Király György: Egy özvegyasszonyról és egy katonáról való história (Kozma Lajos metszeteivel díszített könyvecske.)
Mellyet egyéb régi trufákkal azaz mind víg és szomorú történetekkel egyetemben mindeneknek örömére és okulására egybegyűjtött Király György deák/Egy özvegy asszonyról és egy katonáról való história és egyéb víg és szomorú történetek
Aukciós tétel adatai
Gyoma, 1942, Kner Izidor Könyvnyomtató kiadása és nyomása, 95 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Egy özvegyasszonyról és egy katonáról való história, mellyet egyéb régi trufákkal azaz mind víg és szomorú történetekkel egyetemben mindeneknek örömére és okulására egybegyűjtötte Király György deák.
A jámbor olvasónak szóló magyarázattal, néhány megöregedett szónak a magyarázólistájával és mutatótáblával (tartalomjegyzékkel) kiegészített, valamint 4 fekete-fehér, egész oldalas fametszettel, könyvdíszekkel és iniciálékkal illusztrált kötet. Ez könyvecskét külömb-külömb képekkel megékesíté Kozma Lajos, mellyeket fába metszett az faragó mester. Ez könyvecskéből ezeret újonnan nyomtattak az 1942. esztendőben. Nyomtatta Kner Izidor Könyvnyomtató Gyomán.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány címvignette-val ellátott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, két színű feliratizással ellátott címlappal, tiszta, szép belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerkesztője, Király György (Oravicabánya, 1887. december 1. – Budapest, Erzsébetváros. 1922. április 25.) magyar irodalomtörténész, műfordító, pedagógus, egyetemi tanár. A Budapesti Egyetem magyar-német-latin szakán végzett ( Katona Lajos és Riedl Frigyes tanították). A Budapesti Reáltanoda tanára. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején néhány hónapig a Budapesti Egyetemen adott elő, ezért 1919 őszén állásából elbocsátották. A "Független Szemle" irodalomkritikusa, a "Nyugat" főmunkatársa. A magyar ősköltészetről szóló könyvének a hun mondavilágra vonatkozó kritikus része nagy vitát kavart. A széphistóriákról, Balassi Bálintról, Zrínyi Miklósról, Mikes Kelemenről, Vörösmarty Mihályról, a magyar és az európai irodalmak kölcsönhatásáról és azok kapcsolatairól értekezett. Vitázott Thaly Kálmánnal a kuruc balladák kapcsán. Francia, angol és amerikai írókat fordított (Guy de Maupassant, Émile Zola, Anatole France, Romain Rolland, Edgar Allan Poe).
A kötetről a Kner-nyomda, kiadványainak tükrében 1882-1944. c. szakmunka említést tesz (1.554 tétel).
A jámbor olvasónak szóló magyarázattal, néhány megöregedett szónak a magyarázólistájával és mutatótáblával (tartalomjegyzékkel) kiegészített, valamint 4 fekete-fehér, egész oldalas fametszettel, könyvdíszekkel és iniciálékkal illusztrált kötet. Ez könyvecskét külömb-külömb képekkel megékesíté Kozma Lajos, mellyeket fába metszett az faragó mester. Ez könyvecskéből ezeret újonnan nyomtattak az 1942. esztendőben. Nyomtatta Kner Izidor Könyvnyomtató Gyomán.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány címvignette-val ellátott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, két színű feliratizással ellátott címlappal, tiszta, szép belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerkesztője, Király György (Oravicabánya, 1887. december 1. – Budapest, Erzsébetváros. 1922. április 25.) magyar irodalomtörténész, műfordító, pedagógus, egyetemi tanár. A Budapesti Egyetem magyar-német-latin szakán végzett ( Katona Lajos és Riedl Frigyes tanították). A Budapesti Reáltanoda tanára. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején néhány hónapig a Budapesti Egyetemen adott elő, ezért 1919 őszén állásából elbocsátották. A "Független Szemle" irodalomkritikusa, a "Nyugat" főmunkatársa. A magyar ősköltészetről szóló könyvének a hun mondavilágra vonatkozó kritikus része nagy vitát kavart. A széphistóriákról, Balassi Bálintról, Zrínyi Miklósról, Mikes Kelemenről, Vörösmarty Mihályról, a magyar és az európai irodalmak kölcsönhatásáról és azok kapcsolatairól értekezett. Vitázott Thaly Kálmánnal a kuruc balladák kapcsán. Francia, angol és amerikai írókat fordított (Guy de Maupassant, Émile Zola, Anatole France, Romain Rolland, Edgar Allan Poe).
A kötetről a Kner-nyomda, kiadványainak tükrében 1882-1944. c. szakmunka említést tesz (1.554 tétel).
Előszó
Részlet a könyvből: Névtelen authortól: Egy özvegy asszonyról és egy katonáról Vala egy vitéz, kinek vala egy szép felesége, kit feljebb szeret vala, hogy nem mint illik vala, Annyira, hogy... TovábbElőszó
Részlet a könyvből: Névtelen authortól: Egy özvegy asszonyról és egy katonáról Vala egy vitéz, kinek vala egy szép felesége, kit feljebb szeret vala, hogy nem mint illik vala, Annyira, hogy soha nem akar vala megfogyatkozni az ő látásául. Történnék, hogy egyszer labdát játszanának ketten és az vitéz tart vala egy kis kést az ő kezében, kibe történet szerént az felesége bele öté az kezét és kis vér kezde kijüni belőle. Mikoron az vitéz látta volna az vért, hanyat-homlok esék az földre és az felesége hogy hideg vizzel öntezné, megélede és monda: "'Hamar papot hozzatok, mert ím meghalok az én feleségem véréjért." Az vitézek hogy ezt hallották volna, nagyhamar egymásután papért futamának. VisszaTartalom
| Névtelen Authortól: Egy özvegyasszonyról és egy katonáról | 5 |
| Névtelen Authortól: Az szarkamadárról, ki az ő asszonyát elárulta vala | 16 |
| Bornemissza Pétertől: Az ördögi prókátorról | 26 |
| Bornemissza Pétertől: Török Bálint sibsága | 31 |
| Haller Jánostól: Vigyázni kell az ördög mesterségére | 33 |
| Haller Jánostól: Fókás kovácsról | 36 |
| Haller Jánostól: Nem kell az asszonynak hinni, mert haragjában kijelenti a titkokat | 41 |
| Haller Jánostól: A megcsalatott csalárdról | 46 |
| Haller Jánostól: Egy asszonyról és az ő szeretőjéről | 50 |
| Haller Jánostól: Két jó barátról | 52 |
| Pesti Gábortól: Az erdei Istenről és az útonjáró emberről | 59 |
| Pesti Gábortól: Az útonmenő emberről, ki egy zacskót talált vala | 65 |
| Prágai Andrástól: Az gazdagság átkáról | 66 |
| Prágai Andrástól: Nem jó az asszonnyal tréfálni | 68 |
| Prágai Andrástól: Az hamis istenről | 70 |
| Rozsnyai Dávidtól: Szeget-szeggel | 74 |
| Szenczi Molnár Alberttől: História az vargáról | 77 |
| Szenczi Molnár Alberttől: Mátyás királyról és az vádaskodóról | 79 |
| Szenczi Molnár Alberttől: Az élet álom | 83 |
| Az Jámbor Olvasónak | 89 |
| Magyarázatja egynehány megöregedett szónak | 92 |
Tétel sorszám:
245
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
4.000 Ft
Licitek száma: 2
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |