |
A szárazföldi utak problematikája | 311 |
Velence kettős példája | 312 |
Forgalom és statisztika: Spanyolország példája | 315 |
A kétféle szállítás kérdése nagyobb perspektívában | 316 |
A hajózás: tonnatartalom és konjunktúra | 318 |
Nagy és kis szállítóhajók a XV. században | 321 |
A kis hajók első sikerei | 323 |
Az atlanti hajózás a XVI. században | 324 |
A Földközi-tengeren | 333 |
A városok funkciói | 339 |
Városok és utak | 339 |
A metszéspontok: ahol a közlekedési eszközök cserélődnek | 343 |
Az utaktól a bankokig | 345 |
A városok fejlődése és visszafejlődése | 349 |
Egy tökéletlen tipológia | 351 |
Az évszázad tanúi: a városok | 353 |
A demográfiai növekedés | 353 |
Régi bajok, új bajok: éhínség és búzakérdés | 355 |
Régi bajok, új bajok: a járványok | 359 |
A nélkülözhetetlen betelepülő | 362 |
A városok politikai válsága | 366 |
Egyarcú pénzközpontok | 369 |
A királyi és császári városok | 376 |
A fővárosok védelmében | 383 |
Változatosság és kunjunktúra | 384 |
Rövidítések | 385 |
Térképek jegyzéke és ábrák jegyzéke | 386 |
Képek jegyzéke | 388 |
Közös sorsok és általános trendek | |
A gazdaság: a század léptéke | 395 |
A távolság, az első számú ellenség | 395 |
Mire a levél megérkezik... | 396 |
A tenger méretei: a rekordsebességek | 398 |
Az átlagos sebesség | 400 |
A levelezés kiváltságai | 404 |
A hír luxuscikk | 408 |
Összevetés a mával | 410 |
A birodalmak és a távolság | 412 |
Claude du Bourg három küldetése (1576 és 1577) | 415 |
Tér és gazdaság | 416 |
A vásárok hálózata, a gazdasági élet kisegítője | 419 |
A zárt gazdasági térségek | 423 |
Genova, Milánó, Velence, Firenze négyszöge | 427 |
A népesség száma | 435 |
60-70 millió ember világa | 435 |
A Mediterrán lakatlan vidékei | 439 |
Százszázalékos demográfiai növekedés? | 443 |
A népességváltozás mutatói | 444 |
Következtetések fenntartásokkal | 451 |
Újabb adalékok és javaslatok | 452 |
A biztos pontok | 453 |
Még egy szempont: a vándorlások | 456 |
Megoldható-e a Mediterráneum gazdaságának modellje? | 460 |
A legfontosabb tevékenységi kör: a mezőgazdaság | 462 |
Az iparűzés mérlege | 468 |
A bedolgozási rendszer és a városi iparűzés fellendülése | 471 |
A rendszer sikeressége | 473 |
Vándorló munkaerő | 474 |
Általános és egyedi mozgás | 476 |
A kereskedelmi forgalom nagyságrendje | 479 |
A távolsági kereskedelem korlátozottsága és jelentősége | 482 |
A kapitalista koncentráció folyamata | 485 |
A földközi-tengeri flották hajótere | 487 |
A százazföldi szállítás | 489 |
Az állam, a század legnagyobb vállalkozója | 491 |
Nemesfémek és pénzgazdálkodás | 493 |
A nincstelenek teszik ki a lakosság egyötödét? | 495 |
Jövedelmi skála - ideiglenes használatra | 499 |
Az élelmezési adatok megbízhatatlansága | 501 |
Jók-e a számítások? | 502 |
A gazdaság: a nemesfém, a pénz és az árak | 503 |
A Mediterráneum és a szudáni arany | 505 |
A nemesfém Kelet felé áramlása | 505 |
A szudáni arany: az előzmények | 508 |
A portugálok Guineában: továbbra is áramlik az arany a Mediterráneumba | 510 |
Aranykereskedelem és konjunktúra | 513 |
A szudáni arany Észak-Afrikában | 515 |
Az amerikai ezüst | 518 |
Amerika és Spanyolország kincsei | 518 |
Az amerikai kincs útja Antwerpen felé | 522 |
Kerülő Franciaország felé | 526 |
A Barcelona és Genova közötti tengeri út és az amerikai nemesfém második ciklusa | 529 |
A spanyol pénz elárasztja a Mediterráneumot | 536 |
A pénzbőségnek kiszolgáltatott Itália | 539 |
A genovaiak százada | 543 |
A piacenzai vásárok | 547 |
Az értékpapír kora | 551 |
II. Fülöp utolsó államcsődjétől III. Fülöp első államcsődjéig | 553 |
Az áremelkedés | 559 |
A kortársak panaszai | 559 |
Amerika a bűnös? | 563 |
Amerika felelőssége: érvek és ellenérvek | 565 |
A munkabérek | 567 |
A földbirtok jövedelmei | 570 |
A bankok és az infláció | 571 |
Az "ipari vállalkozók" | 575 |
Az állam és az áremelkedés | 575 |
Csökken az amerikai nemesfém beáramlása | 580 |
Leértékelt és hamis pénzek | 581 |
A három fémkorszak | 585 |
A gazdaság: kereskedelem és szállítás | 587 |
A borskereskedelem | 587 |
A Földközi-tenger visszavágása: a vörös-tengeri kereskedelem fellendülése 1550 után | 589 |
A levantei kereskedelmi utak | 593 |
A portugál borskereskedelem újjáéledése | 598 |
A portugál bors: tervek és alkudozások | 601 |
A portugál borsot felkínálják Velencének | 603 |
A Welserek és a Fuggerek szerződése: 1586-1591 | 605 |
Fennmaradnak a levantei fűszerutak | 607 |
Elképzelhető magyarázatok | 613 |
A földközi-tengeri gabona egyensúlya és válságai | 616 |
A gabonafélék | 616 |
A gabonakereskedés szabályai | 617 |
A tengeri gabonakereskedelem | 622 |
Kiviteli kikötők, exportáló vidékek | 625 |
A keleti gabona | 629 |
Egyensúly, válság és a viszontagságok | 630 |
Az első válságok: északi búza Lisszabonban és Sevillában | 632 |
A török gabona elsöprő sikere: 1548-1564 | 637 |
Az önellátás időszaka Itáliában: 1564-1590 | 640 |
Az utolsó válság: az északi gabona behozatala 1590 után | 645 |
Szicília mindig is Szicília marad | 649 |
A gabonaválságokról | 652 |
Kereskedelem és szállítás: az atlanti-óceáni hajók | 653 |
1550 előtt: az első invázió | 653 |
1550-től 1573-ig: a földközi-tengeriek visszaveszik a Földközi-tengert | 662 |
1573 után: a második invázió | 666 |
A birodalmak | 691 |
A birodalmak kialakulása | 696 |
A törökök felemelkedése: Kis-Ázsiától a Balkánig | 696 |
A törökök Szíriában és Egyiptomban | 702 |
Az Oszmán Birodalom belülről | 704 |
A spanyol egység: a katolikus királyok | 705 |
V. Károly | 707 |
II. Fülöp birodalma | 710 |
A véletlen és a politika | 713 |
Az állam ereje és gyengesége | 716 |
A "közhivatalnok" | 716 |
A hitbizományi és vásárolt tisztségek | 723 |
A helyi autonómia | 727 |
A pénzügyek és a hitelrendszer az állam szolgálatában | 729 |
1600-1610.: eljött a közepes államok ideje? | 737 |
A társadalmak | 741 |
A földesúri visszavágás | 743 |
Földesurak és parasztok | 743 |
Kasztília: a király és a főnemesség szembenállása | 747 |
Kasztíliai hidalgók és regidorok | 753 |
További példák | 755 |
Egymást váltó nemesség az Oszmán Birodalomban | 757 |
A csiftlikek | 762 |
A polgárság árulása | 764 |
A Földközi-tenger vidékének polgársága | 764 |
Áruló polgárság | 767 |
A nemesi cím áruba bocsátása | 769 |
Ellenszenv az új nemesekkel szemben | 771 |
Szegénység és banditizmus | 773 |
Elfajzott forradalmak | 773 |
Osztályharc? | 776 |
Fellépés a nincstelenek és csavargók ellen | 778 |
Banditizmus mindenütt | 782 |
A banditizmus és az állam | 784 |
A betyárvilág és a földesurak | 788 |
A banditizmus erősödése | 791 |
A rabszolgák | 793 |
És mi következik mindebből? | 794 |
A kultúrák | 797 |
A kultúrák mozgékonysága és állandósága | 798 |
A mindennapok eseményeiből levonható tanulságok | 798 |
A kultúrális javak terjedése | 800 |
Kultúrális kisugárzás, kulturális elhárítás | 804 |
A görög kultúra továbbélése | 809 |
Kulturális folytonosság, kulturális határok | 810 |
A másodlagos határ példája: Ifríkíja | 812 |
A kulturális csere és átadás lassú üteme | 814 |
A kultúrák átfedései | 817 |
A törökök a Balkán keleti síkságain | 817 |
Az iszlám Spanyolországban: a moriszkók | 821 |
A moriszkó-problémák | 822 |
A moriszkó Spanyolország földrajza | 824 |
A granadai tragédia | 831 |
A dráma nem ér véget Granadánál | 834 |
A Nyugat fölénye | 840 |
A mindenhol elkülönülő kultúra: a zsidók sorsa | 845 |
A zsidó kultúra nem vitakérdés | 846 |
A mindenütt jelen lévő zsidó közösségek | 853 |
A zsidóság és a kapitalizmus | 856 |
A zsidók gazdasági tevékenysége és a konjunktúra | 862 |
A spanyol magatartás megértéséért | 865 |
A mediterrán kultúra kisugárzása | 869 |
A barokk szakaszai | 870 |
Érdemes-e a barokkról vitatkozni? | 872 |
Róma: a mediterrán kultúra terjesztésének fő központja | 872 |
A másik központ: Spanyolország | 875 |
Még egyszer a Mediterráneum hanyatlásáról | 878 |
A háború megnyilvánulási formái | 879 |
A flották és a határ menti erődítések háborúja | 879 |
Háború és technika | 882 |
A háborúk és az állam | 885 |
Háború és kultúra | 888 |
A védelmi háború a Balkánon | 890 |
A velencei "limes" | 891 |
A Dunánál | 893 |
A Mediterráneum központjában: a nápolyi és szicíliai partok | 895 |
Az itáliai és spanyol partok védelme | 899 |
Az észak-afrikai partokon | 903 |
Szükségmegoldás-e a parti erőd? | 907 |
A portyák: érvek és ellenérvek | 912 |
A védekezés pszichológiája | 913 |
A kalózkodás, a nagy háború pótléka | 915 |
A régi és elterjedt ipar, a kalózkodás | 916 |
A városok és a kalózkodás | 919 |
A kalózzsákmány | 922 |
A kalózkodás kronológiája | 923 |
A keresztények kalózkodása | 923 |
Keresztény kalózok Levantéban | 927 |
Algír első fénykora | 931 |
Algír második fénykora | 933 |
Következtetések? | 936 |
A foglyok kiváltása | 938 |
A kis háború lép a nagy helyébe | 940 |
Összegzés helyett: a konjunktúra és a konjunktúrák | 943 |
Módszertani fenntartások | 943 |
Az évszázados trend | 944 |
A hosszú távú hullámzások | 947 |
A spanyol államcsődök és a konjunktúra mozgása | 948 |
Belső és külső háborúk | 949 |
Konjunktúra és történelem | 950 |
A rövid távú válságok | 951 |
Rövidítések | 953 |
Térképek és ábrák jegyzéke | 954 |
Képek jegyzéke | 956 |
Az események, a politika és az emberek | |
1550-1559: az európai háború kiújulása és befejeződése | 965 |
A háború előzményei | 965 |
1545-1550: béke a Mediterráneumban | 965 |
Harcok Africa városért | 970 |
Mühlberg és következményei | 974 |
A háború a Mediterráneumban és azon túl | 982 |
Tripoli eleste: 1551. augusztus 14. | 982 |
Háborús tűzfészek 1552-ben | 988 |
Korzika a franciáknak, Anglia a spanyoloknak | 992 |
V. Károly leköszönései: 1554-1556 | 997 |
Az európai háború újbóli fellángolása | 1004 |
A vaucelles-i fegyverszünet megszegése | 1004 |
Saint-Quentin | 1006 |
A cateau-cambrésis-i béke | 1011 |
II. Fülöp visszatérése Spanyolországban | 1016 |
Spanyolország a század közepén | 1021 |
Félelem a protestánsoktól | 1021 |
Politikai békétlenségek | 1024 |
Pénzügyi nehézségek | 1026 |
A török erőfölény utolsó évei: 1559-1565 | 1033 |
Spanyol hóbort-e a török elleni háború? | 1033 |
A spanyol-török tárgyalások megszakadása | 1034 |
A törökök tengeri fölénye | 1037 |
A Dzserba elleni hadjárat | 1039 |
Spanyolország magához tér | 1054 |
Az 1561-1564 közötti esztendők | 1054 |
Harc a kalózokkal és a téli viharokkal: 1561-1564 | 1059 |
A korzikai felkelés | 1067 |
Fegyvernyugvás Európában | 1071 |
Néhány adat a spanyol tengeri haderő újjáteremtéséről | 1074 |
Don García de Toledo | 1078 |
A máltai erőpróba (1565. május 18. - szeptember 8.) | 1081 |
Váratlan volt-e a támadás? | 1081 |
A máltai lovagok ellenállása | 1083 |
Málta megmentése | 1084 |
Spanyolország és II. Fülöp szerepe | 1087 |
A Szent Liga születése: 1566-1570 | 1093 |
Németalföld vagy a Mediterráneum? | 1093 |
V. Pius megválasztása | 1093 |
A törökök Magyarországon és az Adrián | 1096 |
A háború kiújulása Magyarországon | 1101 |
Németalföld 1566-ban | 1105 |
1567-1568: a figyelem Németalföldre összpontosul | 1111 |
A fordulópont: a granadai háború | 1122 |
Sokadosodnak a háborúk | 1122 |
A granadai háború kezdete | 1127 |
A granadai háború következménye: Uludzs Ali elfoglalja Tuniszt | 1133 |
Granada és a ciprusi háború | 1135 |
A ciprusi háború kitörése | 1140 |
Mozgósítás Ciprusért | 1149 |
IV. Lepanto | 1155 |
Az 1571. október 7-i tengeri csata | 1156 |
A megegyezés várat magára | 1156 |
A francia diplomácia ármánykodása | 1160 |
Megérkezik-e időben flottájával Don Juan? | 1163 |
A törökök Lepanto előtt | 1166 |
Az október 7-i csata | 1168 |
Győzelem eredmény nélkül? | 1174 |
1572, a drámai esztendő | 1178 |
A francia válság a Szent Bertalan-éjig (1572. augusztus 24.) | 1178 |
Don Juan de Austria megbízatása és visszarendelése, 1572. június-július | 1185 |
A Morea elleni hadjárat | 1190 |
Velence "árulása" és Tunisz kétszeri bevétele: 1573-1574 | 1197 |
A velencei magatartás megértéséért | 1197 |
Don Juan elfoglalja Tuniszt: a győzelem most sem jár haszonnal | 119 |
1574. szeptember 13.: Tunisz eleste | 1205 |
Végre béke van a Földközi-tengeren | 1211 |
A spanyol-török fegyvernyugvás: 1577-1584 | 1215 |
Margliani békemissziója, 1578-1581 | 1217 |
Visszapillantás: II. Fülöp első béketapogatózásai | 1217 |
Egy különös közvetítő: Martín de Acuna | 1222 |
Giovanni Margliani tovább tárgyal | 1224 |
Az 1581. évi egyezmény | 1233 |
Véget ér a háború a Mediterráneum szívében | 1238 |
A törökök a perzsák ellen fordulnak | 1238 |
A Perzsia elleni háború | 1240 |
A törökök az Indiai-óceánon | 1246 |
Háború Portugáliával, az évszázad fordulópontja | 1248 |
Az alcázarquiviri katasztrófa | 1250 |
Az 1580. évi rajtaütés | 1254 |
A spanyolok elfordulnak a Földközi-tengertől | 1256 |
A Földközi-tenger kilép a világtörténelemből | 1259 |
A törökök gondjai és nehézségei | 1262 |
1589.után: felkelések Észak-Afrikában és az iszlám országokban | 1263 |
A török pénzügyi válság | 1269 |
1593-1606: kiújul a nagy háború a magyarországi végeken | 1270 |
A francia polgárháborúktól a hivatalos francia-spanyol háborúig: 1589-1598 | 1279 |
Vallásháborúk Dél-Franciaországban | 1279 |
A spanyol-francia háború: 1595-1598 | 1291 |
A vervins-i béke | 1294 |
Nem lesz tengeri háború | 1297 |
Vaklárma 1591-ben | 1297 |
Gian Andrea Doria nem akar a török flotta ellen harcolni: 1596. augusztus-szeptember | 1304 |
1597-1600 | 1305 |
1601: vaklárma vagy elszalasztott alkalom? | 1306 |
II. Fülöp halála, 1598. szeptember 13. | 1309 |
Végszó | 1313 |
Függelék | |
Források | 1223 |
Levéltári források | 1223 |
Spanyol levéltárak | 1325 |
Francia levéltárak | 1328 |
Itáliai levéltárak | 1331 |
A Vatikáni Levéltár | 1336 |
A raguzai levéltár | 1337 |
Egyéb európai levéltárak | 1338 |
Kartográfiai források | 1340 |
Mai források | 1340 |
Régi források | 1340 |
Nyomtatott források | 1345 |
A legfontosabb forráskiadványok | 1345 |
A legfontosabb monográfiák | 1352 |
A felhasznált művek jegyzéke | 1355 |
Rövidítések | 1399 |
Ábrák jegyzéke | 1400 |
Képek jegyzéke | 1401 |
Mutató | 1403 |