Déry Tibor: A befejezetlen mondat 1-2. (A Száznegyvenegy perc a befejezetlen mondatból című film bemutatója alkalmából Déry Tibor és Fábry Zoltán által aláírt példány)

Budapest, 1974, Szépirodalmi Könyvkiadó (Kossuth Nyomda, Bp.), 521 p. + [1] p. + [1] t.: ill., 595 p. + [1] p.

A szerző és Fábry Zoltán magyar filmrendező által aláírt példány. Déry Tibor Munkái - Életmű Sorozat c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű.
A befejezetlen mondat I-II. (egységes külön kötetekben). Regény. Írta: Déry Tibor.
Az előlapon a szerző, Déry Tibor és a regényből született játékfilm rendezője, Fábry Zoltán tollal beírt aláírása olvasható.
Ötödik kiadás. A borító-, kötésterv és tipográfia Pintér László munkája A címlapképen a szerző fekete-fehér, egész oldalas portréja, az előlapon a "A száznegyvenegy perc a befejezetlen mondatból" című film bemutatója alkalmából készült bélyegzőlenyomat látható. Nyomtatta a Kossuth Nyomda Budapesten.
Kiadó egészvászon kötésben lévő kötetek színes feliratos címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, megőrzött gyűjtői állapotban, két színnel feliratozott, fülszöveges, a szerzőnek az Életmű Sorozatban eddig megjelent köteteinek a listájával ellátott, jó állapotú, kiadói borítófedélben, kiadói papírszalaggal átfogva.
A kötet szerzője, Déry Tibor (Budapest, 1894. október 18. – Budapest, 1977. augusztus 18.) magyar író, műfordító, költő. A Budapesti Kereskedelmi Akadémia elvégzése után egy évet töltött nyelvtanulással Sant Gallenben. Visszatérve a Nasici Rt.-nél és az erdélyi Galócáson tisztviselő. Egyre többet foglalkozik az írással. Lia című kisregényével (1917) elnyeri az Érdekes Újság pályázatát. Számos írása jelenik meg a "Nyugat"-ban. Az első világháború után, 1918-1919 fordulóján tagja lett a Kommunista Pártnak, a Magyarországi Tanácsköztársaság ideje alatt pedig beválasztották az a tanácsköztársaság Íródirektóriumába. A Tanácsköztársaság bukását követően Bécsbe emigrál és a Bécsi Magyar Újság munkatársa lesz. Szilasi Vilmos segítségével a bajorországi Feldafingba költözik és a bécsi "Ma" és a berlini "Sturm" munkatársaként dolgozik. Később az olaszországi Perugiában megírja "Az óriáscsecsemő" c. művét, ami a magyar avantgárd kiemelkedő, meghatározó darabja. 1934-ben Bécsben részt vett a Schutzbund felkelésében, s elkezdte írni "A befejezetlen mondat" c. monumentális regényét, amit 1937-ben fejezett be, de csak sokkal később csupán egy évtized múlva jelenhetett meg. Ezután kénytelen volt elhagyni Bécset, Spanyolországba menekült. 1956 júniusában a Petőfi köri sajtóvitában a pártvezetést egyoldalúan bíráló felszólalása után kizárták a pártból. 1956–1957 telén a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ellen lépett föl, ezért 1957-ben kilencévi börtönbüntetésre ítélték. Büntetését 1961-ben felfüggesztették, majd teljes amnesztiát kapott. 1963-ban egy színvonalas novellagyűjteménnyel (Szerelem) térhetett vissza a magyar irodalmi életbe. A nyarakat a balatonfüredi Tamás-hegyi házában töltötte. Regényeire az intellektuális feszültség, a finom lélekábrázolás, a letisztult irodalmi stílus jellemző. Költészetét a finom áthallások, a meditatív hangulatok, a szellemi mélységek és magasságok, a mély humánum, az eredetiség és az őszinteség jellemzi.
Fábri Zoltán /szül. Furtkovits Zoltán/, (Budapest, 1917. október 15. – Budapest, 1994. augusztus 23.) magyar film- és színházi rendező, színész, díszlettervező, forgatókönyvíró, főiskolai tanár; festő- és grafikusművész. Képzőművészeti és Színművészeti Főiskolát végzett. A Vígszínház ösztöndíjas rendező-növendéke, a Nemzeti Színház színésze, díszlettervezője, játékmestere, a Művész Színház tagja, a Nemzeti Színház rendezője, az Úttörő Színház igazgatója, a Hunnia Filmgyár művészeti igazgatója, majd filmrendezője, a Magyar Film- és Televízióművészeti Szövetség elnöke, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, elismert filmrendező. Déry Tibor "A befejezetlen mondat" c. regényéből filmet készített "A száznegyvenegy perc a befejezetlen mondatból" címmel.

Regény, novella, elbeszélés
Színház, filmművészet